Veres János volt pénzügyminiszter ma is elkótyavetyélné a moszkvai magyar kirendeltséget

Politikai hecckampánynak és koncepciós eljárásnak nevezte Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében indult büntetőeljárást tanúvallomásában a per keddi tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken. A szocialista politikus az ügylet óta hozzá eljutott információk alapján úgy fogalmazott: “egyértelműnek tartom azt, hogy itt egy koncepciós perről van szó, nem valós alapokon nyugvó vádakról van szó, ebből következően egy normális szabályok szerinti értékesítési eljárást próbálnak utólag megalapozatlanul másként beállítani”.

Veres János szerint az akkor érvényes szabályok alapján senki sem vétett. Azt mondta: az adott körülményeket alapul véve logikus eseménysor történt, “én ma se tudnék jobbat mondani”.  Felidézte: a Moszkva központjában álló épület több évtizedes volt, régóta esedékes volt a felújítása, de sosem volt elég pénz erre. Kérdésre válaszolva azt mondta: 20 milliárd forintos nagyságrendű felújítási összegről hallott, mivel az épület szerkezetéhez is hozzá kellett volna nyúlni. Ezért merült fel, hogy megváltoztassák a funkcióját, ahogy más országok esetében is történt hasonló. Hangsúlyozta: a földterület sosem volt magyar tulajdon, csak az épület. Kiemelte azt is, a magyar kormány több kezdeményezést tett annak érdekében, hogy az Oroszországban, illetve a Magyarországon lévő, de a másik államot szolgáló ingatlanok helyzetét rendező kormányközi megállapodás megváltozzon. Ezt azonban az orosz fél elutasította.

Az 1973-as magyar-szovjet kormányközi egyezmény tartalmazta a többi között, hogy térítésmentesen és határidő nélkül kapja meg a magyar állam az épületet, ám az nem adható el vagy engedhető át az orosz állam engedélye nélkül. Veres János azt mondta: az ingatlannak értékbecslést követően, zárt körben kezdődött meg az értékesítése, éppen azért, mert az orosz államnak, ha nem is vevőkijelölési joga, de formális vétójoga volt. Elmondta azt is: akkor találkozott az üggyel először, amikor Székely Árpád volt moszkvai nagykövet az általa korábban az orosz félnek átadott diplomáciai írásbeli jegyzékre sürgetett reakciót. A nagykövet arra kérte Verest, hogy a gazdasági vegyes bizottság társelnökeként, ha beszél Viktor Zubkov akkori orosz első miniszterelnök-helyettessel – a bizottság másik társelnökével -, említse meg neki, hogy gyorsítsa meg az orosz fél a választ. A kezdeményezés először a kormányközi egyezmény módosítására vonatkozott, majd amikor már pályáztatás során kiválasztották a vevőt, akkor arra, hogy a nyerteshez való hozzájárulásról nyilatkozzon az orosz fél.

Veres János ismertette: két alkalommal is beszélt Zubkovval erről, sürgetve a választ, de visszajelzést nem kapott arról, hogy az ő kezdeményezését hogyan fogadta az orosz fél. Hozzátette: arról tud, hogy az egyezmény módosítását végül elutasította, a vevővel kapcsolatban pedig egyetértő nyilatkozatot tett az orosz fél. Beszámolt arról is, hogy Horváthné Fekszi Márta akkori külügyi államtitkárral, valamint Faller Jenő szakállamtitkárral is többször beszélt az ügyben. Ők ketten 2008 májusában keresték fel őt azzal a kéréssel, hogy miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) – amelyhez 2008-tól kezdődően tartoztak az állami vagyonnal kapcsolatos döntések – nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, az ő közreműködését kérjék. Ez arra terjedt ki, hogy a minisztériumból jelezték az MNV-nek, van egy ügy, amiben “beszélni kellene a külüggyel”. Hangsúlyozta: utasítás nem hangzott el, csak az, hogy foglalkozzanak az üggyel, az MNV pedig az érvényes szabályok szerint járt el.

Felidézte: a kormány már 2006-ban határozott arról, hogy többek közt ezt az ingatlant is értékesítik. A kormány 2008-ban pedig tudomásul vette, hogy az ingatlan kikerült az állam vagyonköréből, egyúttal határozott arról, hogy az MNV és a Külügyminisztérium teremtse meg az időközben 2008-tól hatályos vagyongazdálkodási szabályozásnak megfelelő feltételrendszert. Veres János a bíróságon nem járult hozzá ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvételt készítsen a sajtó, amelyet többször is bírált. Úgy vélte, hozzá nem értő, elfogult, szerinte rágalmazó cikkek születtek az ügyben, és bírálta az akkor ellenzéki, jelenlegi kormánypárti megszólalókat is, külön nevesítve Németh Zsoltot. A fideszes politikus még 2009-ben a külügyi bizottság fideszes elnökeként azt mondta: az épületet mélyen árul alul, törvénysértően értékesítették.

A Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi képviseletének eladásával kapcsolatban azért emelt vádat, mert álláspontja szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, ám a vevő nem sokkal később már ennek sokszorosáért adta tovább az ingatlant. (E miatt indult Oroszországban büntetőeljárás.) A magyar ügyészség szerint az eladásból a magyar államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan – a védelem által egyébként vitatott – értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért. A kirendeltség épülete Moszkva belvárosában, kormányzati épületek, drága szállodák és metrómegálló szomszédságában állt, nem messze a Moszkva folyótól. Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két, vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

Címlapfotó: retrofm.hu