Vádbeszéddel kezdődött másodfokon a vörösiszap per

Hétfőtől tárgyalja másodfokon a Győri Ítélőtábla a vörösiszap katasztrófa ügyében indult büntetőpert. Az előzetes tervek szerint négy napon keresztül hangzanak el perbeszédek, majd ítélethirdetés következik. A Veszprémi Törvényszék bírói tanácsa az összes vádlottat felmentette a büntetőjogi felelősség alól. Az ügyészség első fokon bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért nyújtott be fellebbezést, a másodfokon eljáró ügyészség eljárási hibákra, helytelen ítéleti tényállásra hivatkozva új első fokú tárgyalást indítványozott.

Az első napon a tárgyalóteremben a 15 vádlott mellett megjelent Bakonyi Árpád, valamint a hallgatóság soraiban foglal helyet dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő. Az ítélőtábla bírói tanácsát dr. Zólyomi Csilla vezeti.

Délelőtt fél 10 után, a vádbeszéddel kezdődött a tárgyalás. Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész összegzése szerint a 15 vádlott közül üzemeltetési és ellenőrzési mulasztásokért 11 vádlott, a következmények elhárításáért, a tájékoztatás elmulasztásáért 13 vádlott, a hulladékgazdálkodás szabályainak megsértéséért 4 vádlott vonható felelősségre.

2010. október 4-én az ajkai timföldgyár X-es számú kazettájának kiszakadását követően 1.755.000 köbméter erősen maró, lúgos hatású folyadék öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket, elszennyezte a Torna patakot és Marcal folyót. A katasztrófa akkor azonnal, 8, később összesen 10 ember halálát okozta, 227 ember megsérült, 457 ember ingatlana és ingósága megsemmisült. A katasztrófa gazdasági társaságok vagyonát és állami vagyont, valamint környezetet nagymértékben károsított, továbbá veszélyeztette a vasúti közlekedés biztonságát. Az első fokú Veszprémi Törvényszéken született ítélet szerint a büntetőjogi felelősség a tervezőket és a kazetta kivitelezőit terhelné, viszont ennyi idő távlatából személyekre lebontva már nem állapítható meg, konkrétan ki miben és milyen mértékben mulasztott, ezért mentették fel az cég vezetőit és munkatársait, akik a katasztrófa idején üzemeltették a timföldgyárat és a zagytározókat. Fejes Péter fellebbviteli ügyészségi ügyész érvelése szerint az üzemeltetés, ellenőrzés és kiértesítés során elkövetett mulasztások viszont jelentős mértékben hozzájárultak a katasztrófa következményeihez.

Ha nem lett volna a kazettán jóval több a megengedett vízmennyiségnél, a maró folyadék Kolontárt sem érte volna el. Vagy ha csak a hatóságokat, a tűzoltókat, a mentőket időben értesítették volna, lett volna lehetőség kiürítésre, az emberek és az ingóságok menekítésére. Viszont a Mal Zrt. vezetése, bár percekkel a gátszakadás után értesült a katasztrófa tényéről, csak egymást értesítették és felváltva mentek ki a kazettához, majd távoztak, anélkül, hogy segítséget hívtak volna, a hatóságokat riasztották volna.

Fejes Péter hosszasan taglalja perbeszédében az első fokon ítéletet hozó Veszprémi Törvényszék eljárási hibáit: az elismert, kiváló szakértők kizárását, a cég által is felkért, így elfogult magán szakértő tanúkéni meghallgatását, melyre aztán alapozták az első fokú ítéletet.

11 óra után még az ügyészi perbeszédet hallgatja a bírói tanács.

Folytatjuk!

Fotók a szerző felvételei