Az oroszok is tele vannak sérelemmel, az ukránok is tele vannak sérelemmel, ez nem jó tanácsadó egyiküknek sem. És sajnos sokan vannak, akik vájkálnak ezekben a sebekben és megpróbálják még jobban élezni a helyzetet. Nagyon veszélyes dolog ez. Magyarországnak az az érdeke, hogy ez a konfliktus ne eszkalálódjon, ne legyen belőle háború. Nagyon nagy dolog az, hogy békében élhetünk, ezt ne veszélyeztessük – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a háború veszélyéről, a nagyhatalmak felelősségéről és a megoldás lehetőségeiről is.
A Magyar Honvédségnek csapatokat kellett vezényelnie a keleti országrészbe az orosz–ukrán válság miatt, miután az orosz elnök elismerte a két szakadár területet és oda orosz katonákat rendelt. Schmidt Mária január 26-án közölt tömör elemzést a Látószög blogon; akkor úgy látta, hogy még mindig többféle forgatókönyv fekszik az asztalon.
Amerika helyzete megrendült
Most úgy tűnik, hogy az oroszok elhatározták, kiélesítik a konfliktust. Egyelőre nem tudjuk, hogy meddig mennek el. Azt sem tudjuk, hogy hogyan fog erre a nyugati világ és mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok reagálni. Az látszik a legvalószínűbb indoknak, hogy Oroszország úgy érzi, az Amerikai Egyesült Államok vezette világban az Amerikai Egyesült Államok helyzete megrendült és ezt most a saját pozíciójának a javítására ki tudja használni. Mindenesetre az nekünk nagyon rossz, hogy háborús veszély van abban a szomszédos országban, ahol jelentős magyar kisebbség is él. A térség stabilitása megrendült
– mutatott rá a világpolitikai helyzetre a történész. Schmidt Mária szerint, ha megegyezés van az oroszok meg az amerikaiak között, az olyan, mint egy Jalta II: rólunk, a mi területünkről, nélkülünk fognak dönteni.
Miután az oroszok egy katonai fenyegetést tettek ki az asztalra, nyilvánvalóan katonai válaszlépések meghozataláról kell dönteni. Erről nem tud más dönteni, mint az Amerikai Egyesült Államok, mert még azok a haderők is, amelyek Európában rendelkezésre állnak, a NATO alá vannak rendelve, a NATO pedig az Amerikai Egyesült Államok irányítása alatt működik. Ha ezt a konfliktust rövidre lehet zárni – és még mindig nem adtam fel a reményt, hogy ez így lesz –, akkor az európai vezetőknek most már tényleg komolyan el kell gondolkodni azon, hogy saját védelmi képességet alakítsanak ki, a NATO mellé rendelve, ami ad valamilyen manőverezési képességet Európának. A kontinens alárendelt szerepét bizonyítja, hogy nem tud önállóan a tárgyalóasztalhoz ülni. Ha megegyezés lesz az Egyesült Államok és Oroszország között, annak Kína is és Európa is alanya, és nem résztvevő partnere lesz
– emelte ki Schmidt Mária, aki szerint Putyin egy orosz birodalmi múltat tekint irányadónak.
Önmagát a birodalmi múlt folytatójának tételezi, és nyilvánvalóan az az ambíciója, hogy mire a visszavonulása napirendre kerül, addigra úgy vonuljon be az orosz történelembe, mint az a vezető, aki megpróbálta ezt a nagyhatalmat méltó helyére visszaállítani
– magyarázta, utalva a cári birodalmi múltra.
A cári birodalmi múltról van itt szó, azért is ostorozta a bolsevikokat, Lenint és a többieket, mert arra utalt, hogy részben Lenin volt, aki ezt az Ukrajna-dolgot egyáltalán támogatta, ahogy a Krím-félszigetet is Hruscsov ajándékozta el. A cári birodalom alatt nem fordult volna elő olyan, hogy ide-oda ajándékoznak területeket
– mutatott rá a történelmi előzményekre a Terror Háza Múzeum igazgatója, aki szerint a háborús feszültségkeltésből Anglia is kiveszi a részét.
Anglia is háborús feszültséget kelt
Az angolszász országok – itt most hangsúlyosan Angliára is utalok – a háborús feszültség keltésében egészen kiemelkedő szerepet játszottak. Johnson miniszterelnök úgy csinál, mintha a brit világbirodalom még mindig állna és mintha neki még mindig világirányítói szerepben kéne tetszelegnie. Ezt nagyon visszásnak tartom
– jegyezte meg a történész, aki szerint az, amit a BBC meg a Guardian meg a brit külpolitika csinál, példátlan. Ilyen háborús uszító médiát és külpolitikát nagyon régen nem tapasztaltunk már.
Ukrajna nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait
A magyar kisebbségekkel szemben is az utóbbi időben megengedhetetlen magatartást tanúsított az ukrán vezetés, és az orosz kisebbséggel szemben is. Sem az Európai Unió, sem az amerikaiak nem álltak mögénk, és szorították rá az ukrán vezetést arra, hogy a kisebbségi jogokat figyelembe vegye, hogy a nyelvtörvényt ne változtassa meg ennyire kedvezőtlen irányba, és így tovább. A kisebbségi jogok érvényesülését, a korrupció elleni harcot, a fékek és ellensúlyok meglétét az ukrán politikai vezetéstől nem követelték meg
– mutatott rá, utalva a Nyugat álszentségére és a kettős mércére a szakember, aki azt is kifejtette, hogy nem demokratikus mintaállamként működik Ukrajna sem, de a kritikák mégis mindig csak az oroszok irányába fogalmazódnak meg.
Biden célkeresztjében Kína van
Schmidt Mária Kína világpolitikai helyzetéről is beszélt. A történész kiemelte, hogy Amerikát a Csendes-óceáni térségben folyamatos kihívások érik Kína részéről.
Biden elnök célkeresztjében is Kína van. Viszont, ha igaz, amit mondok, akkor nem érdekük az, hogy Oroszországgal teljesen megromoljon a viszony, és Oroszországot és Kínát összenyomják, mert Európa Oroszország nélkül vagy Oroszország ellenében, részben nyersanyag-, részben energia-, részben katonai szempontból is hátrányos helyzetbe kerül akkor
– magyarázta, majd Oroszországról szólt.
Nem értem, hogy miért viselkedik az Európai Unió is és az Amerikai Egyesült Államok is így, minden nap megsértik az oroszokat, és ez is számomra teljesen politikától idegen viselkedés. Szerintem Oroszország – legalábbis a napóleoni háborúk óta – Európában politikacsináló erő. 1812-ben, a döntő ütközetben az oroszok verték meg Napóleont Borogyinónál és jöttek el Lipcséig, hogy aztán a szent szövetségi rendszerben száz éven keresztül Európa békéjének és prosperitásának az egyik garantálója legyen Oroszország. Ugyanúgy a II. világháborúban is egyenrangú félként vett részt a nyugati szövetségesekkel, akik halálra hájpolták a Szovjetuniót a hetvenes években, amikor az enyhülés politikája volt éppen divatban. Nem tudom, hogy most mi az oka ennek a nagyon erőteljes oroszellenes politikának. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ez szolgálja a nyugati világ érdekét
– hangsúlyozta, majd rámutatott, hogy az európai energiaellátás szempontjából is rendkívül fontos Oroszország szerepe.
Az oroszok Európa részének érzik magukat
Schmidt Mária kiemelte, hogy ennek a konfliktusnak a következtében először van az, hogy több folyékony gázt szállít az Amerikai Egyesült Államok Európába, mint amennyit Oroszország.
Lehet, hogy ez is mögötte van, mégis azt gondolom, hogy már középtávon sem jó politika ez. Az oroszok Európa részének érzik magukat, ide akarnak tartozni és nekik is megvannak a félelmeik Kínával szemben, hiszen Kínával nagyon hosszú közös határuk van, a kínaiak betelepülnek Szibériába és szép lassan majd a demográfián keresztül elveszik azt a területet. Kínának súlyos sérelmei vannak Oroszországgal szemben, mert gyarmatosító hatalom volt, és a kínaiak nem felejtenek, annak ellenére sem, hogy Mao Ce-tung és a Kínai Kommunista Párt hatalmas pénzösszegeket kapott a Szovjetuniótól, aminek a segítségével aztán hatalomra tudott kerülni és egyesíteni tudta Kínát. De abban a pillanatban, amikor Kína egyesült, világbirodalom lett újra
– emlékeztetett Schmidt Mária, akit arról is kérdeztek, hogy hány világbirodalom van jelenleg.
Oroszország regionális, Kína viszont globális nagyhatalom
Nem gondolom, hogy Oroszország globális nagyhatalom lenne. Egy regionális nagyhatalom Oroszország, ellenben Kína mindenképpen globális nagyhatalom. Nagyon keveset tudok Indiáról, nem tudom, hogy vele mi és hogy lesz. A muszlim világ is jelentős erőt képvisel, és abban sem vagyok biztos, hogy Dél-Amerikában nem fog valamiféle ellenerő jelentkezni… Kína nagyon sok irányban jön elő a világban, egész Afrikában hatalmas beruházásokat indított a Selyemúttal kapcsolatban és így tovább. Németországnak a legnagyobb kereskedelmi partnere, és tudnám folytatni
– részletezte a történész, akit arról is kérdeztek, vajon a kínaiak a társadalmi modelljüket is akarják-e exportálni.
Lehet, hogy Kína majd akarja a saját rendszerét, mert ha az egész világ az ő birodalmához fog tartozni, akkor egyszerűbb, ha mindenhol hasonló módon tud kommunikálni, de nem tartanak itt. Ők lépésről lépésre, nagyon lassan, nagyon kimérten, nagyon hosszú távokat figyelembe véve mozognak, és pillanatnyilag az a kínai taktika, hogy nem kérnek a kölcsönért meg a pénzért semmiféle olyan politikai teljesítést, mint amit mondjuk az amerikaiak vagy az európaiak követelnek, és emiatt szívesebben fogadják a kínai kölcsönöket. Azt még nem tudjuk, ha már ez az expanzió befejeződik, akkor mi a következő lépés, mert még nem ebben a fázisban vannak. Sosem becsülném le a kínaiakat. Amikor Nixon elment Maóhoz és tárgyaltak, akkor kérdezett tőle Nixon pár dolgot, mire Mao azt mondta neki, hogy 800 éves ciklusok vannak Kínában, nem sietünk. Majd Tajvanra visszatérünk ezer év múlva
– emlékeztetett a történész, aki rámutatott arra is, hogy Angela Merkel lehetetlen helyzetbe lavírozta Németországot, amit az új kancellár örökölt, és most ő az, akinek valami megoldást ki kéne találnia. Részben a zöld politikának a forszírozása, Merkel részéről az atomerőművek leállítása és közben az oroszokkal az Északi Áramlat–2-nek a megépítése kényszerpályára juttatta a mostani német vezetést.
Nem tudom, mi fog velük történni, ha tényleg leállítják ezt az Északi Áramlat–2-t, és akkor hol fog bejönni nekik az az energia, amire szüksége van Németországnak. Már így is a csillagokban vannak az energiaárak. Ugyanakkor Németország – és ez is nagyon érdekes ebben az egész konfliktusban – gyakorlatilag hallgat. Nem is próbál meg regionális vezető szerepéhez mérten legalább valami állásfoglalást tenni ebben a konfliktusban
– hangsúlyozta Schmidt Mária, aki a minszki megállapodásról szólva megjegyezte, hogy nem tartották be, és azt is a nyugati nagyhatalmak garantálták. A történész szerint nem vezet jóra, ha távolról mondják meg, hogy kell kezelni itt a helyzetet.
Miért mondaná meg Johnson Nagy-Britanniából, hogy mit és hogy kell? Mi köze hozzá? Azt miért fogadjuk jobban? Vagy Macron beleszólását miért fogadjuk jobban? Németország mégiscsak közelebb van hozzánk. Mégis, azoknak az embereknek a bőrére megy ez az egész konfliktus, akik itt élnek, ebben a régióban
– magyarázta, majd az EU felelősségére is rámutatott.
Én nem látom azt, hogy az Európai Unió ebben a konfliktusban kezdeményező vagy közvetítő szerepet játszott volna. Nem emlékszem, hogy az utóbbi időben Von der Leyen vagy Michel elment volna tárgyalni akár Moszkvába, akár Kijevbe. Macront láttam, Orbán Viktort láttam, Scholzot láttam, meg az angol külügyminisztert, aki nem találta meg a térképet. Nyilván van európai álláspont, de én nem láttam, hogy ezt kirakták volna az asztalra az Európai Unió vezetői, és aktívan közreműködtek volna abban, hogy a konfliktus valamilyen formában kompromisszumra jusson. Ők miért nem érezték, hogy el kell oda menniük, hogy nekik is van feladatuk ebben?
– tette fel a kérdést Schmidt Mária.
Ha egy ilyen ügyben nincs az Európai Uniónak hatásköre, akkor minek az Európai Unió? Akkor miért van külügyi biztos? Akkor neki mi a feladata azonkívül, hogy leírja, hogy nagyon aggódik?
– vetette fel.
Ebben a helyzetben nekik aktívabbnak kellett volna mutatkozni. Persze, azt nyilatkozta a magyar miniszterelnök, hogy Magyarország is részese az uniónak, ha van döntés, velük tart a különböző intézkedésekben, amin már biztos régóta dolgoznak, hogy milyen szankciókat akarnak bevezetni. Már régóta vannak Oroszországgal szemben gazdasági szankciók, és nem nagyon látom, hogy ezek a szankciók megakadályozták volna azt, hogy most ebbe a politikai helyzetbe kerüljünk
– mutatott rá a szakember, aki szerint kölcsönös tiszteletre lenne szükség van, mert anélkül semmi nincsen. Majd szólt arról is, hogy a jelek szerint a NATO nem akar terjeszkedni, nem akarja bevenni Ukrajnát, majd összehasonlította a jelenlegi konfliktust az első világháborút megelőző eseményekkel.
Ez még nem háborús helyzet, de már pattanásig feszült helyzet, amiből bármikor lehet háború. Az első világháború valójában egy regionális háború lehetett volna, hiszen a szerbek megölték a Monarchia trónörökösét, ezért ott Szerbia és a Monarchia között lehetett volna egy rövid lejáratú, korlátozott regionális háború
– idézte fel, majd az ukrán válsággal kapcsolatban megjegyezte, hogy most csak imádkozni tudunk azért, hogy ez ne fajuljon tovább, hogy tudjanak valami olyan megoldást kimunkálni, amely mind a két félnek megfelelő.
Az oroszok is tele vannak sérelemmel, az ukránok is tele vannak sérelemmel, ez nem jó tanácsadó egyiküknek sem. És sajnos sokan vannak, akik vájkálnak ezekben a sebekben és megpróbálják még jobban élezni a helyzetet. Nagyon veszélyes dolog ez. Magyarországnak az az érdeke, hogy ez a konfliktus ne eszkalálódjon, ne legyen belőle háború. Nagyon nagy dolog az, hogy békében élhetünk, ezt ne veszélyeztessük. De a magyar hadseregnek az a dolga, és miniszterelnök úr ezért is rendelte el, hogy a határoknál felsorakozzon és mutassa meg, hogy megvédjük azt, ami a miénk. De emellett, még egyszer mondom, a béke fontos, nagy érték, és mindenkinek azon kell dolgozni, hogy ez továbbra is megmaradjon, és megvédjük
– zárta gondolatait Schmidt Mária.
Forrás: infostart.hu; Fotó: Terror Háza
Facebook
Twitter
YouTube
RSS