Wieszt János egykori újbudai szocialista politikust folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetésben találta bűnösnek hétfőn a Fővárosi Törvényszék, ezért őt 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 2.2 millió forint vagyonelkobzásra és 500 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte. Két ügyvéd társára 2-2 év börtönbüntetést, 8,2, illetve 5 millió forint vagyonelkobzást róttak ki, valamint 5 évre eltiltották őket hivatásuk gyakorlásától. Őket befolyással üzérkedésben találták bűnösnek. A bíró szerint a vádlottak bűnösségéhez kétség nem fért, sőt, ha csak és kizárólag az ő vallomásukra kellett volna hagyatkoznia a törvényszéknek, az ítélet akkor is marasztaló lett volna.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A Wieszt-ügy 2010 májusában pattant ki egy évekkel korábbi rejtett kamerával készített, majd az internetre felkerült videó felvétellel, amely bizonyította, hogy az újbudai szocialista képviselő a vagyongazdálkodási bizottság elnökeként több millió forint kenőpénzt fogadott el egy önkormányzati üzlethelyiség eladásával kapcsolatban. Az ügybe azóta két ügyvédet is behúztak, akiket a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedéssel vádolt.
A másodrendű megbánta, hogy politikusok közé keveredett
Az utolsó szó jogán a másodrendű vádlott B. Péter András – aki akkor az újbudai önkormányzat jogi bizottságának külsős tagja volt – egy rövid vallomást olvasott fel, melyben ártatlanságát bizonygatta és rossz anyagi, egzisztenciális körülményeiről is beszámolt. Mint mondta, a jelen eljárás miatt nem tud praktizálni, nem tud elhelyezkedni, pedig ez az egyetlen tanult szakmája és ha nem nyeri meg a pert „komoly gondjaik” lesznek. Házukon 50 milliós tartozás van, amit nem tudnak fizetni. B. még mindig úgy érzi, „valaki másnak a tárgyalásán ül”, „valaki mással történik mindez”. A másodrendű vádlott azt is elmondta, ha újra hozzá fordulna az ügy koronatanúja, Gálfi István, akkor a mai tudásával természetesen nemet mondana. Azonban ha csak szakmai szempontok alapján kéne döntenie, ma is igent mondana. „Bűncselekményt nem követtem el” – hangsúlyozta a másodrendű vádlott. Szerinte ugyanis a lobbitevékenységet és a befolyással való üzérkedést csak egy nagyon keskeny határ választja el egymástól. „A nagy különbség az, hogy az egyiket szankcionálja a jog, a másikat nem” – mondta B. Péter András. A másodrendű vádlott annyit elismert, valóban azért kapott megbízást Gálfitól, mert az újbudai önkormányzatnál jó kapcsolatai voltak, „megfelelő helyi, személyi és ügyismerettel rendelkezett”. Szerinte a koronatanú vallomássorozata olyan ellentmondásos, hogy nem lehet a bizonyításban felhasználni. A vádlottat az is zavarta, hogy noha nagyon jó ügyvédnek tarja magát, „jelen eljárásban azzal kellett szembesülnie, hogy nem az”- utalt arra B., hogy a tanúk rossz színben tüntetik fel. A vádlott elismerte, hogy 26 évesen még úgy gondolta, „jó dolog ismert politikusok társaságában lenni”, de ma már ezt „veszélyesnek” tartja inkább. „A politika csak a nagyfiúk játékszere” – állította az ügyvéd.
Bűnös mindhárom vádlott
A Fővárosi Törvényszék ítéletében Wieszt Jánost folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében találta bűnösnek. A volt újbudai szocialista képviselő 4 év börtönbüntetést, 4 év közügyektől eltiltást, 2.2 millió forint vagyonelkobzást és 500 ezer forint pénzbüntetést kapott. Két ügyvéd társára pedig 2-2 év börtönbüntetést, 8.2, illetve 5 millió forint vagyonelkobzást róttak ki, valamint 5 évre eltiltották őket hivatásuk gyakorlásától. Őket befolyással üzérkedésben találták bűnösnek. A vádlottak büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak. Az indoklásban a tanácsvezető bíró kiemelte, hogy a vádlottak bűnösségéhez kétség nem fért, sőt, ha csak és kizárólag az ő vallomásukra kellett volna hagyatkoznia a törvényszéknek, az ítélt akkor is marasztaló lett volna. A tanácselnök azt is kiemelte, a vádlottak mindvégig tagadtak ugyan, de bizonyos tényeket részben elismertek. Az indoklásban elhangzott, Wieszt azon vallomását, hogy a kulcsfontosságú – Gálfi István által készített, a kenőpénz átadását rögzítő – videó manipulált lenne, több szakértő is cáfolta. Dr. Szebeni László azt sem tudta elfogadni, hogy a koronatanú azért manipulált a felvétellel, hogy megtartsa állami állását, mivel állítása szerint Gálfi Qwerty Computer Kft-je a titkosszolgálat műszaki beszerzője. Az indoklás szerint Wieszt azt is állította, hogy „ellene a Fidesz indított támadást” és ő csak a politika áldozata. A bíró szerint Wieszt vallomásában több önellentmondás is van. Például a volt szocialista képviselő azt állította, többször is kapott kölcsönt a tanútól, de Gálfi csak az utolsó kapcsán kérte, hogy írjanak róla papírt, mert „félős lett”. „Ha a tanú korábban nem ragaszkodott a váltóhoz, utána miért lett félős?” – tette fel a kérdést a tanácselnök. Wieszt azt az ellentmondást sem tudta feloldani, miért volt szüksége kétmilliós – a vádlott állítása szerint többször kétmilliós – kölcsönre, hiszen a vagyonnyilatkozata szerint évi 37 milliós jövedelemmel rendelkezett. A bíró kiemelte, mindhárom vádlott elmondását cáfolták okirati bizonyítékok, szakértői vélemények és több tanú vallomása is.
Wieszt több tanút is megfenyegetett
A bíró kiemelte, több tanú is egybehangzóan Wieszt ellen vallott, cáfolva ezzel védekezését. Gálfi azon vallomását, hogy korrupciós pénzt adott át és azért nem vallott korábban, mert félt a megtorlástól, egy Wieszthez közel álló személy, az újbudai önkormányzat környékén tevékenykedő MSZP-tag, Szente Mária is megerősítette. A tanú szerint már 2007-ben tudomása volt róla, hogy az elsőrendű vádlott kenőpénzt vett át, erről neki személyesen Wieszt János számolt be. A tanút az is megdöbbentette, hogy a „kenőpénz az idő előrehaladtával nőt, Wieszt azt felemelte”. Wieszt 2010 májusában azt is bevallotta Szentének, miután kikérte a véleményét arról, Gálfi rögzíthette-e a pénz átadását, hogy majd azt fogja mondani kölcsönkért összegről van szó. Mind Gálfi István, mind Szente Mária fenyegetésekről számoltak be korábbi vallomásukban. Szentének egyenesen azt mondta az elsőrendű vádlott, hogy „tönkre fogja tenni Gálfit, ha tovább lép az ügyben”. Szente Máriának pedig azt mondta, „neki is baja lehet”. A tanú szerint a volt szocialista képviselő azért fenyegethette meg őt is, „mert személyét Gálfi Istvánhoz kötötte”
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosbításért, a vádlottak és védőik pedig felmentésért fellebbeztek.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS