2011. december 13-án titkos szavazással megválasztotta az Országgyűlés Darák Pétert a Kúria, Handó Tündét pedig az Országos Bírói Hivatal elnökévé. A szavazás eredménye jól mutatja, hogy a kormánypártok jelöltjei az ellenzéki oldal egyöntetű támogatását finoman szólva nem élvezték – a Kúria elnökét 275 igen, 83 nem és 4 érvénytelen vokssal választották meg. Ez idő tájt a Fidesz-KDNP frakciószövetség 263 képviselővel rendelkezett a parlamentben, így az eredményekből jól látható, hogy Darákot hét ellenzéki szavazat segíthette, amely kapcsán tudni kell, hogy az MSZP 59, a Jobbik 47, a szakadás előtti LMP pedig 16 mandátummal rendelkezett – idézte fel a Tűzfalcsoport. Ehhez képest a balliberális sajtó a megválasztásának pillanatától a tenyerén hordozta a legfőbb bírói fórum távozó vezetőjét. Darák felmagasztalásának valódi célja egyértelműen az új főbíró ellehetetlenítése. Darákkal szemben Varga Zsolt András nemzetközi hírű jogász, aki vélhetőleg nem fog visszarettenni azoktól a változtatásoktól, amit Daráknak kilenc éves működése alatt meg kellett volna tennie – olvasható a Tűzfalcsoport legfrissebb bejegyzésében.
A hvg.hu a választás eredményéről szóló beszámolójában élesen támadta az OBH elnökét. Bírósági forrásokból az online lap úgy tudta, hogy Handó Tünde „közeli barátja a kormányfő családjának; Lévai Anikóval az elmúlt évtizedekben számos közös, nyilvános programon vett részt, többek között színházba is együtt járnak”. Ehhez képest Darákról csupán száraz önéletrajzi adatokat közöltek, kiemelve, hogy korábban igen jelentős versenyjogi ügyekben hozott döntéseket a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyébként a kormány által támogatott tisztségre jelölt személyeket nem a tenyerén hordozó index.hu is kerülte Darák kritikáját, kiemelve a Fidesz jelöltjéről, hogy a nagyobbik kormánypártba korábban nem lépett be, „a Medgyessy-kormány első hónapjaiban részt vett a közigazgatási nem peres eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában”.
Növekvő Soros-befolyás a Kúrián
2012 júliusában a Szegedi Ítélőtáblával közösen Integritás az igazságszolgáltatás működésében – lehetőségek és utak címmel szakmai fórumot rendezett a Transparency International Magyarország. Az eseményen a Tűzfalcsoport bírósági forrásai szerint semmi meglepő nem volt abban, hogy például Hack Péter, az SZDSZ Országos Tanácsának korábbi tagja mellett részt vett előadóként Darák Péter is, hiszen közeli munkatársai a Kúria vezetőjét inkább baloldali, liberális beállítottságú gondolkodóként ismerték. Mellesleg a konferencián Darák beszélt a korrupció kockázatairól és kijelentette, hogy a Transparency az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyabb működéséhez nyújt segítséget, sőt, azt hangsúlyozta, hogy minden szervezet számára üdvös a TI támogatása. 2017-ben pedig azzal döbbentett meg sokakat a Kúria leköszönő elnöke, hogy meghívta a Kúriára a Soros-egyetem egyik professzorát, Rév Istvánt. A meghívás nem kávézásra, hanem egy előadás megtartására szólt. A Tűzfalcsoport informátora szerint az előadáson Rév egyik kedvenc témáját boncolgathatta: „a politika vége”. A meghívott 2015-ben a Soros Alapítvány által működtetett Közép-európai Egyetem igazgatójaként, a Szabad Európa és a Szabadság Rádió egykori archívumának (Nyílt Társadalom Archívum) vezetőjeként Magyarországot és Orbán Viktort nácizó publicisztikát írt a New York Times véleményrovatába. Ezek után nem meglepő, hogy a rosszemlékű, egykori SZDSZ-es Hack Péter a magyar jogtörténet egyik legnagyobb főbírájának nevezi Darákot, aki „sok kérdésben a kormánnyal szemben is kollégái mögé állt”.
Balliberális térnyerés
Miért gond az – kérdezhetnénk –, ha az ellenzék prominensei dicsérik a Kúria elnökét, aki szembe mert szállni a polgári kormánnyal? Talán azért, mert a főbírónak politikailag semlegesnek kell maradnia, különben hitelét veszti. Emlékezzünk csak arra, hogy 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság döntött a választási ügyekben benyújtott panaszokról, és ezen múlt, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció került hatalomra. Ennél is nagyobb visszhangot váltott ki, amikor a PestiSrácok.hu-nak Orbán Viktor kormányfő, miután a portál megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, azt nyilatkozta, hogy egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártoktól. A portál arra is rámutatott, hogy az Alkotmánybíróság szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a PS-nek akkor e körben azt nyomatékosította: ezt „bírói államnak” hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Noha Darákot a polgári pártok szavazatai juttatták hatalomra, ezt úgy hálálta meg, hogy beállt a reformokat blokkoló Országos Bírói Tanács (OBT) mögé és ellehetetlenítette az Országos Bírósági Hivatal elnökének munkáját. E vonatkozásban arról is beszámolt már a Tűzfalcsoport, hogy a rendszerkritikus OBT, amelynek ő hivatalból a tagja, körülbelül egy éve a Kúrián tartja üléseit, és titkárnőt is a Kúriától kaptak.
Jogos kritikák
A szerző több bírósági forrásra hivatkozva azt állítja, Darák azért állt a matuzsálemek és az OBT mellé, mert úgy ítélte meg, hogy nagy tekintélynek örvendenek. Emlékezetes, hogy a kényszernyugdíjazás idején a bíróságokon aláírásgyűjtés és más „szolidaritási” akciók is indultak, amelyekhez sokan csatlakoztak. A 2018-as új OBT felállását pedig az ellenzéki sajtó úgy tálalta, mint egy bírók tömegei által támogatott belső, rendszerellenes forradalom kezdetét. Darákban és sok rendszerkritikus bíróban állítólag az a közös, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási modelljéhez szeretnének visszatérni. Ennek szimbolikus kifejeződése az OBT Kúriára költözése. A szerző rávilágít, hogy a bíróságok ítélkező tevékenysége talán még soha nem kapott ennyi jogos kritikát, és ez egyértelműen Darák Péter felelőssége. A jogegység miatt reformokra lett volna szükség, ezzel szemben a bíróságok a kormány egyfajta ellenzékének tűntek, ez pedig eltér az alaptörvényben rögzített feladaitól. Ebben rejlik a főbíró politikai felelőssége.
Gyurcsányista befolyás, sorosista szemlélet
A megszaporodott kritikák sorára rámutatva a Magyar Nemzet például arról írt, hogy az úgynevezett kémperben az egyértelműen MSZP-s kötődésű Mészár Róza vezette tanács mentette fel a vádlottakat, Galambos Lajost, Laborc Sándort, Szilvásy Györgyöt és P. Lászlót. A lap szerint Mészár Róza egyértelműen baloldali támogatottságú bíró, és nem azért, mert 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején került át a Baranya Megyei Bíróságról a Kúria elődjére, a Legfelsőbb Bíróságra. Az ítész 2010-ben az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt, és ezt a párt akkori elnökhelyettese, a jelenleg is vád alatt álló Simon Gábor jelentette be. A bírónő férje az MSZP-, korábban MSZMP-közelinek tartott milliárdos vállalkozó, Varga Jenő, aki a pártállam utolsó időszakában az állampárt pécsi alapszervezetének vezetője volt, és állítólag abból az időszakból származhat Gyurcsány Ferenchez fűződő kapcsolata is. A sorosista szemlélet sem áll távol a bírónőtől, a Mészár Róza által vezetett büntetőjogi csoport összefoglaló jelentése szerint ugyanis a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlata zsinórmértékül szolgálhat a legfőbb bírósági fórum büntetőbírái számára.
Pártitkárból szóvivő, baloldali bírák
Baráth Etele volt szocialista politikus felesége, Madarász Gabriella – aki a Tűzfalcsoport forrásai szerint a pártállami igazságügy egyik utolsó párttitkára volt – lehetett a Kúria egyik sajtószóvivője. Baráth a Medgyessy-kormányban gyermek-, ifjúsági és sportminiszterként, Gyurcsány Ferenc kabinetjében pedig az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterként funkcionált. Madarász Gabriella egyébként a múltját nem is nagyon titkolta: egy szintén baloldali kötődésű volt legfelsőbb bírósági bíróról, Petrik Ferencről szóló visszaemlékezésében úgy fogalmaz, hogy Petrikkel „ismeretségük kezdete 1974-re tehető, amikor dolgozni kezdtem a >szépemlékű< Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán. A különböző törvények előkészítésében az Igazságügy volt a partnerünk, a Petrik Ferenc által vezetett osztály.” Darák Péter még a látszatát is el akarta kerülni annak, amit megválasztásakor az ellenzéki sajtó sugallt, hogy ő „fideszes főbíró”. Ennek az eredménye olyan erős túlkompenzálás lett, hogy a Kúria a baloldali bírák valóságos fellegvárává vált, és sorra ontja az elfogult ítéleteket. Visszatérve az alapkérdésre, hogy mi Darák felmagasztalásának valódi célja, nos, a kontextus alapján egyértelműen az új főbíró ellehetetlenítése. Darákkal szemben Varga Zsolt András nemzetközi hírű jogász, aki vélhetőleg nem fog visszarettenni azoktól a változtatásoktól, amit Daráknak kilenc éves működése alatt meg kellett volna tennie – hangsúlyozta a szerző.
Forrás: tuzfalcsoport.blogstar.hu; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS