Illúzió volt, hogy a határon túli magyarság problémáját önmagában az Európai Unió fogja megoldani; az EU a kisujját sem mozdítja olyan ügyekben, amelyek emberi jogi szempontból is elfogadhatatlanok – nyilatkozta portálunknak Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy uniós biztosként kulcspozícióhoz juthat Trócsányi László, aki kész helyzet elé állíthatja a magyargyűlölő ukrán politikusokat éppúgy, ahogy meghatározhatja a bevándorlás kapcsán kiemelten fontos Törökországgal, vagy az észak-afrikai országokkal történő tárgyalások menetét. A nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden azon a sajtótájékoztatón nyilatkozott a PS-nek, amelyen bejelentették, hogy KülhoniMagyarok.hu elnevezéssel kedden új honlapot indított a kormány, ahol egy helyre gyűjtötték a nemzet- és kisebbségpolitikai vonatkozású híreket és információkat. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a portálunknak a honlappal kapcsolatban kiemelte: a weboldalt kedden 11 órakor élesítették, de folyamatosan töltik fel újabb tartalmakkal, például olyan kisfilmekkel, interjúkkal, amelyek a diaszpórában élő fiatalok, családok, vállalkozók életét mutatják be.
KülhoniMagyarok.hu (kulhonimagyarok.hu) elnevezéssel kedden új honlapot indított a kormány. A felület célja, hogy minden nemzetpolitikai vonatkozású hír és információ egy helyen, újszerű, mégis személyes módon legyen bemutatva. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a honlap indítása kapcsán szervezett keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a honlapot három részre lehet osztani: hírportálként küldetése a tájékoztatás, hogy egy helyen elérhetők legyenek a külhoni magyarságot érintő hírek. A diaszpórában működő magyar iskolák interaktív térképen tekinthetők meg a honlapon, de fontos eleme egy tudástár is, ahol az aktuális jogszabályok, stratégiák, különböző kiadványok érhetők el. Semjén Zsolt szerint a honlap harmadik, legfontosabb része a személyes történetek bemutatása; a Kárpát-medence arcai és a magyarok a diaszpórában rovatokban kisfilmekből, interjúkból lehet megismerni külhoni magyar fiatalokat, családokat, vállalkozókat. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az a cél, hogy a világ magyarsága élettel töltse meg azokat a jogi kereteket, amelyeket a kormány létrehozott. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a sajtótájékoztatón kifejtette: rövidesen az angol változata is elkészül a honlapnak. Portálunk a sajtótájékoztatót követően érdeklődött az új összetételű Európai Bizottság esetleges szemléletváltásáról az őshonos kisebbségeket illetően, illetve, hogy Trócsányi László bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosi kinevezése milyen változást hozhat az európai kisebbségek számára.
Illúzió volt, hogy az unió bármit is tesz majd a magyar kisebbségekért
Semjén Zsolt portálunk érdeklődésére válaszolva elöljáróban elmondta: “a nyers igazság az, hogy az EU bürokráciáját a kisebbségvédelem szinte egyáltalán nem érdekli”. Mint kifejtette: illúzió volt, hogy a határon túli magyarság problémáját az Európai Unió meg fogja oldani, és az EU a kisujját nem mozdította olyan ügyekben, amelyek emberi jogi szempontból is elfogadhatatlanok. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: már eleve az is probléma, hogy a kisebbség szót relativizálják, szándékosan összekeverik például az etnikai, nemzeti, vagy vallási kisebbségeket a szexuális irányultságból következő “úgynevezett kisebbségekkel”.
A relativizálást szolgálja, hogy az EU bürokráciája olthatatlan lelkesedéssel foglalkozik a szexuális orientációból levezetett “kisebbségekkel”, miközben hallani sem akar az őshonos kisebbségek védelméről
– fogalmazott, ezért feladatként jelölte meg az unióban is világossá tenni, hogy a kisebbség fogalmába csak az etnikai és vallási kisebbségek tartoznak, az olyan értékhordozó közösségek, amelyek védelemre szorulnak, amelyeket védeni kell. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta továbbá, hogy szintén nem szabad összekeverni az unió területén élő őshonos kisebbségeket a nemrég Európába bevándorolt, vagy éppen most bevándorló csoportokkal. Hozzátette: a kisebbségek jogaira úgy kell tekinteni, mint emberi jogokra a közösség szintjén. Úgy vélte:
az ultraliberális, individualista hevülettől vezérelve az unió jogfelfogása sok esetben negligálja a közösségi jogokat, és kizárólag individualista jogokat akar elismerni.
Magyarország kulcspozíciót szerzett
Azt ugyanakkor Semjén Zsolt kiemelte, hogy Trócsányi László uniós biztosi pozíciója ellenben sok tekintetben jelenthet előrelépést. Mint kifejtette, az EU számára létfontosságú a bővítés. Amikor tárgyalások folynak az unióhoz való csatlakozásról, feltételként természetesen az alapvető emberi és kisebbségi jogok betartatása is előkerül. Szerbia ezeket teljesíti, Ukrajna ugyanakkor nem. Semjén Zsolt úgy vélte:
Trócsányi László személye mindegyik kárpátaljai kisebbség számára garanciát jelent, hogy ezek a szempontok érvényesülni fognak.
A miniszterelnök-helyettes több olyan kérdést is felsorolt, amelyben az ukrán vezetés kész helyzet előtt áll, amennyiben az ukrán választók előtt is bizonyítani akarják elkötelezettségüket a csatlakozás iránt. Ilyen például, hogy az ukránok a továbbiakban nem büntethetnék az Európai Unió nyelveit használó állampolgárokat a nyelvhasználat miatt, vagy nem szankcionálhatnák, hogy állampolgáraik egy más uniós ország állampolgárságát is felveszik.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: nemcsak Magyarország, de az egész unió jövőjével összefüggésben is jelentős, hogy egy magyar ember fog tárgyalni nemcsak a hazánk által is támogatott Szerbiával vagy a nyugat-balkáni Montenegróval, hanem például a migráció alakulását illetően meghatározó szerepű Törökországgal, vagy az észak-afrikai országokkal. Semjén Zsolt úgy összegzett: ezzel a poszttal Magyarország kulcspozíciót szerzett.
Portálunk Potápi Árpád Jánost is megszólaltatta, aki elöljáróban elmondta: kedden 11 órától működik a honlap, de folyamatosan tovább bővítik. Kiemelte: az volt a céljuk, hogy ne statikus, hanem egy élő weboldal legyen. Az államtitkár ugyanakkor emlékeztetett: a kárpát-medencei magyarság nem teljes egésze él az Európai Unióban, Kárpátalja és Vajdaság nemzetrészei eddig kívül rekedtek az unió határain. Hozzátette: a magyar érdek tehát az, hogy az uniós bővítési folyamatok ne torpanjanak meg. Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy az eddigi feszült, hűvös viszony csak javulni tud Kárpátalján, ennek jelei ugyanakkor még nem mutatkoznak.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezető kép: MTI
botocska
2019-09-25 at 14:51
Nekem is “párolgott” el már hozzászólásom. A szerbek nem kárpótolnak senkit, pedig nehezen (és időben!) mindent összegyűjtöttem, sok-sok igazolást és dokumentumot, befogadták és azóta is úgy van, pedig lent is jártam már ottani ügyvédet is fogadtam, hogy képviseljen, de semmi.
ómió
2019-09-25 at 12:59
Ukrán nacionalizmus? Ahhoz éppen Trócsányi kell!
zolatiguszti
2019-09-24 at 23:53
Ukrajnát? Alígha.Ukrajnának most esősorban Nato tagság kellene főleg, de azt a NATO alapszabály kizárja hiszen hadban áll.És nem úgy néz ki, hogy Trócsányi még bíztos lesz mikor ennek a háborúnak vége lesz.
Az EU meg csak nem olyan hülye, hogy befogadjon egy háborús konflktusban álló országot? De az Ukrénok se olyan hülyék hogy belépjenek hogy aztén az összes hadrafogahtó férfijük ezer felé fusson a 10X-es bérért nyomorországból.
hozzaszolo
2019-09-24 at 19:31
1. Trócsányi még csak jelölt.
2. Ha megválasztják, ha nem, a szerbekkel meg lesz a bajunk még. Délvidéki magyarság helyzetének üldözésmentes biztosítása. Temerin, stb.
Lesznek e szerb verések? Mert ugye a múltban ez olyan adok-kapok volt, a történelem során.
Ez ez lesz a mi Elzászunk?
zolatiguszti
2019-09-24 at 23:02
Igen én is azt látom belépés előtt megy a patyomkin falu, meg ígérnek fűt fát, u utána beleszar mindenki.
Szabkciók nélkül mitől is félnének? Erre az EU-nak lenne lehetősége de min fenti cikk is írja….Másik garancia egy erős haderő lehetne de ugye ott vannak a szerbek mellett az oroszok…..Kérhetünk a belépéskor faranciákat de ezekkel megont a kikényszeríthetőség a baj.
A gazdasági kapcsolatok és ezen keresztül a nyomás gyakorlás csak akkor működik ha mi vagyunk a fő vevők.És ekkor is kétélű fegyver.
Én egy megoldást találtam a szerbekre.Egy jó alkut kell felajánlani majd nekik.
Koszovót. Ők ugyaúgy vannak Koszovóval mint mi Erdéllyel.Ráadásul a muzulmán többség kezdi fojtogatni a helyi szerb kisebbséget.
A területrül tudjuk hogy Soros 20 éve már kavarta a szert itt mert arany és ezüst bányák is vannak itt. Ellenben a délvidék mezőgazdasági terület.
Kivárni a megfelelő időpontot és előadni nekik:
Mo ha kell katonailag is segíti Szerbiát Koszovó visszaerzésében, ha visszakapjuk az 1876-os hatérainkat Szerbia területén. Egy rakás legelő arany és ezüst bányákért jobban hozó ipari vidékekeért….
Amúgy magam is úgy vagyok vele ha a korábbi jogsértések kárvallotjait nem kárpótolták bocsánat kérés mellett akkor lófaszt se teljesített Szerbia.
Elment a Szerb elnök egy 45-ös Magyar tömegsírhoz és fejet hajtott?
És a rokonok kaptak bármit is? Elvették a vagyonukat, megölték a családjukat!
Vagy valaki kivizsgálta már a Magyar veréseket? Kiengedték már a Temrini fiúkat? Kaptak kártérítést? Lófaszt. Gesztusok voltak semmi más.Olcsó kínai szart kaptunk nem megbékélést mert az igazságunkat nem kaptuk meg.
Anonymus
2019-09-25 at 00:55
Jo lenne elöször elutaznâl a Vajdasâgba és megtapasztalnad hany magyar fiatal maradt ottan. Nagyon senki.S nem a szerbek zargattak ki öket.Kivandoroltak nyugatra.Kiket csatolnal vissza?Magyarokat?Azok mar kint vannak Ausztriåtol Amerikaig.
hozzaszolo
2019-09-25 at 11:13
Köszönöm a bővítést.
És hogy mi lenne a viszonylag biztos megoldás:
Talán ha másolnánk Izraelt. Meg kell szerezni a világuralmat, és akkor kis nép is világhatalom. Mondjuk mi találjuk fel a PÉNZ kettő pont nullát.
Kérem
2019-09-24 at 19:17
A cikk tartalmára rátérve, örömmel tölt el, hogy van legalább szemernyi esély, hogy a határon túli magyarokat emberszámba vehetik a terület mai urai.
A magyar EU csatlakozás után egy nemkívánatos kiegyenlítődés indult el. Verték a magyart Szlovákiában és idehaza is…
Kérem figyeljen jobban!
2019-09-24 at 19:12
Kérem javítsák!
“A miniszterelnök-helyettes kiemelte, az a cél, hogy a világ magyarsága élettel töltsék meg azokat a jogi kereteket, amelyeket a kormány létrehozott.”
töltse meg…
“A miniszterelnök-helyettes több olyan kérdést is felsorolt, amelyben az ukrán vezetés kész helyzet előtt áll, amennyibe az ukrán választók előtt is bizonyítani akarják elkötelezettségüket a csatlakozás iránt.”
amennyiben…
“Portálunk Potápi Árpád Jánost is megszólaltatta, aki elöljáróban a honlapról elmondta, kedden 11 órától működik a honlap, …”
kedden 11 órától működik … nem kell a szóismétlés