A Világgazdasági Fórum éves összejövetelére a világ számos országából érkeztek üzleti vezetők, kormányzati tisztviselők, globális intézmények képviselői és újságírók. A davosi napirend egyik kulcstémája az éghajlatváltozás lett volna, ezt azonban csak érintőlegesen hozták szóba a felszólalók, akik inkább „a gonosz Putyint le kell győzni” szlogen égisze alatt tartottak előadásokat. Megjelent John Kerry amerikai klímamegbízott; beszédet mondott Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. És persze nem hiányozhatott Soros György sem, akinek a Davosban elmondott teljes beszédét a PestiSrácok.hu-n olvashatják elsőként.
Soros György milliárdos tőzsdespekuláns az új technológiát okolta azért, mert segítette az „olyan elnyomó rezsimeket, mint Oroszország és Kína, hogy nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak”. Soros a svájci Világgazdasági Fórum éves davosi találkozója alkalmából rendezett újságírói vacsorán kedden azt mondta, Kína és Oroszország jelentik a legnagyobb veszélyt a nyitott demokratikus társadalmakra ma, köszönhetően a „digitális technológia, különösen a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének”. Úgy fogalmazott: az AI „különösen jó olyan ellenőrzési eszközök létrehozásában, amelyek segítik az elnyomó rezsimeket és veszélyeztetik a nyitott társadalmakat”. Hozzátette: a Covid-19 segített legitimálni az ellenőrzési eszközöket is, mert valóban hasznosak a vírus kezelésében. Soros felszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja és Hszi Csin-ping kínai vezető azon döntése ellen is, hogy megduplázta „zéró Covid” politikáját, ami szerinte nagy hiba, mert „szabadesésbe” taszította Kína gazdaságát.
A fórumon John Kerry, az Egyesült Államok klímaügyi megbízottja úgy fogalmazott: az Egyesült Államok és Kína halad egy csoport létrehozása felé, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentésén dolgozik. Kerry az Associated Pressnek a davosi Világgazdasági Fórum ülésén elmondta, hogy a világ két legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója közel áll ahhoz, hogy megegyezzen a csoport felépítéséről és a döntések meghozatalának módjáról. Azt mondta, „dolgozni fogunk azon gyakorlati megoldásokon, hogyan gyorsabban haladjunk” a kibocsátás csökkentése érdekében.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök megérkezett a svájci Davosba, a Világgazdasági Fórumra. Fotó: AP Photo/Markus Schreiber
„Kritikusan fontos” Ukrajnát, pénzzel, fegyverrel és az Oroszország elleni szankciókkal segíteni
Persze nincs új a nap alatt: a fórum résztvevői szerint a fegyverrendszerek megerősítése és Ukrajna felfegyverzése kritikus fontosságú, hiszen Oroszország támadta meg a szomszédját. Sztevo Pendarovszki észak-macedóniai elnök szerint a közös fegyverbeszerzés hosszú távon fontos, de „kritikusan fontos, hogy most segítsük Ukrajnát”. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Ukrajna támogatásának legerősebb módja a fegyverek biztosítása, amit a szövetségesek Ukrajna kérésének megfelelően példátlan mértékben tesznek. Megismételte, hogy
támogatjuk Ukrajnát, de a NATO nem lesz része a konfliktusnak.
Andrij Jermak, Ukrajna elnöki adminisztrációjának vezetője videón jelentkezett be, majd azt mondta: „Nem kell háborút vívnia, csak segítsen nekünk megcsinálni.” Javaslatot tett egy nemzetközi tanácsadó munkacsoport létrehozására, amely biztonsági garanciákat kínálna Ukrajna számára, beleértve a fegyverek biztosítását, az újjáépítés és a védelem finanszírozását, az Oroszország elleni szankciók fenntartását és a mielőbbi EU-csatlakozást.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal vádolta Oroszországot, hogy Ukrajna-szerte szándékosan bombázta a gabonaraktárakat, és fegyverként használta az élelmiszer-készleteket.
Ukrajna orosz inváziója zavarokat okozott a globális élelmiszerellátásban, és mindkét ország a világ két legnagyobb búza-, árpa- és napraforgóolaj-exportőre. Az ukrán kikötők blokádja különösen káros volt, az EU szerint a tengeri szállítmányok a háború előtt a gabona- és olajosmag-export 90%-át tették ki
– mondta. Az Európai Bizottság azt javasolta mindenkinek, hogy segítsenek Ukrajna búzáját és más gabonáját vasúton, közúton és folyamon exportálni, így megkerülve a Fekete-tengeri kikötők orosz blokádját. Von der Leyen elmondta, hogy a lakosság szenved a leginkább, mivel Libanonban a kenyér ára 70 százelékkal nőtt, és az odesszai élelmiszerszállítmányok nem jutnak el Szomáliába.
Oroszország most felhalmozza saját terményeit és korlátozza élelmiszerexportját, zsarolási eszközként visszatartja a készleteket a globális árak emelése érdekében, vagyis búzával kereskedik politikai támogatásért cserébe. Ez az éhséget és a gabonát használja fel a hatalmi pozícióinak megerősítésére
– szögezte le Von der Leyen, hozzátéve, hogy az EU fokozza termelését, hogy enyhítse a globális élelmiszerpiacra nehezedő nyomást, miközben támogatja Afrikát, hogy kevésbé függjön az importtól. Beszédében kijelentette, hogy a „jövő gazdaságai” többé nem támaszkodhatnak az olajra és a szénre. Oroszország ukrajnai háborújának „stratégiai kudarccal” kell véget érnie a megszálló ország számára, és kedden ígéretet tett arra, hogy a blokk továbbra is jelentős beruházásokat fog folytatni a háború sújtotta nemzet támogatására. Az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókon és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeken túlmenően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a 27 tagú EU több mint 10 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást javasolt, ami a valaha volt legnagyobb csomag, amelyet egy harmadik félnek ajánlottak fel.
A NATO-főtitkár szerint az ukrajnai háború bizonyítja, hogy az oroszországi vagy kínai tekintélyelvűekkel folytatott üzletelés kockázatot jelent a nyugat biztonságra
Jens Stoltenberg szerint „a szabad kereskedelem hatalmas jólétet és gazdagságot hozott”, de ennek „ára van, mert ennek a kereskedelemnek egy része, a tekintélyelvű rendszerekkel való gazdasági interakció, aláássa biztonságunkat”. Stoltenberg a davosi Világgazdasági Fórumon kedden azt mondta, hogy az az elképzelés, miszerint Európa annyi gázt vásárolhat Oroszországtól, amennyit csak akar, téves és veszélyes.
Eszközt biztosít Oroszországnak a megfélemlítéshez, és most egyértelműen bebizonyosodott, hogy bármikor ellenünk használhatja fel. Nem szabad túlzott mértékben hagyatkoznunk a fejlett technológiákra, illetve nem engedhetünk külföldi ellenőrzést a nemzeti infrastruktúra, például az 5G hálózatok felett
– mondta Stoltenberg, hozzátéve:
Ez nemcsak Oroszországról szól, hanem Kínáról is. Egy másik tekintélyelvű rezsim, amely nem osztja értékeinket. Ez pedig aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
Lengyelország minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát
Andrzej Duda beszédében arra figyelmeztetett, hogy „a puszta törekvés, hogy bosszút álljanak és visszaszerezzék, ami az övék, olyan erős, hogy nem hiszem el, hogy ők (az ukránok) bele tudnának egyezni olyan békefeltételekbe, amelyek területátengedést tartalmaznak”. Véleménye szerint az oroszok annyit pusztítottak el Ukrajnából, az ukránok pedig annyi vért ontottak ki országuk védelmében, hogy minden ukrajnai politikusnak, aki azt javasolná, hogy engedjenek Oroszország követeléseinek, „egyszerűen vége volna”. Duda szerint minden politikus Nyugaton, aki azt hiszi, hogy képes rávenni Kijevet Moszkva bármely feltételének elfogadására, „mélyen téved”.
Lengyelország politikai és védelmi eszközökkel támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcban, és több mint hárommillió háború elől menekülőt fogadott be
– mondta a lengyel államfő.
NATO-csatlakozás, példátlan válság, háború, növekvő éhínség
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök azt mondta, hogy Svédországnak és Finnországnak sikerül csatlakoznia a NATO-hoz annak ellenére, hogy Törökország tiltakozik a tagságuk ellen. A davosi Világgazdasági Fórumon tartott keddi beszédében Sánchez azt mondta, hogy „a szövetségesek politikai akarata az, hogy üdvözöljék ezt a két országot”. Kijelentette, hogy Spanyolország „minden parlamenti folyamatot felgyorsít” a NATO és az Európai Unió stabilitása szempontjából fontos két skandináv ország csatlakozása érdekében. Az orosz–ukrán háborúról Sánchez azt mondta, hogy „elengedhetetlen, hogy minden erőfeszítést megtegyünk az élelmiszertermelés, a kereskedelmi rendszerek helyreállítása és a legsebezhetőbbek élelmezésbiztonságának megteremtése érdekében”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a közelmúltban azzal vádolta Oroszországot, hogy az élelmiszert fegyverként használja, és túszul ejti az Ukrajnában termelt gabona segítségével az emberek millióit szerte a világon. David Beasley, az ENSZ élelmezésügyi vezetője arra figyelmeztetett, hogy a háború „példátlan válságot” idézett elő az élelmiszerárak óriási növekedésével, ami már most is tiltakozásokat, zavargásokat és növekvő éhínséget vált ki.
A törökök nem akarják a finn és a svéd NATO-csatlakozást
Törökország kifogásolta, hogy Finnország és Svédország támogatja az általa terroristának tartott csoportokat és blokkolja a fegyvereladásokat. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter közölte: Törökország kifogásolja Svédország és Finnország történelmi jelentőségű törekvését, hogy csatlakozzanak a katonai szövetséghez, arra hivatkozva, hogy azok támogatják a Kurdisztáni Munkáspártot vagy a PKK-t, és más, Törökország által terroristának tartott csoportokat. Finn részről Pekka Haavisto külügyminiszter azt mondta, megérti, hogy Törökországnak „biztonsági aggályai” vannak a terrorizmussal kapcsolatban, és Finnországnak „jó válaszai vannak ezekre, mert mi is részesei vagyunk a terrorizmus elleni küzdelemnek. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez a kérdés megoldható.”
Terítéken a migráció
A Világgazdasági Fórum összejövetelén a migrációs panel felszólalói szerint az Európai Unió válasza a több millió ukrán menekült érkezésére a szolidaritás ékes példája volt, de egyben emlékeztetőül is szolgált a blokk migrációs politikájának átdolgozásának szükségességére. Margarítisz Szkínász, az Európai Unió Bizottságának alelnöke azt mondta kedden Davosban, hogy „ez Európa a javából”.
A több mint 6 millió ukrán menekült – főként nők és gyermekek – elvándorlása arra késztette az EU-t, hogy 2001-es létrehozása óta először aktiváljon egy vészhelyzeti védelmi rendszert, amely megkönnyíti az ukránok munkához, lakhatáshoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz jutását az EU-ban. Az EU 2020-ban javasolt új migrációs és menekültügyi politikájáról szóló tárgyalások megrekedtek, mivel a tagállamok nem értenek egyet abban, hogy kinek a felelőssége a partjaira és szárazföldi határaira illegálisan érkező migránsok és menedékkérők befogadása
– összegzett Szkínász, aki arra buzdította az EU-államokat, hogy nézzenek szembe a „valósággal”, és jussanak konszenzusra.
Natalia Gavrilița moldovai miniszterelnök azt mondta, hogy büszke kis országának a menekültválságra adott reakciójára. A háború kezdete óta félmillió menekült érkezett át Ukrajnából. Azt mondja, Moldova megkönnyítette a beutazást a lejárt útlevéllel rendelkezők számára, lehetővé tette számukra, hogy háziállatokat hozzanak magukkal, és otthonaikban fogadták a kitelepített ukránokat. Arra azonban figyelmeztetett, hogy Moldovának további hosszú távú segítségre lesz szüksége ahhoz, hogy a helyzettel továbbra is megbirkózhasson.
A Kreml-kritikus Bill Browder azt akarja, hogy a kormányok fokozzák erőfeszítéseiket a Vlagyimir Putyin elnökhöz köthető orosz oligarchák vagyonának további zárolása érdekében, azáltal, hogy könyvelőket, ügyvédeket és más, homályos jogi és pénzügyi struktúrákat létrehozó személyeket is felkutatnak.
És akkor Soros közölte: a harmadik világháború kezdetén állunk
Soros György Davosban elhangzott beszédére mindig árgus szemekkel figyelnek a világ sajtósai, abban ugyanis olyan üzeneteket fogalmaz meg a milliárdos tőzsdespekuláns, amelyek az elkövetkező év meghatározó geopolitikai, gazdasági irányvonalát képezhetik. A PestiSrácok.hu-n Soros teljes beszédének leiratát – amelyet a Project Syndicate oldalon megtalálhatnak angol nyelven – olvashatják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök között sok a közös: megfélemlítéssel kormányoznak, ami elképesztő hibákhoz vezet – Putyin Ukrajnában, Hszi pedig fenntarthatatlan zéró Covid-politikával. De zárt társadalmaik mély hibái nem jelentik azt, hogy a nyitott társadalmak győzedelmeskednek. A legutóbbi davosi találkozó óta a történelem menete drámaian megváltozott. Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez alapjaiban megrázta Európát. Az Európai Uniót azért hozták létre, hogy ilyesmi ne történhessen meg. Még akkor sem, ha a harcok véget érnek, ahogy annak végül meg kell történnie, a helyzet soha nem tér vissza a status quo ante állapotába. Valójában az orosz invázió a harmadik világháború kezdete lehet, és civilizációnk azt nem éli túl.
Ukrajna inváziója nem véletlenül történik. A világ az elmúlt fél évtizedben vagy hosszabb ideig egyre inkább részt vett a két egymással homlokegyenest ellentétes irányítási rendszer, a nyitott társadalom és a zárt társadalom közötti küzdelemben. Hadd határozzam meg a különbségeket a lehető legegyszerűbben. A nyitott társadalomban az állam szerepe az egyén szabadságának védelme; egy zárt társadalomban az egyén szerepe az, hogy az állam irányítóit szolgálja. Más, az egész emberiséget érintő kérdések – a világjárványok és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az atomháború elkerülése, a globális intézmények fenntartása – háttérbe szorultak ebben a rendszerszintű küzdelemben. Ezért mondom, hogy civilizációnk nem maradhat fenn. Az 1980-as években kezdtem el foglalkozni azzal, amit politikai jótékonykodásnak nevezek, amikor a világ nagy része a kommunista uralom alatt sínylődött. Azokon szerettem volna segíteni, akik felháborodtak és az elnyomás ellen küzdöttek. Gyors egymásutánban egyik alapítványt a másik után hoztam létre az akkori szovjet birodalomban. Az erőfeszítés a vártnál sikeresebbnek bizonyult. Izgalmas napok voltak azok. Egybeestek a személyes pénzügyi sikerek időszakával is, amely lehetővé tette számomra, hogy az 1984-es 3 millió dollárról több mint 300 millió dollárra növeljem éves adományomat három évvel később. A 2001-es szeptember 11-i terrortámadások után a világ a nyitott társadalmak ellen kezdett fordulni. Az elnyomó rezsimek mára felemelkedtek, a nyitott társadalmak pedig ostrom alatt állnak. Ma Kína és Oroszország jelentik a legnagyobb veszélyt a nyitott társadalmakra. Sokáig töprengtem azon, hogy miért történt ez a váltás. A válasz részben a digitális technológia, különösen a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésében keresendő. Elméletileg az AI-nak politikailag semlegesnek kell lennie: lehet jóra vagy rosszra használni. A gyakorlatban a hatás asszimmetrikus. A mesterséges intelligencia különösen jó olyan ellenőrzési eszközök létrehozásában, amelyek segítik az elnyomó rezsimeket és veszélyeztetik a nyitott társadalmakat. A Covid-19 is segített legitimálni az ilyen ellenőrzési eszközöket, mert valóban hasznosak a járvány kezelésében.
Az AI gyors fejlődése együtt járt a Big Tech és a közösségimédia-platformok térnyerésével. Rövid időn belül ezek a konglomerátumok uralták le a globális gazdaságot és a világot. Ezek a fejlemények messzemenő következményekkel jártak. Kiélezték a konfliktust Kína és az Egyesült Államok között. Kína nemzeti bajnokokká változtatta technológiai platformjait. Az Egyesült Államok tétovább volt, mert aggódott ezeknek a technológiáknak az egyéni szabadságra gyakorolt hatása miatt. Ezek az eltérő attitűdök új megvilágításba helyezik a két eltérő irányítási rendszer közötti konfliktust. Hszi Csin-ping elnök Kínájának, amely személyes adatokat gyűjt állampolgárai megfigyelése és ellenőrzése érdekében, a történelem bármely más országánál agresszívebben felügyeli és ellenőrizheti, profitálnia kellene ezekből a fejleményekből. De elmagyarázom, ez miért nincs így.
Putyin és Hszi Csin-ping a főellenség
Hadd térjek először a közelmúlt fejleményeire, különösen Hszi és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójára február 4-én, a pekingi téli olimpia megnyitó ünnepségén. Hosszú közleményt adtak ki, amelyben bejelentették, hogy a köztük lévő együttműködésnek „nincs határa”. Putyin tájékoztatta Hszit egy „különleges katonai műveletről” Ukrajnában, de nem világos, hogy azt mondta-e Hszinek, hogy teljes körű invázióra gondol. Amerikai és brit katonai szakértők minden bizonnyal elmondták kínai kollégáiknak, hogy mi vár rájuk. Hszi jóváhagyta, de arra kérte Putyint, hogy várja meg a téli játékok lezárását. Hszi a maga részéről elhatározta, hogy megtartja az olimpiát, annak ellenére, hogy megjelent a rendkívül ragályos omikron-változat, amely csak akkor kezdett elterjedni Kínában. A szervezők mindent megtettek, hogy légmentesen záródó buborékot alakítsanak ki a versenyzők számára, és az olimpia gond nélkül véget ért. Az omikron azonban elterjedt bizonyos közösségekben, először Sanghajban, Kína legnagyobb városában és kereskedelmi központjában. Mára az ország többi részén is terjed. Ennek ellenére Hszi a mai napig kitart a zéró Covid-politikája mellett, amely nagy nehézségeket okozott Sanghaj lakosságának azzal, hogy a lakosokat ideiglenes karanténközpontokba kényszerítette, ahelyett, hogy lehetővé tette volna számukra az otthoni karantént. Sanghaj lakóit a nyílt lázadás szélére sodorták.
Sokan értetlenül állnak a járványnak ezen irracionálisnak tűnő megközelítése előtt, de megadom a magyarázatot: Hszi bűnös titkot rejteget. Soha nem mondta el a kínaiaknak, hogy olyan vakcinával oltották be őket, amelyet a betegség eredeti vuhani változatára terveztek, de amely csekély védelmet nyújt az új változatok ellen. Hszi nem engedheti meg magának, hogy tisztán nyilatkozzon erről, mert karrierje nagyon kényes pillanatában van. Második mandátuma idén ősszel jár le, példátlan módon egy harmadik ciklust szeretne, és végül életre szóló uralkodó lehetne. Gondosan koreografált egy folyamatot, amely lehetővé teszi számára, hogy megvalósítsa élete ambícióját, és mindent ennek a célnak kell alárendelnie.
Ellenállni Oroszországnak
Mindeközben Putyin „különleges hadművelete” nem a tervek szerint alakult. Arra számított, hogy hadseregét felszabadítóként fogadja Ukrajna orosz ajkú lakossága. Katonái egyenruhát vittek a győzelmi felvonulásra. Ehelyett Ukrajna váratlanul erős ellenállást fejtett ki, és súlyos károkat okozott a rosszul felszerelt, rosszul vezetett és hamarosan demoralizálódott megszálló orosz hadseregben. Az USA és az EU összefogott Ukrajna támogatására, és ellátta fegyverrel. Segítségükkel Ukrajna le tudta győzni a jóval nagyobb orosz hadsereget a Kijevért vívott csatában. Putyin nem engedhette meg magának, hogy elfogadja a vereséget, és ennek megfelelően változtatta meg terveit. Vlagyimir Samanov tábornokot, aki jól ismert a Groznij ostrománál tanúsított kegyetlenségéről, majd később a szíriai hadjárat vadságairól is, bízta meg a vezetéssel, és megparancsolta neki, hogy május 9-ig, amikor a győzelem napját ünneplik, produkáljon némi sikert. Putyinnak azonban nagyon kevés ünnepelni valója lett. Samanov erőfeszítéseit Mariupol kikötővárosára összpontosította, amelynek korábban négyszázezer lakosa volt. Rommá lövette, ahogy Groznijt is, de az ukrán védők sokáig kitartottak. A Kijevből való sietős kivonulás feltárta azokat az atrocitásokat, amelyeket Putyin hadserege követett el a város északi külvárosában élő civil lakosság ellen. A háborús bűnök jól dokumentáltak az orosz csapatok által elfoglalt olyan városokban, mint Bucsa, a meggyilkolt civilekről készült képek széles körű nemzetközi felháborodást váltottak ki, bár nem Oroszországban, ahol a lakosság előtt titokban tartják az igazságot Putyin háborújával kapcsolatban.
Ukrajna inváziója most egy új, nagyobb kihívást jelentő szakaszba lépett az ország védői számára. Az ukrán hadseregnek nyílt terepen kell harcolnia, ahol az orosz erők számbeli fölényét nehezebb leküzdeni. Az ukránok minden tőlük telhetőt megtesznek, ellentámadásokat indítanak, időnként bátran behatolnak orosz területre is. Az ilyen taktikáknak megvolt az a további haszna is, hogy az orosz lakosság elé tárják azt, ami valójában történik. Az Egyesült Államok is mindent megtett az Oroszország és Ukrajna közötti pénzügyi szakadék csökkentése érdekében, legutóbb azáltal, hogy soha nem látott, negyven milliárd dolláros katonai és pénzügyi segélyt juttatott Ukrajna kormányának. A végeredményt nem tudom megjósolni, de Ukrajnának biztosan van esélye a harcra.
Egy egységesebb Európa
Nemrég Mario Draghi olasz miniszterelnök és más európai vezetők még ennél is tovább mentek. Ukrajna orosz invázióját a nagyobb európai integráció előmozdítására akarják felhasználni, hogy soha többé ne fordulhasson elő, amit Putyin tesz. Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, az olasz demokrata párt vezetője egy részben föderált Európa tervét javasolta. A szövetségi rész a külügyekre, a menekültügyre, az energiára, a védelemre, valamint a szociális és egészségügyi politikákra terjedne ki. Sokan – köztük én is – ragaszkodnak ahhoz, hogy az élelmezésbiztonságot és a klímabiztonságot is fel kell venni a listára. Európa ezen szövetségi rendszerében egyetlen tagállamnak sem lenne vétójoga. Más szakpolitikai területeken a tagállamok csatlakozhatnak „a hajlandók koalíciójához”, vagy egyszerűen megtarthatják vétójogukat. Emmanuel Macron francia elnök Európa-párti megközelítésének jelentős kiszélesítése során a földrajzi terjeszkedés fontosságát és az EU-nak arra való felkészülését szorgalmazta. Nemcsak Ukrajnának, hanem Moldovának, Grúziának és a Nyugat-Balkánnak is meg kell felelnie az EU-tagságnak. Időbe fog telni a részletek kidolgozása, de úgy tűnik, Európa jó irányba halad. Az ukrajnai invázióra nagyobb sebességgel, egységgel és lendülettel válaszolt, mint valaha történelme során. A tétova kezdés után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is erős Európa-párti hangra talált. De Európa függése az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól továbbra is túlzott mértékű, főként Angela Merkel volt német kancellár politikája miatt. Különleges megállapodásokat kötött Oroszországgal a gázellátásról, és Kínát Németország legnagyobb kereskedelmi partnerévé tette. Németország lett a legjobban teljesítő gazdaság Európában, de most komoly árat kell fizetni. Németország gazdaságát át kell alakítani. És ez sokáig fog tartani. Olaf Scholz német kancellárt azért választották meg, mert folyamatosságot ígért Merkel politikájával és kormányzási stílusával. Az események azonban arra kényszerítették, hogy feladja a folytonosságot, ami nem ment könnyen, mert szakítania kellett saját szociáldemokrata pártjának néhány megszentelt hagyományával. Amikor azonban az európai egység fenntartásáról van szó, úgy tűnik, Scholz végül mindig helyesen cselekszik. Felfüggesztette az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, 100 milliárd eurót (104,8 milliárd dollárt) szánt a védelemre, és fegyvert adott Ukrajnának, megtörve a régóta fennálló tabut. A nyugati demokráciák pedig általában hasonló elszántsággal válaszoltak Ukrajna orosz inváziójára.
Mit kell bemutatnia a két diktátornak, Putyinnak és Hszinek, akik immár szövetségben állnak össze? Nagyon sok közös van bennük. Megfélemlítéssel uralkodnak, és ennek következtében elképesztő hibákat követnek el. Putyin arra számított, hogy felszabadítóként fogadják Ukrajnában; hasonlóképpen Hszi ragaszkodik a zéró Covid-politikához, amelyet nem lehet fenntartani. Úgy tűnik, Putyin felismerte, hogy szörnyű hibát követett el, amikor megszállta Ukrajnát, és most előkészíti a terepet a tűzszünetről szóló tárgyalásokhoz. De a tűzszünet elérhetetlen, mert nem lehet benne megbízni. Putyinnak béketárgyalásokat kellene kezdenie, amit soha nem fog megtenni, mert az egyenlő lenne a lemondással. A helyzet zavaros. Egy katonai szakértő, aki ellenezte az inváziót, belépett az orosz televízióba, hogy tájékoztassa a közvéleményt, milyen rossz a helyzet. Később hűséget esküdött Putyinnak. Érdekes módon Hszi továbbra is támogatja Putyint, de már nem korlátlanul. Ez kezdi megmagyarázni, hogy Hszi miért bukik el. Nem szolgálta Kína érdekeit, ha Putyinnak engedélyt adnak egy sikertelen támadás indítására Ukrajna ellen. Bár Kínának az Oroszországgal kötött szövetség vezető partnerének kellene lennie, Hszi önbizalomhiánya lehetővé tette Putyin számára, hogy elbitorolja ezt a pozíciót. De Hszi legnagyobb hibája az volt, hogy megduplázta zéró Covid-politikáját.
A folytatódó bezárások katasztrofális következményekkel jártak, és március óta szabadesésbe taszították a kínai gazdaságot. Áprilisban az országos autópálya-logisztikai index, amely a közúti fuvarozást méri Kínában, az egy évvel ezelőtti szint 70%-ára esett vissza. Csak Sanghaj esetében az autópálya-logisztikai index az egy évvel korábbi szint 17%-ára esett vissza. Mivel a teljes áruszállítás több mint 80%-át teherautók végzik Kínában, ezek a számok a belföldi kereskedelmi szállítmányozás összeomlását jelzik. Ezenkívül a Caixin Composite PMI index, amely mintegy 400 vállalattól gyűjtött adatok alapján követi nyomon a kínai magánszektor üzleti trendjeit – beleértve az eladásokat, az új rendeléseket, a foglalkoztatást, a készleteket és az árakat –, a márciusi 43,9 pontról 37,2 pontra esett vissza. Amikor a PMI értéke 50 alatt van, a gazdaság zsugorodik. Kína meredeken hanyatló gazdasági tevékenységének globális következményei lesznek, de legalábbis eddig nem volt elég előkészület erre. Ezek a negatív eredmények mindaddig lendületet fognak gyűjteni, amíg Hszi meg nem fordítja az irányt – amit soha nem fog megtenni, mert nem ismeri be a hibát. Az ingatlanválságon felül a kár akkora lesz, hogy a világgazdaságra is hatással lesz. Az ellátási láncok megszakadásával a globális infláció globális válságba fordulhat.
A megoldás Putyin legyőzése
A Nyugat számára az Oroszországgal való kapcsolattartás dilemmája, hogy minél gyengébb Putyin, annál kiszámíthatatlanabbá válik. Az EU tagállamai érzik a nyomást. Putyin talán nem várja meg, hogy alternatív energiaforrásokat érjenek el, hanem előbb maga elzárja a gázcsapokat, ahogy Bulgáriával, Lengyelországgal és Finnországgal is tette, és ez mindenkinek nagyon fog fájni. A múlt héten bemutatott REPowerEU program ezeket a félelmeket tükrözi. Scholz különösen aggódik Merkel Oroszországgal kötött különleges üzletei miatt. Draghi bátrabb, bár Olaszország gázfüggősége majdnem olyan magas, mint Németországé. Európa kohéziója súlyos próba elé néz, de ha továbbra is együtt lép fel, az megerősítheti Európa energiabiztonságát és vezető szerepét az éghajlatváltozás terén. Mi a helyzet Kínával? Hszinek sok ellensége van. Senki sem meri közvetlenül megtámadni, mert ő irányítja a megfigyelés és az elnyomás összes eszközét. De köztudott, hogy a kommunista párton belül a nézeteltérések olyan élessé váltak, hogy olyan cikkekben is kifejezésre jutottak, amelyeket a hétköznapi emberek is olvashatnak. Előfordulhat, hogy a várakozásokkal ellentétben Hszi nem kapja meg a hőn áhított harmadik ciklusát az elkövetett hibák miatt. De még ha meg is tenné, a Politikai Bizottság nem biztos, hogy szabad kezet ad neki a bizottság következő tagjainak kiválasztásában. Ez nagymértékben csökkentené hatalmát és befolyását, és kevésbé valószínű, hogy egy életre uralkodó lesz. Eközben az ukrajnai háború dúlásával a klímaváltozás elleni küzdelemnek a második helyre kellett kerülnie. A szakértők azonban azt mondják, hogy máris messze lemaradtunk, és a klímaváltozás a visszafordíthatatlanná válás küszöbén áll. Ez lehet a civilizációnk vége. Ezt a kilátást különösen ijesztőnek tartom. A legtöbben elfogadjuk azt az elképzelést, hogy előbb-utóbb meg kell halnunk, de természetesnek vesszük, hogy civilizációnk fennmarad. Ezért minden erőforrásunkat mozgósítanunk kell a háború mielőbbi befejezése érdekében. Civilizációnk megőrzésének legjobb és talán egyetlen módja Putyin legyőzése. Ez a lényeg.
PestiSrácok.hu-összeállítás; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS