Teljes csőd: Németország nem bírja kitoloncolni a migránsfölöslegét

Németországban kudarcot vallottak a hatóságok az elutasított menedékkérők hazajuttatásának felgyorsításában, az idei év első felében a tavalyinál kevesebb hazatoloncolást sikerült végrehajtani, miközben a távozásra kötelezettek száma tovább nőtt – jelentette csütörtökön a ZDF országos köztelevízió.

Az elutasított menedékkérők hazajuttatásáért felelős tartományi kormányoktól kért adatok alapján a január-júniusi időszakban 12 500 elutasított menedékkérőt toloncoltak haza, ami csaknem 9 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 13 700-hoz képest. Közben az elutasított és az ország elhagyására kötelezett menedékkérők száma május végére 222 200-ra emelkedett a tavaly év végén regisztrált 207 500-ról. A ZDF felidézte, hogy Angela Merkel kancellár 2017 legfontosabb menekültügyi feladatának nevezte az elutasított menedékkérők hazajuttatásának felgyorsítását, és „nemzeti erőfeszítést” sürgetett az ügyben. Azonban várhatóan az önként távozók száma is csökken az idén: az előzetes becslések szerint az első fél évben 25 ezer alatt volt az országot a német állam anyagi támogatásával önként elhagyó menedékkérők száma, míg 2016 első hat hónapjában több mint 35 ezren távoztak az önkéntes hazatérést szolgáló újrakezdési programok révén.

Szászország tartomány belügyminisztere a visszaesés miatt további törvényi szigorításokat sürget. Markus Ulbig szerint be kell vezetni, hogy minden távozásra kötelezett elutasított menedékkérőnek igazolnia kell, hogy miért nem hagyta el az országot. Amennyiben pedig nem tudja indokolni németországi tartózkodását, csökkenteni kell állami támogatását – mondta a ZDF-nek az Angela Merkel vezette jobbközép CDU politikusa. (Csak csökkenteni? Nem megvonni kéne a teljes támogatást? – PS-megjegyzés) A szövetségi belügyminisztérium nem elégedett a helyzettel, tekintettel arra is, hogy a hazatoloncolást hátráltató jogi akadályok közül többet lebontottak, és felállították a tartományokat az elutasított menedékkérők hazajuttatásában támogató központot. A tartományok arra hivatkoznak, hogy míg 2016-ban az „egyszerű esetek” voltak többségben, az idén sok olyan menedékkérővel van dolguk, akiket nem akarnak visszafogadni hazájukban. Ez főleg az észak-afrikai és a nyugat-afrikai térség országaira jellemző, míg a menedékkérők meghatározó csoportját kitevő nyugat-balkániak esetében sokkal jobb az együttműködés a származási országokkal, és tavaly ebbe a térségbe juttatták el a hazatoloncoltak 70 százalékát. A leginkább az EU-Törökország menekültügyi megállapodás ötletgazdájaként ismert elemzőközpont, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) szerint nemigen várható jelentős változás, ezért a politikának „új realizmussal”, a valóság talajától nem elrugaszkodva kellene megközelítenie a kérdést.

Egy „illúziót” próbál „eladni” a választóknak minden belügyminiszter, aki „azt sugalmazza, hogy lehetséges több tízezer embert visszaküldeni származási országába”

– mondta a ZDF-nek Gerald Knaus, az ESI vezetője. Hozzátette: nemcsak Németország, hanem Franciaország, Svédország és Olaszország is csupán néhány államba tud visszajuttatni védelemre nem szoruló menedékkérőket. Így például az Olaszországba az idén érkező menedékkérők meghatározó része Nigériából származik, akik háromnegyede semmilyen menedékjogi védelmet nem kap Olaszországban, mégsem sikerül kitoloncolni őket – mutatott rá Gerald Knaus.

MTI. Vezető kép: atv.hu