Súlyos jegyzőkönyv-vezetési hiányosságok miatt újratárgyalhatják a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetését érintő, kémbotrány néven ismert ügyet, amelyben példa nélkül álló módon Szilvásy György volt titokminisztert is letöltendő börtönbüntetésre ítélte az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék — értesült a Napi Gazdaság.
Esélyes, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezi a Debreceni Törvényszék által közel két éve kihirdetett elsőfokú ítéletet a Gyurcsány Ferenc kormányának titkosszolgálati vezetőit érintő kémkedési ügyben, értesült a Napi Gazdaság.
Mint ismert: a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa Galambos Lajossal, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójával és Szilvásy Györggyel, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterével szemben kémkedésért, illetve államellenes bűncselekményre való felbujtásért két év tíz hónapos letöltendő börtönbüntetést szabott ki.
A döntés alapját egy időközben elkészült dokumentum adná, amely az elsőfokú per során rögzített hangfelvételek leiratát tartalmazza. Ez a lap értesülései szerint számos ponton lényegi eltéréseket mutat a debreceni tárgyalásokon elhangzottakat rögzítő, az elsőfokú verdikthez csatolt jegyzőkönyvektől, amelyeket a védőügyvédek mellett a másodfokú vádhatóság, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség is kifogásokkal illetett.
A Napi Gazdaság információi szerint az első fokú ítélet kihirdetése után másfél hónappal a törvényszék megkezdte a hangfelvételek szöveghű írásba foglalását, és ekkor derült ki, hogy a kiemelt ügyként nyilván tartott eljárás során elhangzottakat a bíróság sajnálatos módon igen rossz minőségben rögzítette. Ez a körülmény az oka annak, hogy az táblabíróság a 2013. július 5-én hozott első fokú ítélet ismertetését követően napra pontosan huszonhárom hónappal később, június 5-én nyithatja meg a másodfokú pert.
Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egyévi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg az ügy negyedik szereplőjét, P. Lászlót felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól. Az ügy részleteiről olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint a Gyurcsány-kormány hivatali idején bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, s az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette. A Heti Válasz közölte, az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető, P. László érdekeltségében álló Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba.
A poligráfos ellenőrzés egyik célja a hetilap szerint az lehetett, hogy az oroszok a 2006-os választások után meghatározó befolyást akartak szerezni a Mol Nyrt.-ben. Ehhez arra volt szükség, hogy megtörjék az olajcéget körülvevő kettős védelmi rendszert, a polgári elhárítást és a külsős elhárítóként működő UD Zrt.-t, amelynek lenullázása éppen azzal kezdődött, hogy Laborc Sándor egy később minden pontban alaptalannak bizonyult feljelentéssel elérte, hogy a biztonsági cég és egyes ügyfelei, így az olajtársaság szervereit is lefoglalta a rendőrség.
A Heti Válasz közölte azt is, hogy Galambos 2007-ben azért vitte be P. László cégét az NBH-hoz afféle külsős humánerő-átvilágítónak, hogy hazugságvizsgálatokkal szűrjék ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk az akkor ellenzékben lévő Fideszhez. Mint írták, a kémgyanús Zömök szinte a teljes magyar államot behálózta. Dolgoztak a belügyi és a honvédelmi tárcának, a Magyar Nemzeti Banknak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Köztársasági Őrezrednek és a rendőrségnek is. Sőt, a repteret működtető Budapest Airport 2004-ben, még köztulajdonú vállalatként megbízta a társaságot a kültéri kerítésvédelmi rendszer karbantartásával. P. László vállalkozása ezután a ferihegyi biztonsági őrség szupertitkos szobájában – a legérzékenyebb nemzetbiztonsági információk közelében – foglalhatott irodarészt mint szívességi társbérlő.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú eljárásban Szilvásy és Galambos esetében hosszabb letöltendő büntetést indítványozott, Laborc esetében pedig azzal fordult táblabírósághoz, hogy mellőzzék a büntetés végrehajtásának felfüggesztését, s az ítélet indoklásában jelezzék, tettének elkövetésekor a volt főigazgató hivatalos személy volt. A vádhatóság P. Lászlóval szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.
A per során a vádlottak egyike sem ismerte el bűnösségét, és vitatták, hogy az eljárás megalapozott vádakra épülne. Amennyiben a táblabíróság az ítélet hatályon kívül helyezéséről dönt, úgy a rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a törvényszék megismételt eljárás keretében tárgyalhatja újra.
Forrás: Napi Gazdaság
Facebook
Twitter
YouTube
RSS