A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét (Mt.), és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek. A Liga Szakszervezetek május elsejei rendezvényén Gaskó István elnök azt mondta kötélhúzással telik az ünnep, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között.
Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción pénteken, a budapesti Városligetben mondott beszédében “rabszolga törvénykönyvnek” nevezte az új Mt.-t, amely – a korábbinál még rosszabb feltételekkel – mindenkire vonatkozik. Szerinte a hatalom saját alaptörvényével ellentétes, nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyó szabályokat ír elő, mint ahogyan azt 2012-ben az arányosított betegszabadság ügyében tette.
A MASZSZ utóbbi miatt az ombudsmanhoz fordult, a Kúria pedig idén januárban kimondta, ellentétes az unió normáival minden olyan tagállami rendelkezés, amely feltételhez köti a szabadság megadását, a 20 nap alapszabadság mindenkinek jár, beleértve még a félévet betegállományban töltő munkavállalókat is – mondta el Kordás László. Hozzátette: a szakszervezeti szövetség írásban is kéri majd a kormánytól, hogy a 2012 és 2015 között “jogtalanul elvett szabadságot” visszaadják a munkavállalóknak, pénzbeli kártérítés helyett. Amennyiben nem sikerül megegyezni, a MASZSZ peres útra tereli az ügyet – tette hozzá.
A rendezvényen több szakszervezet képviselője is beszédet mondott. Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke és egyben Az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség tagja fekete pólóban állt a színpadra, és az “Én is ápoló vagyok” bevezető után azt mondta: a csaknem egy hónapja, ápolók körében indult “fekete pólós mozgalom” nem csak az egészségügyi dolgozók tarthatatlan helyzetére hívja fel a figyelmet, mivel a magyar munkavállalók többsége, mintegy egymillió ember dolgozik főállásban a létminimumnál kevesebb bérért, többen vállalhatatlan munkakörülmények mellett.
A rendezvényen szintén felszólalt Gulyás Bence, a netadó elleni tüntetés főszervezője, aki szerint május elseje, a munkások sikeres harcának ünnepe, az akaratról, az összefogásról és a kitartásról szól.
A nagygyűlés után a Magyar Szakszervezeti Szövetség felvonulást tartott a a Városligeti fasor-Dózsa György út, Hősök tere, Kós Károly sétány, Városliget útvonalon, majd majálist tartanak a napozóréten, ahol zenekarokat hallgathatnak, gyerekműsorokat nézhetnek a részvevők.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a szövetség május elsejei rendezvényén a Városligetben azt mondta kötélhúzással telik az ünnep, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között. Gaskó szerint a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont “eléggé döcögősen mennek a dolgok”.
Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását. Elmondta: tárgyalások folynak a korhatár előtti ellátások egy részének pótlása, többi között a 70-100 ezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj ügyében. A sztrájkjoggal kapcsolatban hangsúlyozta: a gazdasági fejlődés kedvező alakulásából úgy tűnik, rendelkezésre állnak majd azok a források, amelyek a munkavállalói követelések kielégítéséhez szükségesek, így szükségtelenné válnak az elmúlt 2-3 évben bevezetett megszorítások.
A Liga elnöke kitért arra, hogy az utóbbi hetekben küzdelem folyik a szakszervezetek között, ahol a Liga a “megtámadott szakszervezet”. Remélik azonban – tette hozzá -, hogy előbb-utóbb jó lesz az együttműködés a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, hiszen a magyar munkavállalók helyzete sokat romlott az elmúlt 25 évben.
Gaskó István véleménye szerint a környező volt szocialista országok közül az egyik legrosszabb helyzetben a magyar munkavállalók vannak. A minimálbér nettója nem éri el a létminimumot, azaz a munkavállalók napi 8 órában nem keresik meg a létfenntartáshoz szükséges forrást sem – hangsúlyozta a Liga elnöke, hozzátéve: a minimálbért keresők a magyar munkavállalók 40 százalékát teszik ki.
A Liga rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája performanszot adott elő, kötélhúzással szimbolizálták a munkavállalók, valamint a munkaadók és a kormány közötti tárgyalások menetét. Egyik képviselőjük a performansz után kiemelte: különösen a kisgyermekes szülők felmondási védelmét szeretnék megerősíteni. Azt szeretnék, hogy gyermeke 5 éves koráig senkit ne lehessen elbocsátani a munkahelyéről.
Forrás: MTI
Fotók: MTI/Híradó.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS