Az Alapjogokért Központ nemzetközi sajtószemléjében böngészve igazi gyöngyszemekre bukkanhatunk. Olvashatunk cannabis sommelier tanfolyamról, egy nemzeti ünnep betiltatásának kísérletéről és a humor elfogadható és elfogadhatatlan formáiról. Azt, hogy sírni vagy nevetni érdemes inkább, mindenki döntse el maga.
Régóta tudjuk, hogy minden haladó országok leghaladóbbika a Justin Trudeau vezette Kanada. Ezúttal is élen járnak, ott indult el a világon az első cannabis sommelier képzés! A Globe and Mail újságírója már el is végezte a tanfolyamot – értékes tapasztalatait pedig már bárki el is olvashatja. A tanfolyamot elvégzők megtanulják például, hogy honnan lehet tudni, hogy az elfogyasztandó drog nem volt megfelelően megtisztítva nehézfémektől, rovarirtóktól, permetszerektől és egyéb, emberre veszélyes anyagoktól. Hiszen a XXI. században már alap, hogy csakis öko-barát droggal mérgezzük az agyunkat. A tanfolyam keretében továbbá bevezetést lehet kapni a különböző cannabisfajták sajátosságaiba, a növény termesztésének, tárolásának és ízlelésének fortélyaiba. Kiderül továbbá, hogy a drogozásnak is van etikettje, ráadásul az írásban a téma valódi szakértői is szót kapnak: Andrew Freedman youtuber (igen, ez egy státusz) például 12 éves kora óta gyakorolja az újkeletű mesterséget, és bizonyára nem szégyen tőle tanulni, hiszen tapasztalat szüli a mestert.
Kellenek a nők a politikába, de csak a baloldalon
Homokszem került a németországi progresszió gépezetébe. Történt ugyanis, hogy a rendkívül nagy befolyással rendelkező német liberális párt szégyent hozott a haladás eszméire, mivel alig fogadott soraiba nőket – derül ki a Welt tudósításából. A probléma megoldása ugyanakkor nem egyszerű, mert a Guardian tényfeltáró riportja szerint a szélsőjobb pártokban éppen, hogy túl sok a nő.
Betiltanák a nemzeti ünnepet Ausztráliában
Január 26. Ausztrália nemzeti ünnepe. Legalábbis egyelőre. Kiderült ugyanis, hogy a szigetország haladóinak egy kicsiny csoportja szerint a dátumválasztás elfogadhatatlan, mivel a XVIII. században ezen a napon léptek a britek először Ausztrália partjaira, ez pedig az őshonos lakosság számára az elnyomás kezdetét jelentette. Érthetetlen, hogy ez eddig miért nem zavart senkit. A Newsweek cikkéből kiderül, hogy az őslakos közösségnek most tűnt csak fel az évszázados hagyomány, de végre ráébredtek arra, hogy nekik ez az egész igazából nagyon rosszul esik. Az őslakosok rögtön ellenállásba is kezdtek földjük megszállásának ünneplése miatt. Gondot jelenthet azonban, hogy Ausztrália lakosságának túlnyomó része egyáltalán nem akarja lecserélni az ünnepnapot, sőt, háromnegyedük gondolja azt, hogy ez a nap a kulturális sokszínűség ünneplését is jelenti. Ausztráliában tehát még komoly tartalékok vannak bigott maradiságból. Sokat kell még dolgozniuk a lelkes érzékenyítőknek, mire eljön a szép új világ. Egyelőre tehát még nem kell azon morfondírozniuk a liberális főkolomposoknak, hogy mihez kezdjenek magukkal, ha beköszönt a progresszív aranykor.
Akárkin nem lehet viccelődni
Nemcsak a hazafias büszkeséggel kell azonban csínján bánni, a humorral is. A haladó nyugaton nem lehet a színesbőrűeket és a homoszexuálisokat kifigurázni. Viccet csak a bunkó, maradi fehér, heteroszexuális, keresztény férfiak kárára lehet mondani. A jelenleg érvényes polkorrekt szabályok szerint ugyanis rajtuk kívül bárkit parodizálni súlyos vétség. A humor elfogadható formáiról a Vice írásából tájékozódhat a nagyközönség. A cikkben egy rádióműsorról olvashatunk, amelynek két házigazdája három kitalált személy hangján megszólalva viccelődött, akik közül az egyik homoszexuális, a másik pedig fekete volt. A Vice cikkének szerzője a szóban forgó műsor apropóján kifejti, hogy az efféle paródiák mennyire sértik a vicc tárgyává tett kisebbséget. A cikk a cenzúra hiánya miatti háborgással zárul: a szerző szomorú amiatt, hogy a műsor megszüntetésére csak egészen kevés esély van. Azt is érdemes azonban megjegyezni, hogy a műsorban parodizált harmadik kitalált személy egy fehér vidéki suttyó (redneck) volt, akinek a kifigurázása valamiért nem verte ki a biztosítékot a Vice haladó szellemű szerzőjénél.
Forrás: Alapjogokért Központ
Facebook
Twitter
YouTube
RSS