Új uniós szervezet nyomozhat majd a kommunista diktatúrák bűncselekményei után

Augusztus 23-án volt a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésének évfordulója, amikor a náci Németország és a kommunista Szovjetunió megállapodott a két ország közti, kelet-európai térség felosztásáról. Az Európai Unió a magyar elnökség idején, 2011-ben fogadta el ezt a napot a totalitárius diktatúrák emléknapjának, és azóta évente közös megemlékezést is tartanak. Az idei, észtországi konferencia azonban szintlépést jelenthet a kommunizmus megítélésében – erről az onnan éppen Tallinnból hazatért Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszélt a PestiSrácoknak.

Évről-évre különböző helyszínen találkoznak az uniós országok képviselői, hogy részt vegyenek a totalitárius diktatúrák áldozataira való megemlékezésen. Most az észt elnökség okán Tallinnban rendezték a megemlékezést és a hozzá kapcsolódó miniszteri konferenciát, amelyen Magyarországot Völner Pál, képviselte. Tőle tudtuk meg, hogy a konferencián beterjesztettek egy nyilatkozatot, amely a kommunista diktatúrák bűntetteit kutató tanács felállítását célozza. Ennek három fő célja lehet a figyelemfelhívás a kommunizmus által elkövetett bűnökre, a nyomozás és eljárások lefolytatása nemzetközi együttműködésben az emberiségellenes bűncselekmények, népirtások, kínzások és háborús bűntettek ügyében, valamint a témába vágó, nemzetállami hatáskörbe tartozó nyomozások minőségének javítása. Völner Pál elárulta, hogy a konferencián el is hangzott a hasonlat: egyfajta második Wiesenthal Központot szeretnének létrehozni.

Völner Pál politikus, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Arról is kérdeztük az államtitkárt, hogy mennyire értik a közép-kelet-európai kommunista diktatúrákat a nyugati EU-tagállamok, és mennyire érzik szükségét az ezek által elkövetett bűnök tisztába tételének. Erre válaszolva vegyes megítélésről számolt be, hiszen az érintett, posztkommunista államok átérzik a probléma súlyát, aktívak ebben az ügyben, Nyugaton viszont az érintettség hiánya miatt nem igazán van társadalmi érdeklődés a baloldali diktatúrák bűncselekményei iránt, ráadásul tapasztalható egyfajta szocialista nosztalgia is. Emiatt ők nehezebben foglalnak állást, nehezebben értik meg az egész ügy jelentőségét. Az államtitkár ugyanakkor emlékeztetett, hogy a rendszerváltás utáni időben még Magyarországon belül is megosztott vélemények éltek az ’56-os megtorlásokat vagy éppen a Munkásőrség szerepét illetően:

Akkor még megosztóbb téma volt, mára azonban sokkal egységesebben elfogadott mindennek a megítélése.

A szélsőjobb és a szélsőbal egyaránt veszélyeztet ma is

Európában, de jelenleg még inkább az Egyesült Államokban nagyon élesedik a közéleti helyzet, mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali csoportok egyre aktívabbak és sokszor egyre erőszakosabbak. Ehhez kapcsolódóan megkérdeztük Völner Páltól, hogy milyen jelentőséggel bírhat az emlékeztetés a két szélsőség emberiségellenes bűncselekményeire, amikor nemcsak a fajelméletre épített náci ideológia, hanem a kommunizmus alapját képező, radikális egyenlőségelvűség is újraéledőben van – utóbbi ráadásul éppen Magyarországon is egyre hangosabban megjelenik a „civil” ellenzéki csoportok révén.

A tömegek kiirtásáért felelős náci ideológia a rendszerváltás után bukkant fel újra, de csak marginális csoportoknál. (fotó: maghar.gportal.hu)

Ezeknek a magyarországi csoportoknak a populista, demagóg elképzelései és megfogalmazásai kétségtelenül anarchista jegyeket mutatnak, olyan utópiákat kergetnek, amelyek mindig társadalmi katasztrófába torkolltak a történelem folyamán. Érdemes rá emlékezni, hogy a bolsevizmus is erős anarchista alapokról indult annak idején Oroszországban. Ez a demagóg populizmus viszont ugyanígy jellemző a szélsőjobboldali mozgalmakra is. Ezért fel kell mutatnunk példákat, hogy miként tudnak a szélsőséges eszmék teret nyerni és társadalmakat, országokat maguk alá gyűrni

– fogalmazott Völner, aki szerint a diktatúrák rémtetteinek tudatosítása minden jóérzésű embert visszatart attól, hogy szélsőségessé váljon.

Gulyás Márton „civil” aktivista a mikroblogján magyarázza, hogy sajnálatosan félrecsúszott a baloldali utópia a múltban, de ideje ezen túllépni. Legközelebb biztosan jobban sikerül, és akkor majd nem halnak bele milliók. (forrás: slejmshow.tumblr.com)

Hál’ Istennek, a magyar társadalom többsége kimondottan idegenkedik a szélsőséges mozgalmaktól – ezért is nem tudnak megerősödni

– tette hozzá.