A főváros baloldali vezetése egyáltalán nem vállalja a politikai felelősséget a Városháza-gate kapcsán. Abszurd, hogy Karácsony Gergelyék jelentősen lekorlátozták, hogy a korrupciógyanús ügyleteket milyen szempontokból vizsgálhatja az erre a célra létrehozott bizottság, amelynek többségét a baloldali fővárosi vezetés szövetségesei alkotják. Karácsony sorozatos hazudozás és önellentmondások révén igyekszik az eredetitől egészen eltérő kontextusba helyezni a botrányt– nyilatkozta Tarlós István a a Mediaworks Hírcentrumának.
Amellett, hogy a Városháza tervezett eladása, valamint a fővárosi ingatlanvagyon szervezett, korrupciós módon történő kiárusítása az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányává dagadt, az ügy Karácsony Gergely főpolgármester városvezetői alkalmatlanságára is rámutatott. Míg Anonymus felvételeiből az derült ki, hogy különböző szereplők a főváros vezetése tudtával kínálták fel az ingatlanokat testreszabott pályázatokon keresztül a tízszázalékos kenőpénzt kifizetni hajlandó befektetőknek, Karácsony folyamatosan magát járatta le, amikor életszerűtlen magyarázatait már cáfolta is a következő nap megjelenő újabb hangfelvétel.
A Városháza-gate-tel kapcsolatban a legkínosabb dolog a főpolgármester rendkívül ellentmondásos viselkedése és kommunikációja. Amit a Karácsony-csapat folytat, az tulajdonképpen egy elgyötört kísérlet arra, hogy sorozatos hazudozás és önellentmondások után áttematizálja az egész történetet, és az eseményeket az eredetitől egészen eltérő kontextusba próbálják helyezni
– nyilatkozta Tarlós István a Mediaworks Hírcentrumának. Hangsúlyozta: mivel pontosan egyelőre nem tudni, hogy mi történt valójában, tartózkodik attól, hogy a nyilvánosságra került felvételek és hírek alapján vádaskodjon, ám tény, hogy vannak aktuális, vihart kavaró ügyek a Városházán.
Szélhámos húzás
Az egykori főpolgármester szélhámos húzásnak nevezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége némi huzavona után egy olyan vizsgálóbizottságot állított fel, amelyben éppen az érintett, elszámolandó oldal emberei kerültek többségbe.
Azzal is félrevezetik a közvéleményt, hogy fideszes vezetésű bizottságot emlegetnek, mert hiába helyezték a grémium élére a XVI. kerületet vezető Kovács Pétert. Ugyanis a vizsgálati jelentés tartalmáról végül többségi szavazással fognak dönteni, tehát teljesen mindegy, ki az elnök
– fejtette ki Tarlós István.
A közgyűlési többség határozattal szabályozta azt is, hogy a bizottság a vizsgált ügyek mely vonatkozásaiban búvárkodhat, vagyis a grémium mozgásterét feltűnően és átlátszó módon behatárolták és korlátozták
– magyarázta Tarlós István.
Abszurdumnak nevezte, hogy a Városháza-gate egyik központi szereplője, az Anonymus által megosztott felvételek többikén is szereplő Gansperger Gyulának csak a fideszes kötődéseit vizsgálhatja a bizottság.
Fideszes kötődései legfeljebb 2001–2002-ig állhattak fenn Ganspergernek, míg a Városháza-ügynek a felvételeken megemlített szereplőivel a mai napig kapcsolatban áll az elhangzottak alapján
– mutatott rá Budapest egykori első embere.
Arra is emlékeztetett, hogy az egykori MSZP-s miniszterelnök a hírek szerint összefüggő mondatokban beszélt arról az egyik felvételen, hogy Ganspergerrel a barátságnál is erősebb szálak fűzik őket egymáshoz, mivel régi fegyvertársak, és „együtt harcoltak a barikádokon”.
Ha a szalag tartalmát megvágva közölték is – mert sajnos ilyen előfordulhat –, az említett rész egyértelmű mondatokból áll. Vagy tán úgy kell elképzelni, hogy a felvétel végén Bajnai Gordon kijelentette volna, hogy ja, Gansperger úrral kapcsolatban csak vicceltem?
– fogalmazott Tarlós.
Kirakatbizottság
A vizsgálóbizottság körüli furcsaságok közül az egykori főpolgármester azt is kiemelte, hogy a grémiumban ülő egyik baloldali polgármester arról beszélt, hogy őt személy szerint mi nem érdekli az ügyben.
Az ilyen, lényegében értelmezhetetlen kijelentéseknek semmi jogi relevanciája nincs. Mindemellett arra lehet számítani, hogy ennek a bizottságnak a már most borítékolható megállapításait (amelyeknek nyilván nem sok befolyása lehet a rendőrségi nyomozás szabályos menetére) az ellenzéki online média majd legalább 72 órán keresztül, napi 24 órában, a fő hírei élén fogja elhíresztelni, egzotikus címekkel
– vélte Budapest egykori első embere.
Karácsony visszamutogat
Tarlós István arra is kitért, hogy Karácsony Gergely a visszamutogatás jól bevált módszerével is a felelősség alól igyekszik kibújni.
A főpolgármester úrnak mintha nehezére esne most megbirkózni az események nyomásával, és ha jól értem, inkább 2014 és 2019 közti ingatlanértékesítéseket szeretne fürkészgetni az aktuálisak helyett. A bizottság többségi fele ugyanis most azzal kísérletezik, hogy a hírekben ténylegesen megnevezett szereplők helyett (és a történtek időbeliségét is figyelmen kívül hagyva) egykori helyettesemet, Bagdy Gábort és engem is csalogatnának színpadra. Ettől az elképzeléstől kivételesen szerényen elkülönülök, mivel Karácsonyék sanda módon nyilván szeretnék a mi nevünkkel teleírkálni a jegyzőkönyveket egy kérdezz-felelek játék keretében
– magyarázta Tarlós István.
Bár aligha lehetnek sokan, akik bedőlnek olyan bárgyú felvetésnek, hogy 2020. április és 2021. november között keletkezett események 2019 októbere előtt történtek volna
– fejtette ki Budapest egykori első embere. Megjegyezte: Karácsony 2014 és 2019 között szintén tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek. Azon belül is épp a közbeszerzési bizottságnak.
Pancser alakítás
Az is kifejezetten pancser alakítás volt, amit Karácsony a Mocsárosdűlőről adott elő. Ugyanis szerinte mi teljesen be akartuk építeni a területet, és ő volt az, aki megvédte. A baj csak annyi, hogy a főpolgármesterségem egy évtizede alatt még csak egy csőszkunyhót sem építettünk oda, sőt már Demszky Gáborék sem. Nevetséges, hogy miközben Karácsony azt hangoztatja, hogy megvédte a Mocsárosdűlőt, éppen ők tervezik beépíteni annak egy részét
– húzta alá a jelenleg miniszterelnöki megbízottként tevékenykedő egykori városvezető.
A Városháza-gate felvételein megszólaló szereplők arról beszéltek, hogy több fővárosi ingatlant az új, baloldali városvezetés hivatali ideje alatt adtak el vagy terveztek értékesíteni egy úgynevezett jutalékos rendszerben, vagyis korrupciós módon. Az előző bizottsági ülésen Berki Zsolt – a Városháza-gate egyik központi figurája, aki a vevőktől szedi be a pénzt – kérdésre elmondta, hogy Tarlós Istvánnal soha nem találkozott, Bagdy Gáborral pedig mindössze egy alkalommal, négy vagy öt éve. És akkor is ő kereste meg a főpolgármester-helyettest, aki rögtön tovább is irányította a vagyonkezelőhöz. Berki Zsolt ott kötött ismeretséget a fővárosi vállalat vezetőjével, Barts Balázzsal, aki több hangfelvételen is a Városháza értékesítési terveiről beszélt a befektetőkkel. Bajnai Gordon is részt vett a Városháza lehetséges értékesítéséről szóló megbeszélésen, s a külföldi befektető képviselőjét arról biztosította, hogy tudakozódott a városvezetésnél, az ő részükről „van szándék a fejlesztésre”. A Városháza körüli gyanús ingatlanügyletek miatt a rendőrség 14 feljelentés alapján nyomoz, egyebek mellett csalás, vesztegetés és hűtlen kezelés miatt. Nemrégiben Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél és a főjegyzőnél is házkutatást tartottak.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: ujpestihirmondo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS