Azon a napon, amikor Gyurcsány Ferenc szotyorista lett, minden megváltozott. Persze nem minden egyszerre, mert hiszen a baloldali pártelnökök közül ő vetette fel először, hogy talán választási szövetségbe kéne lépni a Jobbikkal is, és ez már sokkal előbb, még ante Szotyori történt. Most viszont, hogy látta ennek a Szotyorinak, ennek a valóságos kisprófétának a székelyes-üveggyöngyös téziseit, melyeket bármelyik fideszes pártház falára fel lehetne szegezni, korszakos ötlet fogalmazódott meg a fejében: a határontúlitlanítás, ahogyan ő nevezte el, szinte rögtön. Ezzel az egyszerű és széles körben nagy népszerűségnek örvendő ötlettel végre elindulhatna valami. Egy határon belüli összefogás! Egy anti-nemzetegyesítés! Egy nemzetszűkítés!
Az első és legfontosabb feladat, megvonni a határon túli magyarok szavazati jogát. Nem itt élnek, ne ide szavazzanak. Ez tiszta sor. Ugyanakkor az intézkedést ki kell terjeszteni azokra a határon túli magyarokra, akik a megélhetés miatt itt, Kismagyarországon dolgoznak. S mindezt úgy kell megszövegezni, hogy ugyanakkor ne vonatkozzon a tiltás azokra a magyarokra, akik viszont a megélhetés miatt a határainkon túl vállaltak munkát. Mert hiszen őket egytől egyig Orbán üldözte el, nekik tehát jár a szavazati jog. Ha vissza akarnak jönni egyszer, ha nem. Ha ide adóznak, ha nem. Feltéve persze, amennyiben baloldali érzelműek. Mert a kinti jobboldaliak nem mások, mint határon túli kollaboránsok. A szavazati jogot ők sem érdemlik meg.
A határontúlitlanítás második fázisa a felmenők vizsgálata. Nyolcadíziglen meg kell vizsgálni mindenkinél, vajon ereiben nem csörgedezik-e székely, sváb, tót, ukrán, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki, sokac, bunyevác, román, bolgár, cigány, zsidó, szerb, horvát, vagy másmilyen ártalmas vér. Hiszen akkor ezektől is meg kell vonni a szavazati jogot. Nem várható el ugyanis, hogy az ilyen uszítók – származásukat felkutatván – szószólói legyenek az elszakított területeken élők jogainak. Indokolt esetben persze megengedett a kimagyarítás, mint Klárika esetében is. Náluk formális tiltás alkalmazható, mondjuk, két ciklusonként voksolhassanak, és csak arra, akit a színmagyar házastársuk nekik kijelöl. Persze nem szabad, hogy ez az intézkedés a lakosság körében félelmet szülve kontraproduktívvá váljon. Ezért valamennyi engedmény is szükségeltetik. Példának okáért, az iskolákban tanulhassanak ugyan idegen vérűek, de maximum két százalékos arányban a tanulói létszámhoz képest. S a munkahelyeken is legyen ez az arány. A közhivatalokban is minden további nélkül vállalhassanak munkát, s a politikában is jussanak szerephez, nyilván mindenhol az áldásos és optimális két, azaz kettő százalékig.
Folytatás a PolgárPortálon. Kattintson ide!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS