Teljessé vált a magyar szabályozás a biztonságos országok listájával

A biztonságos országok listáit tartalmazó kormányrendelet elfogadásával teljessé vált a menekültügyi eljárások hatékonyságának növelését célzó jogalkotás – közölte az Alapjogokért Központ szerdán.

A kedden megjelent kormányrendelet tölti meg tartalommal a menekültügyi törvény korábban elfogadott módosításait. Mint felidézték, az Alapjogokért Központ már idén februárban felvetette, hogy – az uniós jogszabályokkal összhangban – a jogalkotónak érdemes lenne megfontolnia az úgynevezett biztonságos országokról szóló listák megalkotását. A listák megalkotásával együtt lehet csak értelmezni a hetekkel korábban elfogadott menekültügyi törvénymódosító csomagot, illetve a fizikai határzárra vonatkozó szabályokat, a menekültügyi törvényben szereplő eddigi kétfokozatú eljárás egybevonásának, illetve a gyorsított eljárás bevezetésének és alkalmazásának éppen a biztonságos országokról szóló listák adnak értelmet.

Az Alapjogokért Központ elemzésében jelezte: a biztonságos harmadik országból érkező menedékjogi kérelmezők esetében a nemrég elfogadott törvénymódosításoknak megfelelően a hatóságok érdemi vizsgálat nélkül elfogadhatatlannak minősíthetik az adott személy kérelmét. “Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy biztonságos harmadik országból érkező személy nem kaphat menedékjogot, de az új szabályok értelmében megfordul a bizonyítási teher: a kérelmezőnek kell azt bizonyítania, hogy az a harmadik ország, amely területéről Magyarországra érkezett az ő szempontjából miért nem minősül biztonságosnak” – olvasható az elemzésben.

Amennyiben a kérelmező biztonságos származási országból érkezik, úgy a hatóságok az újonnan bevezetett gyorsított eljárás keretében döntenek és érdemi vizsgálat nélkül rendelkeznek a kérelem megalapozatlanságáról. A fenti esetben is lehetősége van a kérelmezőnek bizonyítania, hogy származási országa a saját szempontjai tekintetében nem minősül biztonságosnak. Amennyiben ezt hitelt érdemlően bizonyítania tudja, úgy a hatóságoknak érdemben kell vizsgálniuk a kérelmét. A kérelmezőnek minden esetben lehetősége van bíróság előtt megtámadni a menekültügyi eljárásban hozott határozatot – emlékeztetett a központ.

A kedden elfogadott listák teljes összhangban vannak az uniós joggal, hiszen a vonatkozó közösségi szabályok a tagállamok hatáskörébe utalják azok megalkotását és a hétfőn ülésező Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén elfogadott dokumentum kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy számos tagállam vezetett már be ilyen intézkedéseket, a nemzeti listák többsége pedig – a magyarhoz hasonlóan – biztonságos országként definiálja a Nyugat-Balkán országait. Mindazonáltal az uniós belügyminiszterek úgy foglaltak állást, hogy a legcélszerűbb lenne egy a biztonságos országokra vonatkozó „összuniós” lista elfogadása.

A Magyar Közlöny keddi számában megjelent kormányrendelet alapján a menedékjogról szóló törvény szerinti biztonságos származási országnak és biztonságos harmadik országnak minősülnek az Európai Unió tagállamai és tagjelölt államai – Törökország kivételével – (Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia), az Európai Gazdasági Térség tagállamai, az Egyesült Államok halálbüntetést nem alkalmazó tagállamai, továbbá Svájc, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. 

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.

Forrás: mti