Illúzió volt, hogy a határon túli magyarság problémáját önmagában az Európai Unió fogja megoldani; az EU a kisujját sem mozdítja olyan ügyekben, amelyek emberi jogi szempontból is elfogadhatatlanok – nyilatkozta portálunknak Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy uniós biztosként kulcspozícióhoz juthat Trócsányi László, aki kész helyzet elé állíthatja a magyargyűlölő ukrán politikusokat éppúgy, ahogy meghatározhatja a bevándorlás kapcsán kiemelten fontos Törökországgal, vagy az észak-afrikai országokkal történő tárgyalások menetét. A nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden azon a sajtótájékoztatón nyilatkozott a PS-nek, amelyen bejelentették, hogy KülhoniMagyarok.hu elnevezéssel kedden új honlapot indított a kormány, ahol egy helyre gyűjtötték a nemzet- és kisebbségpolitikai vonatkozású híreket és információkat. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a portálunknak a honlappal kapcsolatban kiemelte: a weboldalt kedden 11 órakor élesítették, de folyamatosan töltik fel újabb tartalmakkal, például olyan kisfilmekkel, interjúkkal, amelyek a diaszpórában élő fiatalok, családok, vállalkozók életét mutatják be.
KülhoniMagyarok.hu (kulhonimagyarok.hu) elnevezéssel kedden új honlapot indított a kormány. A felület célja, hogy minden nemzetpolitikai vonatkozású hír és információ egy helyen, újszerű, mégis személyes módon legyen bemutatva. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a honlap indítása kapcsán szervezett keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a honlapot három részre lehet osztani: hírportálként küldetése a tájékoztatás, hogy egy helyen elérhetők legyenek a külhoni magyarságot érintő hírek. A diaszpórában működő magyar iskolák interaktív térképen tekinthetők meg a honlapon, de fontos eleme egy tudástár is, ahol az aktuális jogszabályok, stratégiák, különböző kiadványok érhetők el. Semjén Zsolt szerint a honlap harmadik, legfontosabb része a személyes történetek bemutatása; a Kárpát-medence arcai és a magyarok a diaszpórában rovatokban kisfilmekből, interjúkból lehet megismerni külhoni magyar fiatalokat, családokat, vállalkozókat. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az a cél, hogy a világ magyarsága élettel töltse meg azokat a jogi kereteket, amelyeket a kormány létrehozott. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a sajtótájékoztatón kifejtette: rövidesen az angol változata is elkészül a honlapnak. Portálunk a sajtótájékoztatót követően érdeklődött az új összetételű Európai Bizottság esetleges szemléletváltásáról az őshonos kisebbségeket illetően, illetve, hogy Trócsányi László bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosi kinevezése milyen változást hozhat az európai kisebbségek számára.
Illúzió volt, hogy az unió bármit is tesz majd a magyar kisebbségekért
Semjén Zsolt portálunk érdeklődésére válaszolva elöljáróban elmondta: “a nyers igazság az, hogy az EU bürokráciáját a kisebbségvédelem szinte egyáltalán nem érdekli”. Mint kifejtette: illúzió volt, hogy a határon túli magyarság problémáját az Európai Unió meg fogja oldani, és az EU a kisujját nem mozdította olyan ügyekben, amelyek emberi jogi szempontból is elfogadhatatlanok. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: már eleve az is probléma, hogy a kisebbség szót relativizálják, szándékosan összekeverik például az etnikai, nemzeti, vagy vallási kisebbségeket a szexuális irányultságból következő “úgynevezett kisebbségekkel”.
A relativizálást szolgálja, hogy az EU bürokráciája olthatatlan lelkesedéssel foglalkozik a szexuális orientációból levezetett “kisebbségekkel”, miközben hallani sem akar az őshonos kisebbségek védelméről
– fogalmazott, ezért feladatként jelölte meg az unióban is világossá tenni, hogy a kisebbség fogalmába csak az etnikai és vallási kisebbségek tartoznak, az olyan értékhordozó közösségek, amelyek védelemre szorulnak, amelyeket védeni kell. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta továbbá, hogy szintén nem szabad összekeverni az unió területén élő őshonos kisebbségeket a nemrég Európába bevándorolt, vagy éppen most bevándorló csoportokkal. Hozzátette: a kisebbségek jogaira úgy kell tekinteni, mint emberi jogokra a közösség szintjén. Úgy vélte:
az ultraliberális, individualista hevülettől vezérelve az unió jogfelfogása sok esetben negligálja a közösségi jogokat, és kizárólag individualista jogokat akar elismerni.
Magyarország kulcspozíciót szerzett
Azt ugyanakkor Semjén Zsolt kiemelte, hogy Trócsányi László uniós biztosi pozíciója ellenben sok tekintetben jelenthet előrelépést. Mint kifejtette, az EU számára létfontosságú a bővítés. Amikor tárgyalások folynak az unióhoz való csatlakozásról, feltételként természetesen az alapvető emberi és kisebbségi jogok betartatása is előkerül. Szerbia ezeket teljesíti, Ukrajna ugyanakkor nem. Semjén Zsolt úgy vélte:
Trócsányi László személye mindegyik kárpátaljai kisebbség számára garanciát jelent, hogy ezek a szempontok érvényesülni fognak.
A miniszterelnök-helyettes több olyan kérdést is felsorolt, amelyben az ukrán vezetés kész helyzet előtt áll, amennyiben az ukrán választók előtt is bizonyítani akarják elkötelezettségüket a csatlakozás iránt. Ilyen például, hogy az ukránok a továbbiakban nem büntethetnék az Európai Unió nyelveit használó állampolgárokat a nyelvhasználat miatt, vagy nem szankcionálhatnák, hogy állampolgáraik egy más uniós ország állampolgárságát is felveszik.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: nemcsak Magyarország, de az egész unió jövőjével összefüggésben is jelentős, hogy egy magyar ember fog tárgyalni nemcsak a hazánk által is támogatott Szerbiával vagy a nyugat-balkáni Montenegróval, hanem például a migráció alakulását illetően meghatározó szerepű Törökországgal, vagy az észak-afrikai országokkal. Semjén Zsolt úgy összegzett: ezzel a poszttal Magyarország kulcspozíciót szerzett.
Portálunk Potápi Árpád Jánost is megszólaltatta, aki elöljáróban elmondta: kedden 11 órától működik a honlap, de folyamatosan tovább bővítik. Kiemelte: az volt a céljuk, hogy ne statikus, hanem egy élő weboldal legyen. Az államtitkár ugyanakkor emlékeztetett: a kárpát-medencei magyarság nem teljes egésze él az Európai Unióban, Kárpátalja és Vajdaság nemzetrészei eddig kívül rekedtek az unió határain. Hozzátette: a magyar érdek tehát az, hogy az uniós bővítési folyamatok ne torpanjanak meg. Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy az eddigi feszült, hűvös viszony csak javulni tud Kárpátalján, ennek jelei ugyanakkor még nem mutatkoznak.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS