A tematikus világnap szükségességével először 2015-ben kezdtek el foglalkozni a szakemberek, végül az ENSZ 2018. december 20-án elfogadta a javaslatot. Az Agrárminisztérium a magyar élelmiszerlánc-biztonságért felelős és az iránt maximálisan elkötelezett szervezetként üdvözli az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését – fogalmazott a döntés kapcsán Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.
Az élelmiszer-biztonság – bár hajlamosak vagyunk természetesnek venni – kiemelten fontos a mindennapokban. Hiánya komoly veszélyt jelent az emberi egészségre, egyúttal jelentős gazdasági kárt is okozhat – írja az Agrárminisztérium közleményében. Az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését elsőként Awilo Ochieng Pernet, a Codex Alimentarius Bizottság elnöke vetette fel 2015-ben, amit a bizottság következő évi ülésén az ENSZ felé irányuló javaslatként is megszavazott. 2017-ben a FAO, majd a WHO szintén elfogadott egy állásfoglalást a világnap támogatásáról. Az ENSZ végül tavaly decemberben megszavazta, hogy az idei évtől június 7-e az Élelmiszerbiztonsági Világnap.
A közlemény kiemeli, Magyarországon az élelmiszer-biztonság kiemelt terület, melynek fontosságát az Európai Unióban az elsők között ismerte fel a kormány. Az élelmiszerlánc védelmének egyik jelentős lépése volt, hogy 2012-ben megalakult a teljes ágazatot komplex módon felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), majd 2013-ban elfogadták az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát is.
Az élelmiszerlánc biztonságának fenntartása – a tisztességes vállalkozások partnerként történő támogatása és a fogyasztói szemléletformálás mellett – folyamatos aktív jelenlétet és figyelmet igényel, az élelmiszerhamisítás ugyanis világviszonylatban a második legjelentősebb feketegazdasági tevékenység. A Nébih csalásokat, hamisításokat vizsgáló szervezeti egysége csak 2018-ban 581 ellenőrzést végzett. Élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszerellenőrzési és növényvédelmi bírságot összesen 195 esetben, mintegy 153 171 894 Ft összegben szabtak ki, ami egyidejűleg 1789,36 tonna élelmiszer forgalomból való kivonását, 16 esetben a tevékenység felfüggesztését, 29 esetben a tevékenység korlátozását vonta maga után.
Az élelmiszeripar fejlődése, valamint a csalók, hamisítók rendre új trükkjei miatt elengedhetetlen a hatósági munka fejlesztése is. A Kormány, az Agrárminisztérium és a Nébih folyamatosan keresi azokat a megoldásokat és lehetőségeket, amelyekkel még hatékonyabban védhető az élelmiszerlánc. Ebben kulcsfontosságú többek között a Nébih laborhálózatának állandó korszerűsítése. A befektetett munka eredménye, hogy a magyar élelmiszerlánc-felügyelet uniós szinten is az élmezőnyben van. Egy tavalyi, reprezentatív EU-s felmérés szerint a magyarok szavaznak leginkább bizalmat a nemzeti hatóságuknak. A magyar lakosság elismeri a Nébih az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításáért és a gyorsabb információáramlásért tett erőfeszítéseit.
A jövőben június 7-e biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd. Emellett azonban az Agrárminisztérium és a Nébih mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar lakosság asztalára nap mint nap biztonságos élelmiszerek kerüljenek
– írják.
Forrás/fotó: MTI
Németh Ferenc
2019-01-16 at 08:23
Az élelmiszerbisztonság nagyon is összefügg a pénzrendszerünkel.Nem lehet addig hosszútávú megoldásokat találni míg a pénzrendszer által a gazdasági szereplők trükközésre vannak itélve.
1,nem szabad megengedni azt hogy jogi személyek vegyenek részt az élelmiszer előállításban.
2,Termék megnevezése megtévesztő (pl a kenyérnek nem szabadna mást tartalmaznia mint liszt
,víz,só,kovász) ami mást tartalmaz annál ne lehessen a megszokott megnevezést használni,
és kötelezni a MŰ megnevezés bevezetését. pl.MŰ KENYÉR,MŰ SÖR, MŰ ZÖLDSÉG
MŰ HÚS,
3,minden vegyi adalékanyag feltüntetésére kötelezni az előállítót éspedig látható módon.
4,Bevezetni az ellátógyűrűk nagyságát,pl zöldség utaztatása 50 km,Konzerv korlátlan stb.
5,Minden jogi kapu bezárása.Aki vét annál a teljes vagyonelkobzást erendelni.
6,Élelmiszerfeldolgozás nagyságát korlátozni,hálózatok kiiktatása.