Megszűnik az Android? Nem kapnak több amerikai csipet az oroszok? Lekapcsolják őket a banki SWIFT-rendszerről? Minden megtörténhet az újabb szigorítások nyomán. Ma reggelig csak „bemelegítő lépéseknek” voltak tekinthetők az Oroszország ellen bevezetett nyugati gazdasági szankciók.
SZ.M. írása
Az Egyesült Államok részéről szankciókat jelentettek be két orosz pénzintézet, a Vnyesekonombank (VEB) és a védelmi szektor finanszírozásában alapvető fontosságú szerepet játszó „katonai bank”, a Promszvjazbank ellen. 2022. március elseje után az orosz jegybank, a szuverén jóléti alap, illetve a pénzügyminisztérium által kibocsátott orosz kötvényeket a másodpiacon sem vehetik meg az amerikai befektetők és bankok.
Büntetőintézkedéseket vezetnek be az orosz elit öt befolyásos tagjával és azok családtagjaival szemben. Ez többek között azt jelenti, hogy az orosz FSZB hírszerző szolgálat első emberét, Alekszandr Bortnyikovot tették fel a szankciós listára, illetve a fiát, Gyenyisz Bortnyikovot, aki az állami VTB Bank egyik csúcsvezetője. Rákerült a listára Szergej Kirijenko is, aki korábban orosz miniszterelnök is volt, most pedig Putyin kabinetfőnökének első helyettese. Az ő fia, Vlagyimir Kirijenko is rákerült a listára, ahogy a Promszvjazbank elnöke és vezérigazgatója, Pjotr Fradkov is.
Az amerikaiak már akkor jelezték, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor még tovább szigorítanak: a Bloomberg szerint a két nagy orosz bank, a Szberbank és a VTB is felkerülhet a listára, sőt, akár a megtilthatják a levelező bankoknak, hogy üzleteljenek az orosz bankokkal, végső esetben pedig az oroszokat ki is zárhatják a SWIFT-rendszerből. Ez ugyan nagyon fájna az orosz gazdaságnak, de nagy kérdés, hogy (főként) az olasz, francia és osztrák bankok hogyan jutnának hozzá a több tízmilliárd eurónyi oroszországi befektetéseikhez, illetve hogyan tudnának fizetni azokért az orosz energiahordozókért, amelyekre nagyon rá vannak szorulva.
A Teneo tanácsadó cég arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az amerikaiak hónapok óta keményen lobbiztak azért, hogy a németek áldozzák be az Északi Áramlat–2-t, ha az oroszok támadnak, szemérmesen hallgatnak arról, hogy ők is korlátozzák-e az orosz olajimportot, ami a harmadik legfőbb olajforrása az Egyesült Államoknak. Hogy az amerikaiak hogyan szigorítanak Ukrajna megtámadása után, az a következő órákban derül ki. Ami az Európai Uniót illeti, Olaf Scholz német kancellár már bejelentette, hogy egyelőre leállítják az Északi Áramlat–2 gázvezeték működéshez szükséges engedélyezési eljárást.
Ezen kívül:
- Az orosz parlament alsóházának mindazon 351 képviselőjét kitiltják az EU területéről és befagyasztják az EU-beli vagyonukat, akik megszavazták a két szakadár kelet-ukrajnai terület függetlenségének elismerését, illetve további 27 tanácsadó-közreműködő személyt, valamint intézményt is ugyanilyen szankciók érnek. Vlagyimir Putyin ellen az uniós külügyminiszterek egyelőre nem hoznak szankciót, de a kormány egyes tagjai ellen igen.
- Megtiltják a két szakadár régióval az uniós intézmények, vállalatok mindennemű tranzakcióját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy törlik az EU–Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásból ezt a két térséget.
- Szankciós listára tesznek olyan bankokat, pénzügyi intézményeket, amelyek finanszírozást nyújtanak a szakadár régióknak Ukrajna destabilizálásához, ami a Politico információi szerint többek között a VEB Bankot is érinti.
Ursula von der Leyen arról is beszélt, hogy „korlátozzuk az orosz kormány tőkebevonási képességét az EU pénzügyi piacain”. Ez – az amerikai szankciókhoz hasonlóan – azt jelenti, hogy az orosz állami intézmények (jegybank, pénzügyminisztérium) által kibocsátott kötvényekkel való másodpiaci kereskedelmet is korlátozzák. Hogy az unió milyen lépéseket tervez Oroszország megbüntetésére, az a ma esti rendkívüli csúcs után derül ki. Úgyszintén szigorítás várható a britek részéről, akik az első lépésben:
- Öt orosz bankot (Rosszija Bank, az ISz Bank, a General Bank, a Promszvjazbank és a Black Sea Bank) és három olyan „nagy vagyonú” orosz magánszemélyt szankcionáltak, akiknek a Nagy-Britanniában tartott eszközeit befagyasztják.
- Ezeket a magánszemélyeket kitiltják az országból. Ők név szerint: Gennagyij Timcsenko milliárdos, a Volga Group energiavállalat alapítója, Borisz Rotenberg, az SGM csővezeték-gyártó társtulajdonosa és testvére, Igor Rotenberg. Mindhárman közel állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz.
- A Politico szerint ugyanilyen szankciók érték az orosz alsóház azon tagjait, akik megszavazták a két kelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségét, illetve az orosz szövetségi tanács tagjait is.
A hírek szerint Boris Johnson brit miniszterelnök a következő órákban jelenti be a fenti csomag további szigorítását. A mai lapok közül a Wall Street Journal arról ír, hogy az EU Oroszországgal határos országai felszólítottak az Oroszországot a SWIFT globális fizetési rendszerről való leválasztására. Észtország, Lettország és Litvánia külügyminisztériuma percekkel ezelőtt adott ki egy közös közleményt. A Businessmirror idézi Ursula von der Leyent, aki egy mai sajtótájékoztatón (még az esti csúcstalálkozó előtt) azt mondta, hogy „tömeges és célzott szankciók” következnek, amelyek „az orosz gazdaság stratégiai ágazatait fogják célba venni azáltal, hogy blokkolják az Oroszország számára kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz való hozzáférést”.
Az AP hírügynökségre hivatkozva közölte a Charlotte Observer, hogy a lett hatóságok három orosz televíziós csatorna sugárzási jogát Lettországban azonnali hatállyal több évre felfüggesztették. A lett nemzeti elektronikusmédia-tanács közölte, hogy a Rosszija RTR csatorna adásainak sugárzását öt évre, a Rosszija 24 csatornaét négy évre, a TV Centr International csatornáét pedig három évre letiltotta. Az Európai Unió és a NATO-tag Lettország hasonló döntés meghozatalára buzdít más európai nemzeteket. „Felszólítjuk az Európai Unió összes tagországát, hogy használják fel az általunk gyűjtött bizonyítékokat, kövessék példánkat, és tiltsák be ezt a három (orosz) csatornát az EU teljes területén” – mondta Ivars Abolins, a tanács elnöke. Elmondta, hogy „az elmúlt néhány évben 41, Oroszországgal kapcsolatos programot zártunk le. Sajnos más európai országok nem tették ugyanezt.”
A CNBC idézi Abishur Prakasht, a Center for Innovating the Future társalapítóját, aki szerint a második lépésben Egyesült Államok javasolhatja az orosz cégek törlését az amerikai tőzsdékről: „Természetesen vannak radikálisabb lépések is, amelyeket az Egyesült Államok tehet, például bizonyos szoftverek (például Android) Oroszországba irányuló exportjának betiltása.” Prakash szerint „nagy” a valószínűsége annak, hogy a Nyugat megpróbálja blokkolni Oroszország csipekhez való hozzáférését. „Mivel a szankciók első köre Oroszország pénzügyi szektorait célozta, a következő kör valószínűleg Oroszország haderejét és gazdaságát célozza meg – célkeresztbe helyezve a félvezetőket” – mondta. Hozzátette, hogy az amerikai csip-nehézsúlyúak közé tartozik az Nvidia, az Intel, az AMD és a GlobalFoundries, míg a nagy európai csipgyártók közé tartozik az Infineon és az STMicro, Tajvanon és Dél-Koreában pedig a TSMC és a Samsung. Ha Oroszország nem tudja használni ezeknek a cégeknek a termékeit, akkor kénytelen lesz olyan kínai csipgyártókhoz fordulni, mint az SMIC, amelyek félvezetői lemaradnak a világ legfejlettebb csipjei mögött. Az orosz Avtovaz autógyár már keresi a csipek alternatív forrásait – mondta a cég vezérigazgatója kedden.
Az APNews szerint Macron elnök a mai, a nemzethez intézett televíziós beszédében kijelentette, hogy Oroszország támadása „fordulópont az európai történelemben”, és ennek eredményeképpen „mélyreható következményei lesznek kontinensünkre nézve, és változások lesznek az életünkben”. Azt mondta, hogy „erre a háborús cselekményre erőtlenül, higgadtan, határozottan és egységesen válaszolunk”.
Vezető kép: MTI/EPA/Toms Kalnins
Facebook
Twitter
YouTube
RSS