Az Európai Unióban eltöltött közel tizenöt év alatt tudomásul kellett vennünk, hogy az úgynevezett fejlett Nyugat csak másodosztályú tagokként tekint ránk. Az Európai Unió jelenlegi válságában ugyanakkor megértettük, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a krízis megoldását rájuk hagyjuk – mondta el Schmidt Mária történész a Budapester Zeitungnak adott, nemrég megjelent interjújában.
A V4-ek májusi konferenciájának tanulságait összegző, a Látószög nevű blogon magyarul is olvasható beszélgetésben a Terror Háza Múzeum főigazgatója egyebek mellett elmondta, a trianoni békeszerződés után a győztes hatalmak mindent megtettek, hogy a közép-kelet-európai államokat szembeállítsák egymással, a V4-ek viszont a közös tapasztalataikra – például a kommunizmus évtizedeire – alapozva hozzák meg döntéseiket, amit az úgynevezett fejlett Nyugat, illetve az Európai Unió vezetői nem értenek. Schimdt Mária szerint nem bízhatjuk magunkat az Unió jelenlegi, tehetetlen vezetésére, meg kell értetnünk velük, hogy Kelet-Európában már elkezdődött a XXI. század. A történész kijelentette:
Ehhez szilárd talajra van szükségünk. Ezt többek között a kereszténységhez, a nyugati kultúrához és nemzeti identitásunkhoz való elkötelezettségünk biztosítja. Ezen kívül hiszünk kontinensünk jövőjében. De azt is tudjuk, hogy csak akkor sikerül ezt a századot győztesként magunk mögött hagyni, ha bátrak vagyunk és élünk a szabadságunkkal.
Schmidt Mária az interjúban emlékeztetett, hogy a V4-ek szövetsége az utóbbi esztendőben láthatóan megerősödött, mivel a tagok felismerték, hogy közösen sokkal többet tudnak tenni saját országaikért. Közös tapasztalat ugyanakkor az is, hogy együtt hatékonyabban tudunk fellépni az olyan tendenciák ellen, mint ahogy a Nyugat kezeli az illegális migráció kérdését, illetve hallatni hangunkat az újabb nagyhatalmi játszmák ellen. Ilyen a körvonalazódó német-orosz paktum, az Északi Áramlat 2-projekt, amely alapvetően befolyásolhatja Európa energiaellátását, valamint az azon profitáló, vagy éppen veszítő államok sorát.
A történész szerint mára bebizonyosodott: a német újraegyesítéshez hasonlóan az Unióhoz később csatlakozók mára megtapasztalhatták, hogy belépésükkel nem egyesülés, hanem csupán bővítés történt. Ma is létezik Kelet- és Nyugat-Európa, nem vagyunk egyenlő partnerek a közösség vezetői szemében. Ebből fakad, hogy a nyugati elit mindig, minden kérdésben ki akar oktatni minket, és jelenleg már kérdéseket sem tesz fel. Az Unió vezetői ma úgy működtetik a közösséget, mint egy nagyvállalatot, ahol az elsődleges szempont a profit, ami Schmidt Mária szerint intellektuálisan vállalhatatlan.
A német jobboldal mára feltakart a szélsőbalhoz
Az interjúban Schimdt Mária a Helmut Kohl halálának évfordulóján az Andrássy Egyetemen Orbán Viktor által megtartott beszéd részleteiről szólva kifejtette, a német elit manapság nem tud mit kezdeni az újraegyesítést levezénylő néhai kancellárral, akinek népszerűsége ugyanakkor a német, és más népek körében is töretlen. A jelenlegi német elit jobban vonzódik az olyan figurákhoz, mint Jean-Claude Juncker, aki az Unió vezetőjeként Marx szobránál ejtett könnyeket.
A történész szerint a begörcsösödött rutin eredményezte azt is, hogy a német kereszténydemokrata politikai erők Angela Merkel vezetésével mára feltakartak a baloldalhoz, és együtt rettegnek mindentől, ami újat jelenthet a politika világában. Ez eredményezte azt, hogy a hangadó német kereszténydemokraták mára balra állnak a legbaloldalibb magyar sajtótermékektől is, a német választóknak pedig már nem maradt mérlegelési lehetőségük, ha valóban választani szeretnének. Schmidt Mária Merkelt ugyanakkor alkalmazkodó politikusnak tartja, aki azonban – szerinte – az unalomig ismételgetett frázisival jelenleg már nem tudja megszólítani népének azon részét, amelynek tagjai valóban tenni akar a hazájáért.
Melegjogok versus migrációs krízis
Schmidt Mária az interjúban elmondta, hogy valóban érzékelhető manapság egyfajta türelmetlenség a kelet-európai kormányok részéről, mivel a nyugati elit a legtöbb esetben jelentős fráziskésésben van. Példaként említette, hogy Merkel három év késéssel ismerte el: a magyar határkerítés egész Európát védi, miközben az említett elit olyan „fajsúlyos” kérdésekkel traktálja a nyugati társadalmakat, mint a gender és melegjogok, vagy a harmadik nem problematikái. A történész ugyanakkor bízik abban, hogy Németország ereje, hagyományai, kultúrája elegendő lesz nagyságának visszaszerzésére, illetve annak megőrzésére.
Forrás: Latoszogblog.hu; Fotó: Terror Háza
Facebook
Twitter
YouTube
RSS