Újabb úttorlaszokat emeltek a szerbek, miközben nő a feszültség Koszovóban

Újabb úttorlaszokat emeltek a szerbek Koszovó északi részén, és figyelmen kívül hagyták a nemzetközi közösség felszólításait, hogy bontsák le a korábbiakat.

Az újabb útzárakat kedden állították fel, egy nappal azután, hogy Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait. A megrakott teherautókból álló útzárat az éjszaka folyamán emelték Mitrovicában, a koszovói szerbek és a Koszovó lakosságának többségét alkotó albán kisebbség között megosztott észak-koszovói városban. A legutóbbi válság kezdete óta a szerbek most először torlaszolták el egy nagyváros utcáit; korábban csak a koszovói–albán határra vezető utakon állítottak fel útzárat.

Aleksandar Vučić szerb elnök közölte: elrendelte a hadsereg legmagasabb fokozatú készültségét, hogy “megvédelmezzék népüket” (Koszovóban) és “megóvják Szerbiát”. Azzal vádolta meg Pristinát, hogy a Koszovó északi részén élő szerbek megtámadására készülnek, és erővel bontották le a szerbek úttorlaszait, amelyeket 18 nappal korábban állítottak fel, tiltakozásul amiatt, hogy letartóztatták a koszovói rendőrség egyik volt szerb tagját. Vučić kedden közös sajtótájékoztatót tartott Porfirije pátriárkával, akit a koszovói hatóságok hétfőn nem engedtek be az országba, hogy meglátogasson egy középkori szerb templomot a szerb ortodox karácsony (január 7.) előtt. Vučić azzal vádolta meg a koszovói hatóságokat, hogy “céljuk Szerbia kiűzése Koszovóból”. Hozzátette, hogy tárgyalást folytat az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítőivel a béke megőrzése és kompromisszumos megoldás kidolgozása érdekében a jelenlegi válság megőrzésére.

Koszovó a NATO vezette békefenntartókat kérte meg az úttorlaszok eltávolítására, és kilátásba helyezte, hogy a koszovói haderők teszik meg ezt, ha a KFOR nem cselekszik. Koszovóban az 1998–99-es háború vége óta mintegy négyezer NATO-békefenntartó állomásozik. Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter kedden, közleményében Szerbiát vádolta meg azzal, hogy Oroszország befolyása alatt destabilizálni akarja Koszovót az északon élő szerb kisebbség támogatásával.

Szerbia és a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó között az elmúlt hónapokban a tetőpontjára ért a feszültség. A nyugatiak kezdeményezte tárgyalásos rendezés zsákutcába jutott. Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni Koszovó államiságát. Koszovó nem tagállama az ENSZ-nek, és öt uniós tagállam – Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia és Ciprus – nem ismeri el a függetlenségét. Az ország északi részén mintegy 50 ezer szerb él, akik nem ismerik el a pristinai kormányt, és Belgrádot tartják fővárosuknak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu