Szijjártó Péter ismét elmagyarázta a CNN-nek, hogy mi az a reálpolitika (Videó)

Szijjártó Péter a CNN vendége volt, ahol a balliberális csatorna riportere ismét megpróbálta kellemetlen helyzetbe hozni a tárcavezetőt, de a külgazdasági és külügyminiszter ismét felvilágosította Richard Questet a geopolitika alapjairól. A riporter megpróbálta Magyarország külpolitikáját úgy beállítani, mintha keményvonalas ukránellenes rendszer mentén működne, azonban Szijjártó felvilágosította arról, hogy a magyar hozzáállás semmiben sem tér el a nyugat-európaitól.

Richard Quest újra próbálkozott, és újra alulmaradt a magyar külpolitika lejáratásával. A Szijjártó Péterrel készített interjújában megpróbálta azt a hamis képet festeni, hogy Magyarország külön úton jár az orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállásában. Ezt azzal próbálta megindokolni, hogy szerinte míg Európa többi része látszólag vonakodik attól, sőt, ellenzi, hogy orosz olajat és gázt vásároljon, addig Magyarország, úgy tűnik, készségesen követik Vlagyimir Putyin Gazprombank-féle tervét.

A helyzet a következő: egy ország gázellátása, illetve olajellátása nem filozófiai, kommunikációs, ideológiai vagy politikai kérdés, hanem fizikai kérdés. Tényszerűen pedig az infrastruktúra határoz meg minket: a gázellátásunk 85%-a és az olajellátásunk 65%-a érkezik Oroszországból. Miért van ez? Mert ezt az infrastruktúra határozza meg. Nem szórakozásból van ez így, nem mi választottuk ezt a helyzetet, egyszerűen ez a fizikai helyzet Közép-Európában. Nincsenek alternatív gázforrások, nincsenek alternatív szállítási útvonalak, amelyek lehetővé tennék számunkra, hogy megszabaduljunk az orosz olajtól és orosz gáztól az előttünk álló néhány év folyamán

– reagált a tárcavezető. Quest ezután morális síkra akarta terelni a témát, és úgy fogalmazott, hogy az a “percepció” alakult ki, hogy Magyarország álláspontja nincs olyan összhangban az EU-val. Szijjártó Péter lecsapta a labdát és annyit felelt, hogy ez valóban csak percepció, nem a valóság, hiszen hazánk ugyanúgy csatlakozott a szankciókhoz, és kiemelkedően részt vesz a humanitárius segítségnyújtásban. A fegyverszállításokhoz való hozzáállásán pedig hazánk semmiképpen nem változtat.

De ha megnézi az EU-tagállamok listáját, illetve a NATO-tagállamok listáját, akkor láthatja, hogy nem mindannyian, nem az összes EU-tagállam, illetve NATO-tagállam szállít fegyvereket. Az igazság az, hogy látni kell, mi a magyar kormány legfontosabb kötelessége most: meg kell győződnünk arról, hogy garantálni tudjuk Magyarország és a magyar emberek biztonságát. És amennyiben fegyverszállítás valósul meg Magyarországról, amennyiben fegyverszállítás történik Magyarországon keresztül, azt kockáztatjuk, hogy belesodródunk a konfliktusba, amit mindenképpen el szeretnénk kerülni, illetve el akarjuk kerülni azt a helyzetet is, amelyben az oroszok az ukrán–magyar határt lövik, vagy az olyan területeket Ukrajnában, ahol magyarok laknak. Ez mindenképpen olyasmi, amelyet szeretnénk elkerülni, és ezért tettük világossá, hogy nem szállítunk fegyvereket, de kiállunk Ukrajnáért, és történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre annak érdekében, hogy segítsük az ukrán embereket

–  szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy az álláspontunk világos: elítéljük a háborút, és reméljük, hogy minél előbb véget ér, de semmiképpen nem keveredünk bele a konfliktusba. Quest ezután az állítólagos belpolitikai problémákra próbálta terelni a szót, és példaként a jogállamisági eljárást szerette volna felhozni. Ezzel kapcsolatban Szijjártó kifejtette, hogy nincsenek ilyen problémák, és az eljárás egyértelmű politikai zsarolás Magyarországgal szemben, az abban foglaltak pedig egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak.

A nemzeti jogalkotásnak és az európai jogszabályoknak megfelelően cselekszünk. Politikai kérdéseken vitázunk, felfogásokról vitázunk. Soha nem neveztek meg egyetlen konkrét kérdést sem, amelyet megbeszélhettünk volna, hogy ez a törvény annak konkrét valójában szembemegy-e az európai értékekkel vagy sem. Felfogásokról beszélnek, ahogy azt Ön is idézte az imént. Tény az, hogy nem képesek megemészteni, hogy a magyar emberek nem akarták, hogy a liberális mainstream irányítsa és kormányozza Magyarországot, minket akartak, ezt a kereszténydemokrata kormányt, hogy folytassuk hivatalban töltött időnket, és tiszteletben kell tartaniuk a magyar emberek akaratát. Az nagyon antidemokratikus, hogy nem tartják tiszteletben azt, amit a magyar emberek szeretnének az ország jövőjeként látni

–  jelentette ki Szijjártó. A műsorvezető ezután ismét a háborúra terelte a szót, és kitért arra, hogy Orbán Viktor győzelmi beszédében megemlítette, hogy Zelenszkij is “beszállt” a magyar választási kampányba. Quest azt kérdőjelezte meg, hogy “helyénvaló-e az ukrán elnököt ellenfélnek nevezni egy ilyen helyzetben”.

Annak érdekében, hogy megértse, hogy a miniszterelnök miért mondta ezt, tudnia kell, hogy mi történt a választásokat közvetlenül megelőző egy-két hét során. Hogy az ukrán kormány, illetve az ukrán kormány nevében fellépő némely szereplő megpróbált beleavatkozni a magyarországi választásokba. És a Zelenszkij elnök által tett nyilatkozatok a választási kampányunk legvégén, amelyek eléggé ellenségesek voltak ránk nézve, egyáltalán nem voltak helyénvalóak. Nem kellett volna ezeket megtennie. Megértjük a küzdelmét, kiállunk Ukrajnáért, ahogy azt már elmondtuk, befogadjuk az Ukrajnából érkező menekülteket, és ebben az összefüggésben, amit elmondott rólunk, ahogyan megpróbáltak beleavatkozni a választási kampányunkba, teljes mértékben elfogadhatatlan volt. Ez volt az oka annak, hogy a Miniszterelnök ezt mondta

–  magyarázta meg Szijjártó Péter a miniszterelnök reakcióját. Továbbá kijelentette, hogy Magyarország egyértelművé tette, hogy nincs ellenségeskedés a két ország között, példaként felhozva Ukrajna EU-csatlakozását: amikor nyolc közép- és kelet-európai ország elnöke kezdeményezte ezt egy levélben, akkor hazánk világossá tette, hogy támogatja ezt a kezdeményezést.

Forrás: Facebook/CNN; Fotó: Képernyőfotó