Szánthó Miklós: Nehéz helyzetben a jobboldal „paranoiás”

Egy kulturálatlan paranoiás gondolatai az összeesküvés-gyakorlatról alcímmel közölt véleménycikket Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Mint írja, nehéz helyzetben a jobboldal „paranoiás”, hiszen miközben „műveltebb fők, városi nadrágos emberek mégis feltartott mutatóujjal arra figyelmeztetik”, ne higyjen a saját tapasztalatainak, és tekintse a balliberális politikusokat, véleményformálókat releváns gondolkodónak, aközben Szabó Tímea, Bruck Gábor, vagy éppen egyes EP-képviselők rendre rácáfolnak erre.

Mint kifejti:

Szabó Tímea párbeszédes képviselő a napokban, éppen száz évvel a tria­noni országcsonkítás után azt hozza fel vádként a koronavírus-járvány idején a magyar kormány ellen, hogy Kolozs megyében kaptak 21 ezer maszkot, Maros megyében 60 ezret, Beregszászban, Csíkszeredán, Kovászna megyében, Zilahon, Horvátországban, Macedóniában…

Megjegyzi: az ellenzék láthatóan semmit nem változtatott a kisebbési magyarsághoz való hozzáállásán, hiszen

elmentek kampányolni Felvidékre meg Erdélybe a szlovák meg a román jelöltnek a magyar ellenében, most meg úgy tünteti itt fel egyikőjük az elcsatolt országrészeket, mintha az külföld volna, az ott élő magyarokat pedig, mintha külföldiek lennének.

Szánthó Miklós felidézi: az ellenzékkel szemben érzett „paranoiát” tovább táplálta a héten Bruck Gábor egykori SZDSZ-es, újabban momentumos kampánystratéga, aki szerint Orbán szavazóinak a többsége elszigetelten, bezárva él, leginkább vidéken, és úgy száz év választja el őket Európától. Szintén meghökkentő az Európai Parlament 2020. április 17-i állásfoglalása,

abban ugyanis arról van szó, hogy világjárvány ide vagy oda, minden tagállamnak kötelessége biztosítani az abortuszhoz való hozzáférést, el kell utasítani az „LMBTI-személyek” jogainak korlátozását, el kell ítélni az abortusz kriminalizálását, szintúgy a „transznemű és interszexuális személyek” jogai elleni támadásokat, legfőképpen Magyarországon.

Az amerikai World Justice Project 2020-as jelentésében ráadásul azt írja, Magyarországon a jogállamiság rosszabb helyzetben van, mint Ruandában, Koszovóban vagy Mongóliában. Ugyanakkor a szerző megjegyzi: a projekt támogatói között ott találni a Nyílt Társadalom Alapítványokat, a projekt módszertana pedig felerészt egy három évvel ezelőtti, nem is országos közvélemény-kutatáson, felerészt meg szakértői véleményeken alapul. A szakértők pedig a Helsinki Bizottság soraiból került ki. Mint Szánthó Miklós írja:

nem teljesen érti most a paranoiás ott vidéken, hogy miért csinálnak-gondolnak ilyeneket egyes emberek. Miért mondatnak ki olyasmit, hogy Magyarországon Venezuelához vagy Kambodzsához hasonló mértékben illan el a jogállamiság? Miért fontos nekik mindig és mindenkor az abortusz meg az inter- és transz­izé jogok? Másik magyar őt miért tahózza, parasztozza le? És egy magyar képviselőnőnek miért nem fontosak azok a magyarok, akik a történelem szeszélye folytán most éppen egy másik országban élnek? Aztán lassan eloszlanak a felhők, kiviláglik a láthatár. Kezdi már érteni a dolgokat. Nem is annyira paranoiás ő.

Forrás: magyarnemzet.hu; Vezetőkép: MTI