Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a büdzsé elfogadása akár hónapokon keresztül is elhúzódhat. Az Európai Unió költségvetése hétéves ciklusokban működik, de vannak éves költségvetések is, amelyek minden esetben megfelelnek a Multiannual Financial Framework, vagyis a többéves pénzügyi keretperspektíva szabályainak – mondta el Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Mint mondta, ennek a tárgyalása az egész uniós döntéshozatal egyik legbonyolultabb folyamata, ez zajlik jelen pillanatban is.
Az Európai Tanács már korábban elfogadta saját álláspontját, most pedig az Európai Parlament is elfogadott egy dokumentumot, amelyben rögzítik, hogy mik azok a feltételek, amelyekhez ők ragaszkodnak – fűzte hozzá Kovács István az M1 Unió28 című műsorában.
Még a választások előtt elfogadnák a költségvetést
A politikai elemző szerint a brüsszeli elit még az európai parlamenti választások előtt akar elfogadtatni egy migrációt támogató költségvetést. Farkas Örs elmondta, ennek a hátterében az áll, hogy jelenleg még azok a képviselők vannak többségben, akik egyértelműen a bevándorlás mellett tették le a voksukat és a következő költségvetés megalkotásánál is ezt a szempontot érvényesítették.
Hozzátette, a képviselők azonban tudják, hogy amennyiben a következő választás alkalmával olyan összetétele lesz a Parlamentnek, amely adott esetben nem támogatja és elutasítja a bevándorlást, akkor ezek a szempontok nem érvényesülhetnek.
Több pénz a migráció kezelésére
A frissen elfogadott költségvetési tervben ugyanis a jelenleginél több pénzt szánnának a migráció kezelésére. Kovács István szerint azonban nem mindegy, hogy a plusz összegeket mire fordítják. A terv ugyanis a külső határok védelmére jóval kevesebb figyelmet fordít, mint a migráció ösztönzésére.
A költségvetési tárgyalások során az egyik legélénkebb vita a migráció kérdésében fog kibontakozni – hívta fel a figyelmet Kovács István. Kiemelte, bár abban mindenki egyetért, hogy növelni kell a migráció kezelésére szánt összegeket a következő hétéves költségvetésben, azonban nem mindegy, hogy ezt a pénzt majd mire költik el: határvédelemre, a határok menedzselésére vagy a migráció ösztönzésére.
Ismét napirenden a kvóta
A Fidesz szerint az uniós költségvetési tervvel ismét napirendre került a kvóta. A dokumentum szerint ugyanis bevezetnének egy új rendszert is, amelynek lényege, hogy azok a tagállamok, akik hajlandóak migránsokat befogadni, több támogatáshoz juthatnak. A migrációs bónusz alapján minden migráns után 400 eurót, azaz közel 130 ezer forint plusz támogatást kaphatnak a tagállamok.
A Figyelő főmunkatársa szerint azonban ezt az elképzelést nemcsak a magyar kormány, hanem a Visegrádi Négyek tagjai is elutasítják. Deák Dániel elmondta, számos ország kifogásolja ezt a költségvetési tervezetet, a V4-ek és szövetségeseik pedig egységesek abban az álláspontban, hogy a tervezet jelenlegi formája elfogadhatatlan és komoly változtatásokat kell elérni benne.
A befogadóországoknak járna több
Mint mondta, ez azért van, mert a nyugat-európai vezetők és az Európai Bizottság vezetői is elismerték, nekik az a szándékuk, hogy azokat az országokat támogassák, amelyek egyfajta bevándorláspárti, befogadó álláspontot képviselnek. Ennek értelmében főként a dél-európai országoknak juttatnának többletforrásokat, mert ők hajlandóak voltak a migránsokat befogadni – jegyezte meg a szakértő.
A migráció támogatására előírt pluszforrásokat pedig a fejlesztési támogatásokból és az agrártámogatásokból vonnák el. Így például a mezőgazdasági támogatások hatodát, vagyis 15 százalékát elvennék a gazdáktól. Közben az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága november 19-ei ülésén újabb, a büdzsét érintő javaslatot tett. A testület csaknem kétmilliárd eurót szeretne adni az Európában működő jogvédő civil szervezeteknek a következő uniós ciklusban. Ez lényegesen nagyobb összeg az Európai Bizottság korábbi, 650 millió eurós javaslatánál.
Forrás: Magyar Idők, hirado.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS