Továbbra is túl sok menedékkérő érkezik Németországba

Továbbra is túl sok menedékkérő érkezik Németországba, egyes civil szervezetek pedig jogállamban elfogadhatatlan módon akadályozzák a védelemre nem szoruló kérelmezők kitoloncolását – mondta a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.

Hans-Eckhard Sommer a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy havonta tízezernél is több menedékjogi kérelmet nyújtanak be, ami “túl magas szám”.

Tavaly mintegy 162 ezer kérelem érkezett a hatósághoz, ami azt jelenti, hogy egy nagyváros lakosságának megfelelő méretű tömeg érkezett menedékkérőként az országba, de csupán 35 százalékuk kap menedékjogot.

Ez az arány jól mutatja, hogy a menedékkérők közül sokan menekülésre kényszerítő ok nélkül érkeznek Németországba

– húzta alá a BAMF elnöke.

A bajor szakember, akit 2018 júliusában nevezett ki a hatóság vezetőjének Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, elmondta: helyesnek tartja, hogy a szövetségi kormány munkáját megalapozó koalíciós szerződés – a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megállapodása – kijelöl egy felső határt (évi 180 ezer – 220 ezer fő) a humanitárius okokból befogadható emberek számát tekintve, mert egy állam teherbíró képességének vannak határai.

Mint mondta, a felső határ esetleges elérésének “következményekkel” kell járnia, “de mindenekelőtt az ellenőrzéssel és az illegális migráció visszaszorítására irányuló következményekre gondolok, és kevésbé nemzetállami intézkedésekre”.

Elmondta, hogy a menedékkérők 54 százaléka érvényes iratok, úti okmányok nélkül érkezik. Azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyek esetében nagyon alacsony az elfogadott menedékjogi kérelmek aránya, szinte soha nem mutatnak be érvényes iratokat, így például a nigériaiak között alig vannak, akiknek vannak papírjai. A skála másik szélén állnak például a szíriaiak, akik csaknem valamennyi esetben tudják igazolni magukat.

Az iratok nélkül érkezők azonosításához új informatikai eljárásokat használnak, amelyeket ugyan még tovább kell fejleszteni, de így is valamennyi német hatóság közül a BAMF ellenőrzi a legtöbb személyazonosító dokumentumot

– mondta Hans-Eckhard Sommer.

A BAMF vezetője élesen bírálta azt a szabályt, hogy Németországban maradhatnak azok az elutasított menedékkérők, akik szakmai képzésben vesznek részt. Ez a “jó szándékú szabály veszélyes jelzés a külföld felé”, azt üzeni, hogy “az elutasítás ellenére is maradhat, aki dolgozik”. Az embercsempészek ezzel népszerűsítik illegális szolgáltatásukat, és előfordul, hogy menekülteket támogató németországi aktivisták kizárólag a kitoloncolás elkerülése érdekében igyekeznek képzési, szakképzési szerződéseket szerezni elutasított menedékkérőknek – fejtette ki Hans-Eckhard Sommer.

Az is tapasztalható, hogy nyilvánosságra hozzák a kitoloncolások tervezett időpontját, és azt tanácsolják a kitoloncolásra jelölt elutasított menedékkérőnek, hogy az adott időpontban ne legyenek a szokásos tartózkodási helyükön – tette hozzá a BAMF vezetője, kiemelve: “teljesen nyilvánvaló, hogy a kitoloncolások megakadályozásáért küzdenek egyes szervezetek, például az önjelölt menekültügyi tanácsok”.

Kifejtette: az ilyen szervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy mindenkinek biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy eldöntse, melyik országban kíván tartózkodni. Ebből a felfogásból következik a kitoloncolások akadályozása, amivel szemben a büntetőjog eszközeivel kell fellépni, mert az ilyen tevékenység elfogadhatatlan egy jogállamban – húzta alá a német menekültügyi hatóság vezetője.

Forrás: MTI; Fotó: ABC