TeSzedd! – Miközben a polgárok példásan kitakarítják az országot, a kormány és a rendőrség egyáltalán nem üldözi a szemetelőket

Évről-évre összegyűlnek, hogy mások helyett összeszedjék a szemetet – akik rendszeres résztvevői a TeSzedd! akció országos tavaszi nagytakarításának mégsem csüggedtek, nem adják fel. Ennek köszönhetően idén – eddig rekordnak számító – 128 ezer önkéntes regisztrált, hogy hazánk több mint kétezer helyszínén tegyen valamit a tisztább környezetért. Szakértők szerint ugyanakkor bár hasznosak és látványosak ezek az akciók, a tulajdonképpeni felelősökhöz nem ér el az üzenet. Amiért a rendőrség, a kormány és (néhány üdítő kivételtől eltekintve) az önkormányzatok is felelősek: tavaly mindössze 16 esetben értek tetten a közterületeinkre utánfutónyi szemetet lehányó polgártársat, de elrettentő bírságokról semmi hír, a környezetvédelmi helyettes-államtitkárságon finoman szólva sem prioritás a téma és a hulladékudvarokból is kevés van.

Talán minden középkorú olvasónak megvan még az iskolai élmény a papír illetve vasgyűjtésről. Mivel ebből némi pénz is befolyt az osztálykasszába, az ember ekkor szembesült először azzal, hogy egyes hulladékokat újra lehet hasznosítani, és hogy a szemét bizonyos értéket is képviselhet. Azóta persze egyre több szemétféleség mellett, egyre több fajtáról bizonyosodik be, hogy nem értéktelen, még a cigarettacsikkeket is újra lehet használni. Ugyanakkor a rendszerváltás-korabeli iskolai szemétgyűjtésből megőrződött az a hagyomány is, hogy a szemétgyűjtő, árok, folyópart és erdőtisztító tevékenységbe előszeretettel vonják be a gyerekeket, osztályokat. Ennek a környezettudatosságra nevelés mellett olyan üzenete is van, hogy amit a hülye felnőtt eldobál, azt a gyerek iskolaidőben szedje össze. Lehet, hogy pont azt a hulladékot, amit apuval vittek ki vasárnap ebéd előtt a Ladával.

Mivel minden közös erőfeszítés dacára egyes antiszociális elemek újra és újra lerakják a szemetet az út/erdő/patak szélén, ez egy örökös állóháború a környezettudatos és a felelőtlen emberek között. Pedig jó lenne már továbblépni ezen, hiszen a szemétgyűjtés helyett vannak magasabb, és sokkal lélekemelőbb tevékenységek is, mint a virágültetés, padtelepítés, fagondozás  akármi, locsolás. Arra azonban sosem marad energia, hogy a szemétszedés után a területtel tovább is foglalkozzanak, márpedig nem véletlen, hogy egyes helyek elvadultságuk, gondozatlanságuk miatt idővel újra megtelnek szeméttel.

A TeSzedd! akció ugyanakkor évről-évre egy nagy közös, országos tavaszi nagytakarításra szólítja fel hazánk környezetettudatosabbik felét. A hatodik alkalommal megrendezett akcióban százezrek vesznek részt, és nem csak a kivezényelt fiatalok. Bár a hivatalos regisztráció lezárult, a szervező mindenkit arra biztatnak, csatlakozzon az egyik szemétgyűjtő ponthoz, húzzon kesztyűt, ragadjon gereblyét és szemeteszsákot, hogy legalább egy évben egyszer úgy nézzenek ki a terek, utcák, árokpartok, patakmedrek, ahogy egész évben kellene. A TeSzedd! akció sikereiről, a szemétgyűjtés hasznáról vagy haszontalanságáról, a hulladékhoz való viszonyunkról a TeSzedd! akció sajtósát, illetve a HuMuSz szövetséget kérdeztük.

Ötvenezer diák szedi a szemetet a felnőttek helyett

Tudni szerettük volna, jellemzően kik vesznek részt ezeken a szemétgyűjtő akciókon, valóban a fiatalokra hárul –e a felnőttek utáni takarítás. Papp Nóra, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Ügynökség sajtóreferense portálunk kérdésére elmondta, a TeSzedd! keretében minden évben körülbelül 50-60 ezer diák vesz részt, ez az előre regisztrált önkéntesek körülbelül felét jelenti, ez azonban csak becsült érték mert életkorra vonatkozó adatokat nem gyűjtünk. Ha az iskolások nem vennének részt az akcióban, természetesen akkor is lenne, aki szedje a szemetet. Szerencsére az akció évről-évre népszerűbb, sőt, az idei évben mind a regisztrált önkéntesek, mind pedig a találkozási pontok száma tekintetében rekord dőlt meg. A 6. TeSzedd! akcióra 128 ezer önkéntes regisztrált előre, 2.240 helyszín megtisztítására.

A külterületekbe hamar visszakerül a hulladék

Portálunk arról is érdeklődött vannak -e bátrabb akciók is, amelyek a külterületek, elhanyagoltabb városrészek megtisztítását célozzák. Papp Nóra elmondta, alapvetően vegyes a kép, sokan szerveznek szemétgyűjtést külterületekre is. A külterületek esetén ugyanakkor azzal is szembe kell nézni, hogy az év többi napján sokan ilyen helyekre viszik autóval a saját szemetüket, így – nagy valószínűséggel – újra és újra megtisztításra szorulnak.

Létszükségletté vált a környezettudatosság

Az emberek gondolkodásában szükséges elindítani a változás, a környezettudatos gondolkodás egyfajta szűrőként épüljön be az emberek fejébe, hogy mindennapjainkat ebben a szellemben éljük. Papp Nóra szerint tőlünk nyugatabbra már belátták, mindannyiunk számára létszükséglet vigyázni a környezetünkre, a jelenleg rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokra és értékekre. Ez egy rendkívül hosszú folyamat, ezért is fontos, hogy folyamatosan és minél több fórumon beszéljünk erről.

Az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodás Igazgatóság ennek szellemében végzi környezeti szemléletformáló feladatait, és bonyolítja társadalmi szemléletformáló kampányait, így a TeSzedd! mellett például a KUKAkulTÚRA programot, az Ötkukás Játékok rendezvényt, a Zöldlista kampányt (ez később zajlik majd) és a jelenleg is futó Filmpályázatot.

Hulladékudvarból sincs elég

Az illegális lerakás problémája elég összetett, így nincs is egyszerű megoldás rá – hangsúlyozta portálunknak Urbán Csilla. A HuMuSZ Szövetség „Nulla hulladék” programjának vezetője szerint hiába jár bírsággal, ha a legritkább esetben tudják csak visszakövetni a hulladék származását. Véleménye szerint legtöbben pénzügyi okokból nem akarják a kezelés díját kifizetni. Hozzátette ugyanakkor, hogy hulladékot legálisan leadni sem olyan egyszerű. Tapasztalataik szerint sokan nem tudják, egy adott hulladéktípust hol lehet leadni, mert az adott szolgáltató nem hajlandó átvenni azokat – tipikus példa erre az építési hulladék. Bár a hulladékudvarok megoldást jelentenénk, nincs belőlük elég. Főleg vidéken jelent problémát, hogy akár több tíz kilométert meg kell tenni, hogy eljussanak egyhez.

Nemcsak a gyártó a hibás, a szemetet közösen termeljük

A hulladékkal márcsak jellege miatt sem foglalkozunk szívesen – mondta Urbán Csilla. Bár mindenkit érint, az egész rendszer úgy van felépítve, hogy a legkevésbé legyen látványos a probléma. Reggel a kukásautó megszabadít bennünket a kitett hulladéktól, így csak az érzi, milyen súlyú problémáról is van szó, aki ellátogat egyszer egy szeméttelepre. Sokszor nem is tudatosul az emberek fejében a fogyasztás és a hulladék keletkezése közötti összefüggés. Hibáztatják a gyárakat a környezetszennyezésért, és a hulladékkezelőket, amiért nem takarítják el utánuk a szemetet,

holott a szemetet mindenki termeli.

A programvezető megjegyezte, a hulladékprobléma megoldásának első lépése, hogy felismerjük a saját felelősségünket és szerepünket. És ez utóbbi nem csak negatív, de pozitív is lehet.

Úgyis lesz, aki föltakarítja helyette

Urbán Csilla szerint bár a szemétszedési akciók hasznosak és figyelemfelkeltőek, mégsem azokat érik utol, akik a problémát okozzák, ezért személetformáló erejük korlátozott. Aki eldobja a szemetet, annak az ilyen akciók csak megerősítik a hitét, nem kell változtatni viselkedésén, mert majd más úgyis feltakarítja helyette. A projektvezető véleménye szerint hulladékmegelőzést célzó akciókra, programokra van leginkább szükség, mert ezek a probléma forrásánál hatnak. Ide tartoznak az újrahasználatot népszerűsítő kezdeményezések pl. csereberék, közös használat, kölcsönzők, tárgyi adományozás, ill. minden, ami a pazarló szokásainkon változtatnak.

A rendőrök inkább az autósokat vegzálják…

Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, hogy hányszor léptek fel szemetet illegálisan letevő polgárokkal szemben és kiszabtak-e elrettentő bírságokat. Utóbbira visszakérdezésünk dacára sem kaptunk választ, az átküldött adatsorokból pedig az derült ki: a szerény sebességtúllépésért, beugratós táblák hatására rossz sávból kanyarodásért ismét horrorbírágokat kirovó rendőrség magasról tesz a köznyugalmat sokkal inkább felborító szemétkihordásra. 2014-ben 334 bűncselekményt regisztráltak és csupán 21 volt a tettenérések száma az egész országban, míg tavaly 307 regisztrált bűncselekményt és 16 volt a tettenérések száma. Idén az első három hónapban 38 bűncselekményt regisztráltak és egy tettenérés volt. A rendőrség hozzátette, a fenti ügyekben előzetes letartóztatás nem történt.

Bár kirivó esetekről a tájékoztatás nem beszélt, általánosságban annyit választoltak, leggyakoribb a hulladékok különböző helyeken történő engedély nélküli elhelyezése. Portálunk arról is érdeklődött, az állampolgárok ökotudatosabbak lettek-e idővel, emelkedett e a bejelentések száma. A rendőrség válaszában elmondta, a lakossági bejelentésekről nem rendelkeznek statisztikai adatokkal, ugyanakkor a vádemeléssel záruló rendőri eljárásokkal kapcsolatban hozzátették, 2014-ben 100, 2015-ben 94 volt.

Kiemelték, a rendőrség a polgárőrség mellett együttműködik a természetvédelmi őrökkel, erdővédelmi szolgálatokkal, hegyőrökkel, hivatásos vadászokkal, halászati ellenőrökkel, önkormányzati  természetvédelmi őrökkel  mezőőrökkel, akikkel közösen végzik a köz- és külterületek, valamint erdők rendszeres ellenőrzését.

Kezdőkép: nosza.info