Ismét ülésezett a LIBE-bizottság, amely ismét a legfontosabb dolgokkal foglalkozott, például egy humanitárius célú vízum bevezetését kezdeményezte. Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az ezt önként vállaló uniós tagállamok unión kívüli külképviseletein. Az egész napos maratoni ülésből jól érezhető, a haladók még mindig nem kívánják megoldani a migrációs krízist, csupán újabb és újabb eszközökhöz nyúlnak, hogy menedzseljék azt. A bizottsági ülésén akadtak egészen elképesztő vélemények a bevándorlással kapcsolatban.
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) ideiglenes ügyvezetője indította az ülést, és ismertette az éppen időben elkészült friss jelentést a 2017-es uniós menekültügyi helyzetről. A bizottság ülése egyébként az EU Menekültügyi Ügynökségéről és a Közös Európai Menekültügy Reformjáról szólt. Ezzel kapcsolatban 2017 júniusában politikai megállapodás volt tanács és parlament között, de Magyarország, Csehország és Lengyelország ellene szavazott. 2017 decemberében véglegesítették a szöveget, de a tanács nem hagyta jóvá, mivel a rendelet szövege kereszthivatkozásokat tartalmazott. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én tett a lezárt dosszié kapcsán egy teljesen új javaslatot, amiben az eredeti 2016-os javaslatát módosítja új elemekkel úgy, hogy hozzáadja a 2017 júniusi politikai megállapodás eredményét. Ennek a DK-s Niedermüller Péter lett a jelentéstevője.
Egymillió elbírálatlan menedékkérelem
A beszélgetés egyhangúságát néha egészen érdekes vélemények tarkították, az EASO ideiglenes ügyvezetője kifejtette például, hogy a migrációs nyomás csökkent 2015 óta, 2017-ben csak 700 ezer kérelmet nyújtottak be, ami 44 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban, amit nagy visszaesésnek neveztek. Kiderült, hogy akik a nemzetközi védelmet kérik – a szíriaiak és az afgánok -, ők célozzák leginkább az EU-t. A bizottság szerint az, hogy jóval kevesebb kérelmet nyújtottak be, Németországban már befolyásolja a menekültügyi statisztikát. Megállapították, hogy annak ellenére, hogy összességében csökkent az EU-ban a benyújtott kérelmek száma, még mindig egymillió elbírálatlan menekültkérelem van a rendszerben.
Egymillió? Ugyan már!
Birgit Sippel képviselő szerint egymillió migráns ügye nem jelent problémát, mert 520 millióan élünk az EU-ban, ezért ennyi kérelmező nem jelenthet gondot. Utána Ana Gomes is csatlakozott és feltette a kérdést, hogy van-e még rá példa, hogy bizonyos országok csak a szőke, keresztény embereket akarják befogadni. Ez a képviselő asszony a választ már nem várta meg, elment egy másik rendezvényre, ezzel is hangsúlyozva a feltevése “fontosságát”. Ugye egyértelmű, hogy melyik országokra gondolt?
MTI/Európai Parlament/Arnaud Devillers
Sietnek elfogadni a vízum tervét
Az ülésen kifejtették, hogy annak ellenére, hogy a migrációs nyomás csökkent, néhány tagállam állandóan a migrációs krízisről beszél, és bár a kérelem kevesebb, a politikai hisztéria fokozódik. Elhangzott az is, hogy a politikai manipuláció rabjává vált a migráció kérdése. A beszélgetésnek még egy fontos momentuma volt, amikor az egyik képviselő elmondta, az EU Menekültügyi Ügynökségét még a mandátumok lejárta előtt el kell fogadniuk. A LIBE szavazott a jelentésről, a 39 igen szavazattal, 10 nem ellenében elfogadott dokumentumról a plenáris ülés is szavazni fog, ottani jóváhagyása esetén pedig az uniós képviselőtestület felszólítja majd az Európai Bizottságot, hogy március végéig tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségét megteremtő közösségi jogi keret létrehozására.
A humanitárius vízumot kiadó országok lehetővé tennék az érintettek belépését a területükre kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából. A rendelet azonban nem kötelezné a tagállamokat ezek kiadására, csupán közös keretet hozna létre az így eljárni kívánók számára.
A dokumentum széleskörű kompromisszum eredménye, amellyel üzenetet küldenek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára – hangsúlyozta Juan Fernando López Aguilar szociáldemokrata, spanyol EP-képviselő, a jelentés készítője. A kiélezett vita közben Cécile Kashetu Kyenge volt olyan kedves és felhívta a képviselőtársai figyelmét egy új veszélyre, az „afrofóbiára”, amely miatt hamarosan módosító indítványt fog benyújtani. A nap második felében Dimitrisz Avramopulosz is megjelent az ülésen, az EU migrációügyi uniós biztosa kifejtette, nem támogatják, hogy megvalósuljanak a belső határok mentén az ellenőrzések, ez ugyanis Európa számára visszaélést jelentene. Kifejezte együttműködési szándékát a schengeni országokkal, hogy megszüntessék a belső határellenőrzéseket és helyettesítsék őket más eszközökkel, mint például rendőri jelenléttel a határok mentén.
A visszatoloncoltakat is integrálni kell
Niedermüller Péter a délutáni órákban is hozta a formáját: szerinte azok a tagállamok jelentik mindenre a legnagyobb veszélyt, amelyeknek nem áll szándékában közös európai megoldást létrehozni, mert politikai egoizmus jellemzi őket. Niedermüller a társadalmi integrációt az egyik legfontosabb dolognak véli; szerinte kell egy közös európai modell erre, sőt, a képviselő a hazájukba visszatoloncolt migránsok saját országukba való integrációjának segítését is az EU-nak kellene intézni.
Azért volt, aki nemmel szavazott
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a közmédiának nyilatkozva elmondta, hogy nemmel szavazott, a humanitárius vízum ötlete ugyanis “újabb meghívót jelent Európába”, és ez a migráció megállításán fáradozó Magyarország számára elfogadhatatlan. Hozzátette, véleménye szerint a javaslat arról szól, hogy miként lehet a tagállami hatásköröket megszabdalva, szabályozásaikat felülbírálva minél több migránst betelepíteni. Emellett rámutatott, az érintettek az unióba megérkezve már szabadon utazhatnának, így kérelmük elbírálásának ideje alatt távozhatnának is az illetékes országból.
Forrás: EP, MTI; Vezető kép: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel
Facebook
Twitter
YouTube
RSS