Martin Schulz megmondta, akinek nem kell az Európai Egyesült Államok, az ki lesz rúgva az EU-ból. Ki gondolta volna, hogy az európai bevándorláspolitika legnagyobb szkepszisét szimbolizáló Brexitet a baloldal máris a föderális európai választási rendszer főpróbájának megtartására használná ki, hiszen egyes brüsszeli tervek szerint az angolok után megüresedő uniós mandátumokat nem osztanák szét a nemzetállamok között. Helyette a tulajdonképpen a levegőben lógó, „Európát képviselő” politikusoknak juttatnák azokat, megvalósítva a regionális európai szavazást. Hogy a liberális baloldal által áhított, a multikulturalizmusban feloldódó Európai Egyesült Államok 2025-ig létrejöjjön, annak szándékára több, jelenleg is zajló folyamat mutat, például a renitensen viselkedő nemzetállamok megregulázása az uniós pénzcsapok elzárása által. A „szorosabb európai integráció” vágya ugyanakkor ködszurkálásnak tűnik a valódi, Európát érintő problémák mellett.
Schöpflin György fideszes EP-képviselő a Magyar Időknek adott interjújában beszélt nemrégiben arról, hogy Brüsszel egy úgynevezett transznacionális lista létrehozását fontolgatja. Az elgondolás lényege, hogy a Brexit miatt távozó angol EP-képviselők megüresedő 73 parlamenti mandátumát nem a tagállamok közt osztanák szét, hanem olyan képviselőknek adnák, akik magát „az Európai Uniót képviselnék”. Egyszerűbben fogalmazva: európai választókerületeteket alakítanának ki.
Schöpflin György: A baloldal szerint Európa jövője az, hogy „keveredjen, feloldódjon”; fotó: MTI
A képviselő hangsúlyozta, miközben véleménye szerint nem létezik olyan, hogy „európai nép”, hiszen a nemzetállamok választópolgárai saját országuk identitásával azonosulnak, a brüsszeli elgondolásban éppen az a baloldali eszme köszön vissza, hogy létezik egy „egységes, egyetemes emberiség”, és Európa jövője az, hogy „keveredjen, feloldódjon, befogadva a harmadik világbeli migránsokat”. A transznacionális lista létrehozása kapcsán ugyanakkor azt is megjegyezte, véleménye szerint az csak az euroszkeptikus, szélsőséges pártok megerősödéséhez vezetne, ezzel a hatással azonban a baloldal nem hajlandó szembenézni.
Kirúgnák az EU-ból, akinek nem kell az Európai Egyesült Államok
Hogy az egységes, a multikulturalizmusban feloldódó Európa kialakítását célzó törekvések egyáltalán nem légből kapottak, arra egyértelmű bizonyság a szocialista Martin Schulz azon kijelentése, hogy 2025-re létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, és azon országokat, amelyek ezzel nem értenek egyet, ki kell utasítani az EU-ból. Martin Schulz ahelyett, hogy pontosabb helyzetértékelést adott volna pártja gyászos szerepléséről a német választásokon, a szocialisták kongresszusán inkább azt boncolgatta, szorosabbá kell tenni az uniós országok integrációját, ehhez pedig egy új, alkotmányos szerződésre lenne szükség a föderális Európáról. Ez a föderális Európa közösen alakítaná ki a politikáját például az olyan területeken, mint a bel- és külföldi biztonság, az adózás, a monetáris politika, a menedéknyújtás és a nemzetközi fejlesztés. Véleménye szerint az alkotmányos szerződést minden tagországnak be kell nyújtani, és amelyik nem ért vele egyet, az automatikusan elhagyná az uniót.
Martin Schulz elhangzott beszéde, és az abban taglalt szorosabb együttműködés és retorziók emlegetése mögött többek közt az a baloldali félelem áll, hogy a baloldali értékrenddel szembenálló kormányok álláspontja egyre hangsúlyosabban jelenik meg az európai tagországok közvéleménye előtt. A szocialista politikus nemhiába emlegette éppen Lengyelországot, amely szerinte „szisztematikusan aláássa az európai értékeket“, vagy Magyarországot, amely véleménye szerint „egyre jobban eltávolodik az uniótól“, és ez ellen az Európai Unió nem tehet semmit.
Martin Schulz 2025-ig rendet tenne az „Európai Egyesült Államokban”; Forrás: dailymail.co.uk
Itt érdemes megjegyezni, hogy a szorosabbra fűzött integráció igénye a civil jogvédő szervezetek programjában, illetve a hozzájuk kapcsolódó gondolkodók elképzeléseiben is jelentkezik mégpedig oly módon, hogy az ideológiailag nem megfelelő uniós kormányok megregulázására gyakorlati elképzeléseket vázolnak föl. Az ismert terv szerint a bizonyos elvekkel szembehelyezkedő tagországok irányába egyszerűen elzárnák a pénzcsapokat. A Transparency International nemrégiben, a korrupció világnapjához kapcsolódóan tartott budapesti konferenciáján azt hangsúlyozták, „a jogállami normák tiszteletben tartása szükséges az EU-s pénzek megfelelő elköltéséhez”. Surányi György egykori jegybankelnök, egyetemi tanár ugyanitt arról beszélt: bár korábban kritikusan állt a monetáris unió kérdéséhez, ma már úgy látja, csak a közös monetáris, politikai és fiskális unió tarthatja egyben a reményei szerint a föderális egységesülés irányába tartó Európát, mert csak így gátolható meg a korrupció, és csak ennek segítségével befolyásolható az egyes nemzetállamok helytelen politikája.
Tipikus ködszurkálás
Az egyes folyamatok és a korábban taglalt transznacionális lista elképzelése fölveti, hogy a Brexit nyomán megüresedő mandátumok helyébe tervezett „európai lista” gyakorlatilag a föderális Európai Egyesült Államok jövőbeni választási rendszerének tesztje, mintegy főpróbája lehet. A fölvetéssel kapcsolatban megkerestük Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját, aki elöljáróban elmondta, a téma véleménye szerint
tipikus példa a szokásos EU-s ködszurkálásra: olyan ügyeket akar megoldani sokszor az unió, melyek nem léteznek vagy olyan ügyeket dob be „látszat-témaként”, melyek lényegtelenek.
Szánthó Miklós; fotó: demokrata.hu
Mint hozzátette, a nemzetek feletti választási lista jellegzetes eurokrata figyelemelterelés, hogy közben ne kelljen olyan dolgokkal érdemben foglalkozni, mint a migrációs válság, a pénzügyi-gazdasági krízis utóhatásai, vagy a tagállami szuverenitás kérdése. A szakértő hozzáetette, az EU-nak ugyanis valóban átfogó reformokra van szüksége, de annak során valójában azt kellene tisztázni, mi az, ami összeköt, és mi az ami szétválaszt, „oda kellene visszatérni, ahonnan, elindultunk“, azaz az uniónak egy szoros gazdasági-kereskedelmi együttműködésen alapuló közösségnek kellene lennie, mely azonban tiszteletben tartja a tagállami alkotmányos identitást, és nem akar beleszólni a nemzeti szuverenitás ügyeibe. Mint Szánthó Miklós megjegyezte, „az EU nem állam“, hiszen egységes démosz híján szuverenitása sincs – azzal csak a tagállamok rendelkeznek.
Relativizmus, totális tolerancia és érzékenyítés
Szánthó Miklós portálunk kérdésére elmondta, a transznacionális lista ötlete jól mutatja azt a szándékot, melyet a sokat emlegetett, de definiálhatatlan „európai értékek” is jelentenek: azaz lennének „megfoghatatlan”, sehova sem kötődő, ezért aztán mindenbe beleszóló EP-képviselők, akik nem tartoznának felelősséggel senkinek, el nem számoltathatóak. Hozzátette, ha nem nemzetállamokat képviselnének, hanem „Európát”, akkor elvileg az „európai népnek” tartoznának felelősséggel, de ilyen egységes entitás nem létezik. A szakértő hangsúlyozta, nagyban a föderatív EU-val is ez a baj: olyan talapzatra szeretnék építeni, amely nem létezik – illetve amely csak az állami szuverenitás rovására hozható létre –, mégis erőltetik. Az uniót alkotó tagállamok együtteséről nem mint természetes közösségről gondolkodnak, hanem mint egy olyan formációról, melynek különböző tagjaiból egy egységes masszát kell képezni, a receptet pedig az univerzálisnak beállított „európai értékek” jelentik a szemükben.
Ez alatt viszont természetesen nem a zsidó-keresztény hagyományrendszert értik, hanem a semlegesség, a relativizmus, a totális tolerancia és az érzékenyítés kultuszát, melyekből közösséget képezni nyilvánvalóan nem lehet
– hangsúlyozta Szánthó Miklós.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu. Vezető kép: AP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS