Sukoró-ügy: pert vesztettek Lauderék a késedelemmel

Nem jelölt ki magának a megadott határidőre új jogi képviselőt a Ronald S. Lauderhez és más külföldi befektetőkhöz köthető KC Bidding Kft., ezért a bíróság első fokon megszüntette az általuk a magyar állam ellen indított egyik pert a Sukoró-ügyben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bártfai Beatrix, az államot képviselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda jogásza.

Az ügyvéd a leghatározottabban visszautasította Tátrai Miklós vádját, miszerint a Washingtonban folyó választott bírósági eljárásban a magyar állam pervesztésre törekedne. Bártfai Beatrix jelezte, hogy Tátrai állításai miatt jogi eljárásokat indítanak.

Az ügyvéd arról is tájékoztatott, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, valamint a volt nemzeti vagyonkezelő vezetői, Császy Zsolt és Tátrai a külföldi befektetők tanúja volt, míg Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a magyar állam oldalán tett vallomást. Elmondta: február közepéig a felek még egy körben beadhatnak iratokat, és onnantól százhúsz napon belül ítéletet hirdet a választott bíróság.

A Sukoró-ügy két fővádlottja, Tátrai Miklós és Császy Zsolt, a nemzeti vagyonkezelő egykori vezérigazgatója és értékesítési igazgatója az elmúlt napokban végigturnézta a balliberális médiát, és a Lauderék által indított washingtoni választottbírósági per kapcsán súlyos vádakkal illette az alperes magyar államot, illetve az államot képviselő ügyvédi irodákat, a Réczicza White & Case LLP-t, illetve az önt is foglalkoztató Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát. Többek között azzal, hogy hiba volt a kaszinókoncessziós szerződés határidő előtti felmondása, meg kellett volna várni, hogy a projekt magától „elhaljon”.

BB: – Ez volt Tátrai Miklós egyik legnagyobb csúsztatása. Szerinte a magyar állam nem várta ki a koncessziós szerződésben rögzített határidőt, és még azelőtt felmondta a megállapodást, hogy a befektetők – tehát a koncesszióba vevő fél – bemutatták volna az ingatlant, amelyre a kaszinót építik. Ehhez képest a valóságban a magyar állam megvárta a 2011. január elsejei határidőt, azt, hogy a befektetők szerződésszerűen teljesítsenek. Azonban a koncessziót megnyerő KC Bidding Kft. – a régió 132 másik települése helyett – az ominózus telekcsere-szerződéssel érintett sukorói ingatlanegyüttest jelölte meg a leendő beruházás helyszíneként. Ezzel megszegte a koncessziós megállapodást, és így az államot kész helyzet elé állították, mivel a jogszabályok alapján az állam nem tehetett mást, mint hogy gyakorolta az azonnali hatályú felmondási jogát – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Bártfai Beatrix.

És hogy miért? Mert a befektetés helyszíneként megjelölt sukorói ingatlanok egy törvénysértő telekcsere-szerződés révén kerültek, pontosabban kerültek volna az egyik külföldi befektető, Joav Blum tulajdonába. – magyarázza a lapnak Bártfai Beatrix. Márpedig a jogszabályba ütköző szerződés a törvény erejénél fogva semmis. Ráadásul a semmisség a csereszerződés aláírásának a pillanatától fennállt, ahhoz nem kellett, hogy a bíróság azt jogerősen megállapítsa. Ezt a tényt egyébként később három bíróság (legutóbb egy évvel ezelőtt a Kúria) is egybehangzóan megerősítette, amikor az eredeti állapot helyreállításáról döntöttek. A semmisségből következően az ingatlanokra Blumék ráépítési joggal és jogszerű birtoklással sem rendelkeztek, ami pedig a koncessziós szerződés egyik alapfeltétele volt. A magyar államnak nemcsak lehetősége, hanem jogszabályi kötelessége volt a koncessziós megállapodást – szerződésszegés miatt – haladéktalanul felmondani és a meghiúsulási kötbér érvényesítéséért pert indítani. A határidő lejárt, az államnak nem volt mire várnia.

A jogi képviselővel készített teljes interjút a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja.