Donald Trump a kongresszusi ellenszélben és a különböző szövetségi bírók által elkaszált rendeletei után sikeresen beváltotta egyik választási ígéretét, és eltörölte a Barack Obama által szintén elnöki rendeletben hozott környezetvédelmi intézkedéseket.
Donald Trump már régóta pedzegette, hogy véget kíván vetni a szerinte gazdaságilag káros, és egyébként is felesleges környezetvédelmi programoknak, ahogy azt a választási kampány során megígérte. Tegnap aláírta az “Energiafüggetlenség” nevű rendeletet, amellyel a “szén elleni háborúra” mér végzetes csapást. A rendelettel Trump tulajdonképpen feloldja az üvegházhatást kiváltó anyagok kibocsátásának korlátozását, biztosítja a szénbányászat és a korábban a bezárt szénerőművek újranyitására, egyúttal feloldja a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot és engedélyezi a rengeteg környezetvédelmi problémával járó palaolaj-kitermelést.
A baloldalon valamiért mindig rettegők és a környezetvédelemben bugyuta zöldüzenetekig jutó Buzzfeed olvasók persze megint aggódnak, most éppen annak apropóján, hogy az elnök ezzel gyermekeik jövőjét tette tönkre. Ez persze erős túlzás, Trumpnak azért volt különösen fontos ez az intézkedés, mert az amerikai gazdaság és ipar fellendítését részben a szénbányászatban és a saját lábon álló amerikai energetikai szektorban látja, amely – a Trump-adminisztráció elképzelései szerint – új munkahelyek tömegeit is megteremti.
Trump egyébként nem szeret olyan dolgokra pénzt áldozni, aminek nincs látható, kézzel fogható, a választóknak három tőmondatban összefoglalható eredménye: például a NASA költségvetését is megnyirbálja, amely könnyező demokraták mellett a különböző űrkutatási programok feladását, elnapolását vonta maga után. Persze, akik azt gondolják, hogy pont ez a 0,8 százalék hiányzik majd ahhoz, hogy jövőre kolóniát létesíthessünk az Alfa-Centaurin, azok most még kevésbé szeretik Trumpot. A költségmegvonások nem érintik az olyan fontos és közvetlen eredménnyel kecsegtető programokat, mint az óceánokban történő változások nyomon követésére tervezett PACE-műhold, bár ez szintén késedelmet szenved majd.
Laurent Fabius, a párizsi klímamegállapodást tető alá hozó ENSZ-klímacsúcs elnöke “súlyos visszalépésnek” nevezte az intézkedést, a Természeti Erőforrások Védelmének Tanácsa nevű civil szervezet pedig “a nemzeti érdekek elárulásának” minősítette az elnöki rendeletet és kijelentette, hogy a Fehér Ház támadást intézett minden olyan szabályzó ellen, amely a klímakatasztrófa elhárítását szolgálta volna.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara viszont üdvözölte az elnök döntését, azzal érvelve, hogy Obama intézkedéscsomagja nemcsak jogszerűtlen volt, hanem ártott az amerikai családoknak és vállalkozásoknak.
Trump rendhagyó módon a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) épületében írta alá a rendeletet, amelyet nem csak a gazdaság élénkítésére és a munkahelyek teremtésére irányuló tettnek nevezett, hanem egy lépésnek, amely segít leépíteni a túlburjánzott, kártékony bürokráciát, amely inkább akadályozza, mint segíti a tervek végrehajtását.
Továbbra is biztonságban leszünk, továbbra is lesz tiszta vizünk, és a levegő is tiszta marad, de megszabadulunk azoktól a dolgoktól, amelyek feleslegesek, illetve amelyek munkahelyeket vesznek el az emberektől – mondta az elnök.
Scott Pruitt, a Környezetvédelmi Hivatal újonnan megválasztott vezetője a Breitbartnak adott interjújában is kifejtette:
Visszavonjuk azokat a rendeleteket, amelyek nem állják ki a törvényesség próbáját, visszavonjuk azokat, amelyek túlnyúlnak a hatáskörünkön, visszavonjuk azokat, amelyeket az előző adminisztráció lépett meg.
Hozzátette:
A helyzet (felesleges, lefojtó, túlburjánzott bürokrácia – a szerk.) nem csak Környezetvédelmi Hivatalra esetében áll fenn, hanem más állami szintű ügynökségekre is ráillik, amik úgy adnak ki engedélyeket, hogy mindent nyolc, kilenc évig tart elintézni.
A klímarendelet aláírása a főállásban Trump-ellenes aktivista Michael Moore rendezőt érintette meg leginkább, aki az aláírást az emberiség kiirtásaként értelmezte. A kampány során az elnök azt is említette, hogy a párizsi megállapodást is fel szeretné bontani, mert az szerinte túl költséges Amerikának. Erről azóta nem esett szó – talán szerencsénkre.
Vezető kép: nytimes.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS