Az Európai Uniónak júniusban meg kell nyitnia a csatlakozási tárgyalásokat Albániával; Magyarország számára elfogadhatatlan lenne, ha ez nem történne meg – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Budapesten. A politikus Gent Cakajjal, Albánia ügyvivő Európa-ügyi és külügyminiszterével tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: a magyar külpolitikában a nyugat-balkáni térségnek kiemelt jelentősége van, hiszen az ottani béke és stabilitás közvetlen hatással van Közép-Európa biztonságára.
Közölte: az elmúlt időszakban számos nyugtalanító hír érkezett arról, hogy Bosznia-Hercegovinában sok ezer bevándorló készül Horvátországon keresztül az Európai Unióba elindulni. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar kormány tudja, mekkora kihívást jelent a nyugat-balkáni rendvédelmi szervek számára az a tény, hogy az Iszlám állam “zsoldos terroristái” sorozatosan kísérlik meg a visszatérést az EU-ba, és információik vannak a folyamatos karavánszervezési szándékokról is Görög- és Törökországban. A külügyminiszter szerint ezért most nagy szükség van arra, hogy a Nyugat-Balkánon stabilitás legyen, mert ha feszültségek lépnek fel, akkor az újabb lehetőséget biztosítana a terroristák és terrorszervezetek számára, hogy a migrációs hullámokat kihasználva az Európai Unió területére jöjjenek.
Magyarország ezért feltétlen támogatója az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének és Albánia uniós integrációjának
– tette hozzá. Szijjártó Péter szerint az európai parlamenti (EP) választásokat követően, június 18-án, az általános ügyek tanácsában döntést kell hozni arról, hogy az Európai Unió indítsa meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával.
Elfogadhatatlan tartanánk, ha ez nem történne meg
– mondta a magyar külügyminiszter, aki felháborítónak nevezte, hogy a “franciák nyomására” az Európai Bizottság csak az EP-választások után hozza nyilvánosságra bővítési csomagját. Szijjártó Péter szerint érthetetlen, hogy erre miért nem kerülhetett sor a választásokat megelőzően. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyesek már arról beszélnek: nem biztos, hogy a június 18-i ülésen döntést hoznak a tárgyalások megindításáról.
Ha 21 nap nem elég az európai bürokratáknak, hogy elkészítsék az előterjesztésüket, akkor jobb, ha nem jelentkeznek többet a fizetésükért
– jegyezte meg. Hozzátete: az albán csatlakozási folyamat sikere érdekében két szakértőt delegál a magyar kormány az albán kabinet mellé. Szijjártó Péter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az EU csak akkor lesz sikeres és erős, ha a bővítésről nemcsak beszél, hanem végre is hajtja.
A miniszter a kétoldalú kapcsolatokról szólva kiemelte: a magyar-albán gazdasági együttműködés előtt új dimenziók nyílnak, mert az OTP fontos szereplővé vált az albán bankpiacon, így ez ösztönzést adhat a magyar vállalatoknak a befektetésekre. Felhívta a figyelmet az oktatási és kulturális kapcsolatokra is, amelyek keretében Magyarország évente húsz albán ösztöndíjast fogad, valamint télen kulturális heteket rendez Albániában.
Gent Cakaj közölte: Albánia kész biztosítani a lehetőséget a további magyar befektetésekre. Országa európai integrációjával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Albánia teljesíti a csatlakozási feltételeket, amit az Európai Tanács is elismer.
Szijjártó Péter kérdésre válaszolva azt mondta: be kell látni, hogy a bővítéspárti álláspontot képviselő országok kisebbségben vannak Európában, a nagy nyugati országok ugyanis szkeptikusok.
A két miniszter a sajtótájékoztató előtt együttműködési megállapodást írt alá a kölcsönös segítségnyújtásról a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a klímapolitika, a megújulóenergia-gazdálkodás és az energiahatékonysági fejlesztések területén. Jegyzőkönyvet írtak alá a diplomáciai és konzuli állomány családtagjainak munkavállalásáról is.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
khm
2019-05-10 at 20:27
Tisztelt Szíjjártó úr!
Tárgyalni kell,de még egy muzulmán állam Ajrópában?
Tudom a tárgyalások elterthatnak egy ideig,aztán a szopóágra terelt államok összefognak a Balkánon,és egymás bekebelezése helyett …
Egyszerűen ásványkincseket cserélének.
Egyszerűen gyártanak belőle (akár) rágógumit.
Egyszerűen rájönnek,hogy eddig ellopták tőlük a nyersanyagot.
És b@szhatják azt a pilótát,amelyik a sunnyogó repülőgépen éppen ott volt.
Semelyik délen élő szláv nem felejt. És a legcsúnyább,hogy Koszovó “miatt” szétszedtek egy működőnek látszó országot. Ha a migránsokra gondolok,akkor értem a háttérhatalmat,Ha a helyiekre,ebből még oltári nagy balhé lesz,de ezt már a Totya is megmondta.
Bakó László
2019-05-10 at 14:04
Minek??
Az ország létképtelen,a politikai elit és a lakosság zöme otthon külföldön is bűnözésből él,szaporodnak mint a nyulak ott is sok a szélsőséges, éveken belül nagy Albánia célt adják ki nyíltan a környező gyenge országokban, lakó albán területeket akarják elcsatolni, meg lehet nekik is mindent ígérni mint a törököknek de semmit sem kapnak ők sem, semmi szükség rájuk
csakafidesz
2019-05-11 at 11:33
Hát az albánoknak tényleg nem jó a hírük a Balkánon. Ha bevesszük az unióba őket attól még a déli végeket nem fogjuk humanizálni. A szerbek és az albánok gondosan elvágják majd egymás torkát és a többit a közönség fantáziájára bízom. Ezen a vidéken többszáz éves vérbosszúk vannak ma is.
Logikus
2019-05-10 at 13:47
Egy deklaráltan ateista (de inkább muszlim) államot soha nem szabad felvenni az EU-ba!
doug
2019-05-10 at 13:03
biztos akarjuk az 56%-ban muszlim Albániát az EU-ba? néha nem nagyon értem a külpolitkánkat