Magyar–ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar-Bahreini Gazdasági Vegyes Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva megismételte, hogy magyar–ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek.
Hosszú az út odáig, hogy felső szintű találkozóra kerüljön sor, de mi készen állunk ezen közös munka elvégzésére
– jelentette ki.
Tegnap fontos lépéseket tettünk. A következő napokban, hetekben az oktatási kormányközi munkacsoportnak kell elvégezni azt a munkát, amelynek nyomán lehetővé válik, hogy a 2015-ben már a magyar közösség rendelkezésére álló jogokat a magyarok Kárpátalján visszakapják
– mutatott rá.
Dolgozunk azon, hogy a két országot összekötő infrastrukturális fejlesztések sikeresek legyenek, hogy a határtérségben közlekedési fejlesztéseket tudjunk végrehajtani. Mindezek maradéktalan teljesülése tud új dimenziót, új korszakot jelenteni. (…) És ha ez megvan, akkor van értelme arról beszélni, hogy a felső szintű találkozó megtartása hogyan és mikor történjen
– fűzte hozzá. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy előző nap nem azért utazott Ungvárról Dunakeszire helikopterrel, mert ott lakik, hanem azért, mert ott fogadta hivatalos munkalátogatáson bahreini kollégáját.
Tehát a dunakeszi repülőtéren történő landolásra azért volt szükség, mert hivatalos programom volt Dunakeszin, miniszter urat és az ő delegációját fogadtam munkavacsorán
– emelte ki. Az Európai Unió e heti csúcsértekezlete kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is úgy látja, hogy az ukrajnai háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ezért nem fegyverszállításokra, hanem tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
És éppen ezért mi nem tartjuk jó javaslatnak azt, hogy újabb sok milliárd eurót szánjunk arra, hogy a háború folytatódhasson. De értjük, hogy az európai uniós tagországok többsége a háborús pszichózis állapotában van, ezért kompromisszumos megoldást jelenthet, ha az Ukrajnának szánt pénzösszegek biztosítása esetében évről évre újra és újra az egyhangúság követelményével kell döntést hozni
– mondta.
Tehát hogyha minden évben újra döntésre kerül sor, akkor az lehet egy kompromisszum
– fűzte hozzá. A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólva úgy vélekedett, hogy nemsokára megkezdődik az Országgyűlés ülésezése február végén, amelyen napirendre lehet venni a kérdést, ha a többség úgy dönt, ezért nincs igazán értelme rendkívüli ülést összehívni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Nemes János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS