Immár csaknem három évtized telt el azóta, hogy a szabadságot és demokráciát követelő keletnémet tüntetők nyomására és a nemzetközi körülmények változásának is köszönhetően átjárhatóvá vált a Berlint 28 éven át kettéválasztó fal, szimbolikusan is egyértelművé téve azt, hogy nemcsak a mesterségesen kettéosztott Németország, hanem az ideológia és a nagyhatalmi érdekek mentén felosztott Európa is változásra érett – írja közleményében a nemzetiségi ombudsmanhelyettes.
A közlemény emlékeztet, hogy a felgyorsult történelmi események menete sokak számára korábban elképzelhetetlen – vagy csak a távoli jövőben remélt – változásokat hozott alig néhány hónap leforgása alatt. 1990. augusztus 31-én aláírták a Németország újraegyesítéséről szóló szerződést, október 3-án pedig Németország ismét egy ország lett.
Ez a nap nemcsak Németország polgárai, hanem az Európa más országaiban élő német nemzetiségi közösségek életében is fontos esemény. Jelentős ez az ünnep a ma Magyarországon élő németek számára, hiszen bár nemzetiségi identitásuk őrzésében, nyelvük és kultúrájuk ápolásában mindig is számíthattak anyaországuk támogatására, a német egyesítést követően megerősödött és vitathatatlan európai vezető szerepet kivívó Németország és a demokratikus rendszerváltozást megélő Magyarország között a korábbinál sokkal intenzívebb politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szövődtek, amelyek kiépítésében és fejlesztésében a hazai németség szerepe meghatározó
– fogalmaz az ombudsmanhelyettes. Hozzáteszi, hogy a mai napon külön is meg kell emlékeznünk a hajdan elűzött németek létszámának egynegyedét kitevő azon kitelepítettekről, akik Németország szovjet megszállási zónájába kerültek és a létrejövő NDK polgáraivá váltak. Őket a történelem nemcsak választott magyar hazájuktól fosztotta meg, hanem egy diktatórikus ország polgáraivá tette, ahol – származásuk miatt – másodrendű állampolgárként kezelték őket – hangsúlyozza a nemzetiségek alapvető jogainak biztosa.
Megjegyzi, hogy a német egység megvalósulása számukra egy régen várt álom megvalósulását jelentette, hiszen a jogfosztott menekült-lét és sok évtizednyi elnyomás után egy demokratikus és az emberi jogok, valamint az európai értékek mellett rendíthetetlenül elkötelezett szabad Németország polgáraivá váltak.
A német egység napján ezért köszöntöm Németország valamennyi polgárát, köztük a Magyarországot valaha elhagyni kényszerült, de a népeink közötti barátságot továbbra is ápoló egykori kitelepítetteket és leszármazottaikat, valamint a hazánkban élő, német és magyar identitásukat egyszerre őrző honfitársainkat – zárja gondolatait Szalayné Sándor Erzsébet.
Forrás: MTI; Vezető kép: Die Zeit
Facebook
Twitter
YouTube
RSS