Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének magyar fejezete 19 oldalas iromány. Ha a Bizottság ugyanazokat a szempontokat ugyanolyan részletességgel vizsgálná, akkor a „jogállamiság barátaira” vonatkozó fejezetek is hasonló terjedelműek lennének. Ehhez képest Hollandiáról is csak 15 oldalt tudott összeszedni a Bizottság, Belgium és az északi tagállamok 12-12 oldalt kaptak, Luxemburg pedig csak 10 oldalig jutott. Szemmel láthatóan a Bizottságnál elkélt volna egy kis segítség, hogy további témákat találjon ezekhez az országjelentésekhez – írta Varga Judit igazságügyi miniszter vasárnap este a Facebook-oldalán.
Varga Judit bejegyzése számos kérdést felvet a jogállamiság kérdésről, több országjelentést is felsorol, ahol hiányzik egy-egy szál a történetből. A listát szó szerint idézzük:
- A belga országjelentés említést tesz az ún. „P-Bizottságról”, ami a rendőrség külső felügyeleti szerve. Arról viszont mélyen hallgat, hogy a Chovanec-ügyet, amelyben brutális rendőri intézkedés következtében meghalt egy szlovák állampolgárságú férfi, ugyancsak ez a Bizottság vizsgálja – immár két éve eredmény nélkül. Csak az érdekesség kedvéért említem, hogy a belga szövetségi rendőrség akkori vezetője ma az Europol ügyvezető igazgatója.
- Hollandiában 2015-ben bevezették a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, azonban ezek többnyire a kormány által nem kívánt eredményeket hoztak. Így a jogalkotó 2018-ban törvényt hozott annak kivezetéséről. A kivezető törvény úgy rendelkezett, hogy erről viszont nem lehet népszavazást tartani. Valódi jogállami megoldás. Hollandiában egyébként nem kizárt, hogy gyakorló bíró egyidejűleg a törvényhozás valamelyik kamarájának tagja is legyen. Ennek orvoslására a GRECO tett ajánlást, de ezt Hollandia a mai napig nem hajtotta végre. Erről sem szól az országjelentés.
- Az ENSZ több alkalommal is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Finnország nem biztosítja kellően a számi kisebbség bevonását az életmódjukat és a szülőföldjüket érintő döntésekbe. Az országjelentés társadalmi részvétellel kapcsolatos részei erről nem tesznek említést.
- A dán számvevőszék 2020 januári értékelése a pénzmosás megelőzésére vonatkozó keret komoly hiányosságait azonosította. Erre a problémára az Európai Szemeszter is felhívta a figyelmet, de a jogállamisági jelentésben nem szerepel.
Ezeken a tagállamokon kívül még számos elsumákolt országjelentés van ami elkerüli a figyelmünket.
A lista korántsem teljes. Azt viszont jól mutatja, hogy aki valós képet szeretne kapni a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban, az nem támaszkodhat a Bizottság jogállamisági jelentésére
– fűzte hozzá Varga Judit, aki hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is beszélt a kérdésről.
Nincs hatásköre az Európai Bizottságnak (EB) arra, hogy jogállamiságról szóló összehasonlító elemzéseket készítsen és azok alapján következményeket szabjon ki a tagállamokra – közölte az igazságügyi miniszter hétfőn a Kossuth rádióban. Varga Judit azt mondta, hogy egy 2014-es tanácsi következtetés szerint a jogállamiságról szóló párbeszéd csak kormányközi alapon, diszkriminációmentesen, a tagállamok egyenlőségén alapulva lehetséges. Szerinte az EU ezt szeretné megkerülni azzal, hogy olyan rezsimet hoz létre, amely a bizottság információira alapozva, minősített többséges döntéssel tud ítéletet hozni tagállamok felett. Ez sérti a jogállamiságot – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: ha egy tagállamnak baja van egy másikkal, legyen annyi bátorsága az ország vezetőinek, hogy egymás szemébe mondják azt, és ne az EB mögé bujkáljanak.
Varga Judit beszélt arról is, hogy Magyarország a sorsfontosságú kérdésekben határozott, konzervatív álláspontot képvisel, ezért büntetik. A jogállamiságot azonban nem lehet összekötni a kifizetésekkel, a pénzügyi érdekek védelmével, mert az csak a visszaéléseket fokozza – mondta a miniszter.
Forrás/fotó: Varga Judit hivatalos Facebook–oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS