Az elmúlt időszak bejelentéseiből kitűnik: a kormányzat végre az érzékenyítésnél hathatósabb eszközökkel is igyekszik megakadályozni az illegális szemetelést, amely a tervek szerint a jövőben már nem szabálysértésnek, hanem egyenesen bűncselekménynek fog számítani. Mint portálunk megtudta, a hulladék keletkezéséért leginkább felelős csomagolóanyagok esetében betétdíjat számolhatnak fel a jövőben. A szabályozások szigorítása azért is időszerű – sőt, sürgető -, mivel már európai közösségi szinten is előkészületben van az egyszer használatos műanyag-termékek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentéséről szóló irányelv (SUP) kidolgozása, amely első határidőként 2021-re írhat elő intézkedéseket.
A március 18-án kezdődött, és mintegy egy hétig tartó nagyszabású önkéntes lakossági hulladékgyűjtő akció, a TeSzedd! nyitónapján Palkovics László miniszter beszélt először arról, hogy a kormányzat végre az érzékenyítésnél hathatósabb eszközökkel is igyekszik megakadályozni az illegális szemetelést. Mint kifejtette: egy most készülő jogszabálytervezet értelmében például a jövőben a jelenleg szabálysértésnek minősülő illegális hulladéklerakás bűncselekménynek fog számítani. Emellett kitért arra is, hogy a hulladékképződésért leginkább felelőssé tehető csomagolóanyagok tekintetében a kormány betétdíj bevezetését is tervezi. Mint fogalmazott:
mindez alátámasztja, hogy a környezetszennyezés elleni küzdelemben a vállalati szereplőknek, a gyártóknak is fontos szerepük van.
Palkovics László a sajtótájékoztatón szólt arról is: a kormány idén 240 millió forintos pályázatot írt ki az önkormányzatok számára az utak mentén, város szélén elhagyott illegális szemétlerakók felszámolására.
A TeSzedd! csak a nulladik lépés
A 2019-es TeSzedd!-kampány után tartott sajtótájékoztatón már bővebb információkat is megtudhattunk a tervezett változtatásokkal kapcsolatban. Mint portálunk kérdésére Weingartner Balázs elöljáróban elmondta: ha úgy tetszik, a TeSzedd! csak a nulladik lépés abban a komplex folyamatban, amely az év során a szabályozások szigorításával, ösztönző programok indításával egy érezhetően tisztább környezeti állapot megvalósulása felé irányul. Mint kifejtette: az EMMI és az ITM jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy, az illegális szemetelőket hatékonyabban elriasztó szabályozási környezetet alakítsanak ki. Példaként említette, hogy fontos konkretizálni a hulladéklerakás bűncselekményi mivoltát, hiszen „jelenleg leginkább a tettenérés által bizonyítható rá valakire, hogy illegálisan szemetelt, de még ebben az esetben is számtalan kiskapu áll rendelkezésére a tilosban járónak, hogy kimagyarázhassa magát”.
Érdemes megjegyezni, hogy az idei TeSzedd! alkalmával mintegy negyedmillió ember közel 2,4 ezer tonna illegálisan lerakott szemetet gyűjtött össze.
A mennyiséget és a veszélyesség mértékét veszik figyelembe a jogszabálytervezetben
Portálunk rákérdezett Palkovics László azon korábbi bejelentésére, amely szerint egyes csomagolások betétdíjasok lehetnek. Kérdéseinkre a minisztérium írásban küldte meg válaszát, amelyben hangsúlyozták: „a környezet megóvása érdekében tett kormányzati intézkedések közül az említett jogszabálytervezet még előkészítő szakaszban van”. Mint kifejtették: a szabályozás kialakítása során figyelembe fogják venni, hogy egyes hulladékok környezetbe kikerülése elsősorban mennyiségük miatt (csomagolási hulladékok, építési-bontási hulladékok), míg más hulladékoké veszélyes összetevőik okán (elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, elemek és akkumulátorok) jelent kockázatot.
Mint írták, az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikájában hangsúlyosan szerepel a hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása. Az unió 2018-ban a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagjában fogadta el jövőbeni, a jelenlegieknél jelentősen nagyobb arányú újrafeldolgozást előíró célkitűzéseit. Közösségi szinten előkészületben van az egyszer használatos műanyag-termékek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentéséről szóló irányelv (SUP) kidolgozása. A készülő közösségi szabályozás első határidőként 2021-re írhat elő intézkedéseket. Ekkortól várhatóan az oxidatív úton lebomló műanyagok, fültisztító pálcikák, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők, léggömbtartó pálcikák, expandált polisztirolból készült étel- és italtárolók, italpoharak forgalomba hozatala lesz tiltott az Európai Unióban.
Az egyik legfontosabb intézkedés, hogy bűncselekmény lesz a szemetelés
Arra is kitértek: az Európai Parlament és Tanács 2015-ben megjelent irányelv-módosítása két utat jelölt ki a tagországok számára a műanyag zacskók felhasználásának csökkentésére. Az államok vagy biztosítják, hogy az egy főre jutó éves felhasználás 2019 végéig ne haladja meg a 90 darabot, 2025 végéig pedig a 40 darabot, vagy olyan intézkedéseket tesznek, amelyek tiltják e termékek díjmentes rendelkezésre bocsátását az üzletekben, áruházakban.
Magyarország a közösségi rendelkezéseket megelőzve már a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás 2011-es módosításával határozott és eredményes lépéseket tett a zacskófelhasználás mérséklésére. A hazai előírásoknak köszönhetően a becslések szerint mostanra sikerült megközelíteni a 2019 végére előírt értéket, a 2025-re előirányzott célszám teljesítése azonban további intézkedéseket igényel
– hangsúlyozták. Hozzátették: a hazai szabályozás újabb szigorítása az uniós irányelvi kötelezettségek véglegesítése után, az érintettek számára elegendő felkészülési időt biztosítva, a megfelelő helyettesítő termékek és alkalmazások rendelkezésre állása esetén lesz időszerű. A hazai szabályozás is figyelembe fogja venni az uniós irányelveket. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozták:
a környezetterhelés csökkentése érdekében az egyik legfontosabb tervezett intézkedés, hogy a jelenleg szabálysértésnek számító illegális hulladékkihelyezés a jövőben bűncselekménynek minősüljön.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS