A jelenegi egyesülő ellenzékben mind meghatározóbb szerepre tör Gyurcsány Ferenc. Az Orbán-kormány mindenáron történő megbuktatását célul kitűző ellenzéknek azonban megvan a történelmi példája. A dualizmus idején, 1906-ban az úgynevezett egyesült habarékellenzék győzött, majd a belső megosztottság hatására egyetlenegy programpontjukat sem tudták megvalósítani, az ország pozíciói pedig jelentősen romlottak – írja Deák Dániel, a XXI. Század Intézet munkatársa a Magyar Nemzet számára készített elemzésében.
Amikor 2011-ben Gyurcsány Ferenc – több, hozzá hű politikussal együtt – kilépett a Magyar Szocialista Pártból (MSZP), és létrehozta saját pártját, senki sem gondolta volna, hogy belátható időn belül ismét ő lesz az ellenzék vezetője
– vezeti fel elemzését a politológus. Emlékeztet azonban, hogy a Gyurcsány-párt tudatosan menetelt és darálta be a különböző politikai formációkat, míg mára elsődleges és megkerülhetetlen szereplővé nőhette ki magát. Rámutat arra is, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan az MSZP elvesztette korábbi támogatottságát és meghatározó szerepét.
Az MSZP sokáig megpróbált ellenállni az újabb pártok nyomásának, azonban mára elvesztette ezt a képességét
– emeli ki Deák Dániel. Az elemző végigveszi a szocialista politikusokat, akik rendre belebuktak Gyurcsány feltartóztatásába, így Mesterházy Attilát vagy éppen Botka Lászlót.
Gyurcsány tervére később rájöttek az MSZP vezetői is: egy tavaly áprilisban kiszivárgott hangfelvételen Tóth Bertalan jelenlegi pártelnök például arról beszélt, hogy „megint az a belső indíttatása Gyurcsány Ferencnek, hogy az MSZP-t kell legyőzni”
– idézi a politológus.
A karizma nélküli szocialista vezető akkor úgy fogalmazott, hogy szerinte Gyurcsány „nem tud letenni erről a szándékáról, hogy minket kell legyőzniük, több mandátumot szerezni, nagyobb százalékú támogatást”. Ez a felismerés azonban már túl későn jött, hiszen az ellenzéki együttműködés és Gyurcsány Ferenc „halálos ölelésének” következtében az MSZP a tavalyi EP-választáson csupán hat százalékot ért el, a DK pedig az ellenzék vezető ereje lett, amely pozíciója a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint csak tovább erősödött. Gyurcsány hasonlóképpen leszámolt minden más ellenfelével is: a Jobbik szétesett, de a Momentumon belül is egyre érezhetőbbé vált a személye miatti belső megosztottság
– idézi fel Deák Dániel.
A jelenlegi ellenzéki folyamatok egy várható ellenzéki előválasztás során egyértelműen a DK miniszterelnök-jelöltjének malmára hajthatják a vizet, aki minden valószínűség szerint Dobrev Klára lesz
– vonja le a következtetést a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Az elmúlt tíz évben Gyurcsány tovább radikalizálódott, mára a kommunista diktatúrákra emlékeztető fenyegetőzésektől sem riad vissza, elég csak a Vidnyánszky Attilával kapcsolatos uszító megszólalására gondolni. Ráadásul szemlátomást pozitív példaként tekint az amerikai zavargásokra, így a kampány során hasonló politikai rendbontásra lehet számítani az ellenzéktől. Az mindenesetre borítékolható, hogy Gyurcsányék esetleges hatalomra kerülésével ismét sötét időszak következne, amikor is az egymással veszekedő pártok inkompetens vezetői kiszolgáltatják hazánkat a brüsszeli vezetőknek, megszűnik az ország politikai és gazdasági stabilitása. Erre volt már példa a magyar történelemben korábban is, a dualizmus idején: 1906-ban az úgynevezett egyesült habarékellenzék győzött, majd a belső megosztottság hatására egyetlenegy programpontjukat sem tudták megvalósítani, az ország pozíciói pedig jelentősen romlottak. 2022-ben ezt a hazánk számára baljós forgatókönyvet kell elkerülnie a választópolgároknak
– zárul az elemzés.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS