Felszólították Karácsony Gergelyt a lemondásra

Ismét izgalmas nap az Országházban, ugyanis a képviselők interpellációkat, azonnali kérdéseket és kérdéseket tehetnek fel ma a Ház hétfői ülésén. A parlament kétnapos ülése 13 órakor a közelmúltban elhunyt Csicsay Claudius Iván, korábbi szocialista képviselőre történő emlékezéssel kezdődött, amit napirend előtti felszólalások követtek. A napirend előtti felszólalásokat Szabó Tímea kezdte meg, mai képzeteinek céltáblája pedig Kövér László volt, na meg persze Völner Pál, aki már lemondott, azonban ez Szabó Tímeának nem elég, Varga Juditot is lemondatná. Láthatóan nem igazán van mondanivalója a karácsonyi szünetre készülve a baloldalnak, ugyanis a már lemondott államtitkár ügye továbbra is a fő – és gyakorlatilag egyetlen – témája maradt az ellenzéknek. Hiába vártuk a korrupcióvadászok javaslatait a Városháza-ügy kapcsán felmerült korrupcióveszély elhárítására, erre nem láttunk példát. Pontosabban de, a kormánypárti politikusok részéről, hiszen Budai Gyula felidézte az eddig ismert tényeket, majd felszólította Karácsony Gergelyt a lemondásra. Az interpellációk nem hoztak sok újdonságot, mindössze megerősítették, hogy a baloldal nem emlékszik, vagy úgy tesz mintha nem emlékezne arra, hogy milyen volt az ő kormányzásuk, és továbbra sem tudnak különbséget tenni az illegális bevándorlók és a külföldi munkavállalók között.

Erősen kezdett Szabó Tímea, aki látható érdeklődést mutatott az ülést elnöklő Kövér László iránt: a házelnök lakhatását kérte számon a Párbeszéd képviselője, majd áttért Völner Pálra, aki úgy tűnik hiába mondott le a puszta feltételezések nyomán, a baloldalnak ez sem elég: Varga Judit lemondását követelte kifejtve, egy “normális demokráciában” ez így menne. Hogy saját botrányai kapcsán– például a Mocsárosdűlő-mutyi– mikor adja be a lemondását Karácsony Gergelyével párhuzamosan, nem ejtett szót. Ezeket követően pedig a Pegazus-ügyön lovagolt egy keveset.

Válaszában Dömötör Csaba emlékeztette, nem ez az a kormány, ahol veszélyben van a szólásszabadság, hiszen szabadon elmondhatta a véleményét. Felidézte, hogy éppen Szabó az, aki minősíthetetlen módon igyekszik elhallgattatni a neki nem szimpatikus hangokat– utalva ezzel (vélhetően) a kollégánkra, akit “hülye gyereknek” nevezett Szabó, pusztán mert kérdezni mert.

Csak hogy alátámassza Dömötör szavait, Szabó folyamatosan megszakította bekiabálásával az államtitkár válaszát. Az ülést elnöklő Kövér meg is szakította a választ, hogy rendre utasítsa a párbeszédes politikust, majd felszólította, hogy

viselkedjen felnőttként!

A botránypolitizálásban érdekelt ellenzék soron következő szócsöve Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője volt, aki “fideszes bűnözőkről” beszélt és természetesen szintén Varga Judit lemondását követelte. Erre érkezett Rétvári Bence válasza, amelyben emlékeztette Keresztest, hogy míg a jobboldalon a puszta gyanúnak is következménye van – Völner lemondása –, míg a baloldal, benne pedig az LMP a jogerősen elítélt Czeglédy Csabából országgyűlési képviselőt csináltak.

Abból a Czeglédy Csabából, aki egy diákszövetkezetből bűnszövetkezetet csinált. De azt sem látom, hogy a Városháza-ügyben, vagy Cseh Katalin ügyében felszólaltak volna

– fogalmazott.

Hozzátette, a járvány alatt is bizonyította a következmény nélküliséget a vakcinák elleni hergeléssel, valamint a kamumentős videónak sem lett következménye.

A balpatkó színvonalának elmélyítésének állandó felelőse, Arató Gergely is előadta műsorát, amelyben a hitről prédikált az MSZMP-utódpárt őskádere. Megalapozott szakmai tudását latba vetve kifejtette, tudni véli, hogy Völner Pál papírzacskóban kapott pénz bizonyos kinevezésekért. Válaszában Répássy Róbert kifejtette, a jog mindenkire érvényes, Völner Pál pedig felelősségteljesen járt el, amikor lemondott.

Csak lefelé

Miután Tóth Bertalan összefoglalta az előtte szólók gondolatait, Dömötör Csaba is összefoglalót tartott– az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének tevékenységéről. Emlékeztetett, hogy politizálás helyett inkább “életvezetési tanácsokat” ad. Mint például, hogy ha valaki fázik odahaza, az vegyen fel egy pulcsit. Vagy akinek nincs pénze benzinre, az ossza meg autóját.

Aki pedig ezzel nem ért egyet, azt sötétben tartott, trágyával etetett gombának nevezi

– fogalmazott megjegyezve, hogy aki pedig ezt magára veszi, azt ostobának nevezi. Az államtitkár szerint már nincs olyan, akit ne sértett volna meg Márki-Zay Péter.

Ez pedig csak egy irányba mutat: csak lefelé!

Karácsony mondjon le!

Budai Gyula napirend előtti felszólalásában kijelentette, a városházán jutalékos rendszer működik, amelyet Kiss Ambrus, a főpolgármester helyettese működtet. Ennek értelmében a városháza vételárának 10 százaléka jár a “cápáknak”, amelyet Kiss Ambrus oszt szét.

A Demszky-korszak emberei visszatértek a budapesti városházára

– állapította meg Budai Gyula.

A képviselő felidézte az Anonymus által szivárogtatott hangfelvételeket, amelyek szintén azt támasztják alá, hogy a szocialista kormányzat emberei térnek vissza Budapestre, akiknek a tevékenysége nyomán csak Kiss Ambrus 1 milliárd forintot kereshetett.

A Fidesz-frakció ezért felszólítja Karácsony Gergelyt, hogy mondjon le

– jelentette ki Budai Gyula.

Még mindig nem értik a különbséget

A baloldalon még mindig nem értik a különbséget az illegális bevándorlók és a külföldről, legálisan érkező munkavállalók között. Z. Kárpát Dániel felszólalásában azon háborodott fel, hogy a nemrégiben kilenc országgal megkötött együttműködési megállapodás következtében migránsok veszik el a magyar munkavállalók munkáját. Magyar Levente válaszában megpróbálkozott a lehetetlennel, és ismertette a különbséget. Elmagyarázta, hogy a kormány nem hív sehonnan senkit Magyarországra, hanem lehetőséget teremt arra, hogy ideiglenes jelleggel érkezhessenek külföldi munkavállalók olyan ágazatokba, ahol jelenleg munkaerőhiány van.

Z. Kárpát azonban ezt még mindig nem értette meg, és arról beszélt, hogy a “fizikai határzár létrejött, de a gazdag bevándorlók előtt szabad az út”. Ezzel alátámasztva, hogy továbbra sem érti a különbséget, majd arra panaszkodott, hogy a külföldi munkavállalók kétszázezer magyar ember munkáját veszik el. Mindezt migrációpárti politikusként kijelenteni enyhén szólva visszás.

Bangóné elfelejtette, hogy ők is voltak kormányon

Bangóné Borbély Ildikónak a magyar családpolitikával volt problémája, szerinte ugyanis a kormány nem foglalkozik a rászoruló családokkal. Felszólalása azért is érdekes volt, mert úgy tűnik ő akarta megszabni, hogy mit válaszoljanak neki. Zsigó Róbert válaszában ugyanis elmondta:

Van egy rossz hírem, az írásbeli interpellációjában elmondta, hogy én mit ne válaszoljak. A rossz hírem, hogy lehetősége arra van, hogy elmondja az interpellációját, az, hogy mit válaszolok az én lehetőségem

– mondta az államtitkár.

Zsigó Róbert ezután emlékeztette Bangónét, hogy az ő kormányuk hogyan bánt a magyar családokkal, ezzel szemben pedig mit tesz értük a jelenlegi kormány, hozzátéve, hogy az időkorlátok miatt, sajnos mindent nem tud felsorolni.

Hiába a szlovák példa, az ellenzék még mindig tömeges tesztelést akar

Burány Sándor interpellációjában a járványkezelést támadta, és annak ellenére, hogy Szlovákia példáján láthattuk, hogy milyen elhibázott megoldás a tömeges tesztelés bevezetése, még mindig ennek a bevezetését kérte számon a kormányon. A párbeszédes politikus korszakalkotó felfedezést is tett, mi szerint a szegény embereknek rövidebb a várható élettartama, mint a gazdagoknak (ez egyébként a világon mindenütt így van).

Rétvári Bence válaszában emlékeztette az ellenzéki politikust az egészségügy tizenegy évvel ezelőtti állapotára: a kórházbezárásokra, a várólistákra. Felvilágosította Burányt arról is, hogy most nem azért vannak várólisták, mert aktív ágyakat szüntetnek meg, hanem azért, mert egy világjárvány közepén járunk.

Amikor önök kormányoztak, az országot csőd közelbe vitték, és amikor vissza kellett fogni a pénzeket leginkább az egészségügyhöz nyúltak

– mondta az államtitkár, aki felidézte, hogy László Imre szerint a kórházak 40 százalékára Magyarországon nincs szükség, tehát a baloldal ismét az egészségügyön spórolna, még egy világjárvány alatt is.

A pillanat, mikor Szabó Tímea a kérdezők fénypontja

Az ellenzéki képviselőket elbűvölte, hogy miután több mint egy évtizeden keresztül folyamatosan korrupciót kiabálnak, Völner Pál ügye kapcsán végre találtak egy kormánypárti politikust, akivel kapcsolatban valóban felmerült a vesztegetés gyanúja (mivel a nyomozás még nem zárult le, pusztán gyanú, de ez őket persze nem érdekli). Fel is ültek a rágalomvonatra és egymás után, újra és újra feltették ugyan azokat a kérdéseket. Le a kalappal Répássy Róbert előtt, akinek ugyan azokat a válaszokat kellett megismételnie, miközben reménykedett, hogy a kérdezők legalább egyike megérti azokat. Nehéz kimondanunk, de az ellenzéki kiabálók sorában még Szabó Tímea volt a legszórakoztatóbb, ő legalább egy brazil szappanopera ripacskodásával törte meg az unalmat.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt