Hosszú portrét közölt az Index Anis Amriról, a berlini merénylőről, amelyből kiderül, hogy talán minden eddig hírhedtté vált terroristánál látványosabban járta be a bűnözői léttől az iszlamista elkötelezettségig ívelő, jellemző pályát.
Amri sokgyerekes, szegény családban született Oueslatia településen, és a pénzhiány miatt hamar kitűnt kortársai közül – lefelé. Sokat ivott, kábítószerezett, rablásokban és erőszakos bűncselekményekben vett részt, emellett – az apja elmondása szerint – fociőrült volt, és sok barátnője volt, a vallás viszont hidegen hagyta. Tizennyolc évesen ellopott egy teherautót, és többször letartóztatták drogügyei miatt is, így az Arab Tavasz okozta felfordulás közepette lelépett Tunéziából, hogy megússza ötéves börtönbüntetését.
Még a migránshullám kezdeti, kevésbé feltűnő időszakában érkezett Olaszországba 2011-ben, ugyanúgy, ahogy azóta sok százezren: hajóval Lampedusa szigetére. Fiatalkorúnak adta ki magát, pedig akkor már elmúlt 19 éves, majd rögtön a befogadótáborban felgyújtott egy raktárt. Rövid olaszországi iskolalátogatási idejét Szicíliában is rablásokkal és osztálytársai fenyegetésével tarkította, majd az iskola felgyújtása is a napirendjére került. Mindezek miatt letartóztatták, majd négy évre hűvösre tették. A börtönben sem sikerült megváltoznia, folyamatosan erőszakoskodott, és noha nem volt vallásos, annyi iszlamista műveltséggel azért rendelkezett, hogy keresztény rabtársát lefejezéssel fenyegesse meg. Büntetése letöltése után haza akarták toloncolni, azonban Tunézia iratok híján nem fogadta vissza.
Nem bírt vele a rugalmatlan bürokrácia
Az olasz hatóságok rendkívüli körültekintéssel felszólították, hogy távozzon bárhová, csak tőlük el. Ennek eleget is tett, továbbállt Németországba, ahol többször, több álnéven tunéziai, egyiptomi és libanoni menekültnek adta ki magát. Ezt könnyen megtehette, hiszen Németország már akkor sem volt képes rendezetten fogadni a bevándorlók végtelen tömegét, ráadásul az olasz rendőrség sem állt a helyzet magaslatán, mivel csak hónapok múltán, 2016-ban adtak ki ellene schengeni belépési tilalmat.
Németországban több tartományban is járt, de menekültkérelmet csak idén februárban nyújtott be Klevében. Észak-Rajna-Vesztfáliában helyezték el egy menekülttáborban, de ő a mozgási tilalmat megszegve felkereste a németországi iszlám központot Dortmundban, majd Drezdába és végül Berlinbe ment. Menekültkérelmét elutasították, mert rájöttek a hazudozására, és kitoloncolási őrizetbe került. Ismét kihasználhatta az európai bürokrácia lehetetlen rugalmatlanságát, mivel érvényes személyi okmányok nélkül – akárcsak korábban Olaszországból – Németországból sem toloncolhatták ki, Tunézia pedig úgy tett, mintha nem tudna a problémás alakról. a németek nem tudtak vele mit kezdeni, és ebbe mintha bele is nyugodtak volna: a kamionban, amellyel elkövette a merényletet, megtalálták az ideiglenes igazolványát, amely arról árulkodott, hogy felfüggesztették a kitoloncolását.
Várható volt azonban, hogy nem lehet a végtelenségig húzni az ügyet. A tunéziai hatóságok ügyintézését végül a merénylet pörgette fel, két nappal az eset után hirtelen mégiscsak elkezdtek emlékezni Amrira, és visszajeleztek a német hatóságoknak.
Látták, hogy mennyire veszélyes, de futni hagyták
Németországban került kapcsolatba a radikális iszlámmal a dortmundi szalafisták révén. Március és szeptember között Amrit is megfigyelte az igazságügyi hivatal, mivel veszélyesnek tartották őt magát is. A megfigyelési dokumentumok is azt igazolják, hogy piti köztörvényes bűnözőből lett dzsihadista, ahogy oly sokan mások is. Utcai drogdílerkedésből tartotta fenn magát, és egy késelés is felkerült a rovására, valamint betörést tervezett, hogy legyen miből fegyvert vennie merényletekhez. Ezenfelül felajánlkozott öngyilkos merénylet végrehajtására is.
Mindez azonban nem volt elég a német hatóságoknak, hogy kivonják a forgalomból. Sőt szeptemberben a megfigyelését is leállították, októberben pedig fel is szívódott, noha valószínűsítették, hogy az Iszlám Államhoz is valamiféle kapcsolat fűzi. Egyúttal az Egyesült Államok repüléstilalmi listáján is szerepelt, habár ez a 2001. szeptember 11. előtti 16 főhöz képest 2015-ben már 81 ezer nevet tartalmazott.
A családja nem tartott vele állandó kapcsolatot, de az apja szerint Amri Olaszországban radikalizálódott. Csak Facebookon beszéltek vele, és állítólag Németországban szeretett volna munkát találni a fiatal férfi, aki egész addigi életét erőszakos, piti bűnözőként élte le. Pénzt nem küldött a szüleinek, a testvéreinek viszont valószínűleg igen, legutóbb pedig azt írta nekik, hogy „egy projekt miatt” vett autót.
Ha bűnös, megérdemel minden büntetést. Elutasítjuk a terrorizmust
– mondta az apja.
forrás: index.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS