Soltész Miklós: Megtartani Magyarországot magyarnak

„Határozottan elutasítunk mindenféle szélsőséget, a no-go zónákat, a párhuzamos társadalmak kiépülését, tehát mindazt, ami a nyugati multikulturális társadalmakat jellemzi. És elutasítjuk azt is, ha mindezt bárki ránk akarja kényszeríteni” – jelentette ki Soltész Miklós a Magyar Időknek. Az államtitkár hozzátette, a legfontosabb feladat megtartani Magyarországot magyarnak, a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel együtt.

A kormány az elmúlt két ciklus alatt mindent elkövetett egy erős és versenyképes Magyarországért, amennyiben felhatalmazást kap a folytatásra, a legfontosabb feladat az eddigi eredmények megóvásán és kiaknázásán túl az lesz, hogy meg kell tartani Magyarországot magyarnak, a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel együtt – mondta Soltész Miklós a Magyar Időknek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a lap keddi számában megjelent interjúban kifejtette, „nem szabad elfeledni, kik vagyunk, honnan jöttünk, hogy kik építették fel ezt az országot, és milyen szerepet vállaltak ebben a munkában a történelmi keresztény egyházak. Aki ezt elfogadja, és betartja a törvényeinket, annak helye van Magyarországon. De határozottan elutasítunk mindenféle szélsőséget, a no-go zónákat, a párhuzamos társadalmak kiépülését, tehát mindazt, ami a nyugati multikulturális társadalmakat jellemzi. És elutasítjuk azt is, ha mindezt bárki ránk akarja kényszeríteni“.

Az egyházakról szólva elmondta, hogy a kormány partnerként, szövetségesként tekint az egyházakra, amelyeket arra kért fel, hogy töltsék be hagyományos szerepüket az oktatásban és a szociális szférában. Ennek eredményeként a köznevelésben és a szociális ellátásban közel megkétszereződött az egyházak jelenléte, a gyermekvédelem területén pedig hat-hétszeresére nőtt. Ezen feladatok ellátásához a kormány biztosította a szükséges forrásokat – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy a 32 bevett felekezetből kettő az iszlámhoz kötődik, ezeket a kis létszámú egyházakat is arányosan megilletik ugyanazok a lehetőségek és támogatások, mint a többi felekezetet. Az államtitkár beszélt a Magyarországon élő nemzetiségek támogatásáról is, amely 2010 óta megháromszorozódott. Ma tizenhárom őshonosként elismert nemzetiség él az országban, és a kormány minden lehetőséget biztosít nyelvük művelésére, kultúrájuk ápolására, és nem gondolja azt, hogy ez gyengítené a többségi nemzetet – jelentette ki. A civilek támogatásáról Soltész Miklós a lapnak elmondta, hogy 2010 óta 140 milliárdról 240 milliárd forintra, azaz 70 százalékkal nőtt a civil szervezetek állami támogatása.

Nagyjából 65 ezer, különböző méretű bejegyzett civil szervezet van ma Magyarországon, sok közülük komoly munkát végez. A kormány nem harcol, nem küzd velük, kapcsolatukat az együttműködés jellemzi – fejtette ki. Hozzátette, „tény ugyanakkor, hogy szemben állunk néhány tucat, nagyon hangos, jelentős külföldi befolyással és forrásokkal rendelkező szervezettel, amelyek előszeretettel nevezik civilnek magukat, ám a valóságban politikai tevékenységet folytatnak. (…) E szervezetek mögött jellemzően Soros György alakja sejlik fel, az ő gondolatait visszhangozzák.” – mondta a lapnak Soltész Miklós.

Forrás: MTI; fotó: kdnp.hu