Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás. Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből és a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítik őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntetheti.
Petri Bernadett jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja, a XXI. Század Intézet kutatója a jogvédő szervezetekre vonatkozó új uniós szabályozás veszélyeit tekintette át. Képzeljünk el egy világot, amikor úgynevezett érdekképviseleti szervezetek lobbi címszó alatt akár a katari EP botrányhoz hasonló hivatali vesztegetést is elkövethetnek bármiféle következmény nélkül, hiszen számukra az átláthatóság nem kötelező többé. Közéleti jelenlétük ugyanis szent és sérthetetlen, minden szabályt megelőz. Egy világot, ahol egy téves állításokat közzé tevő „tényfeltáró” szervezet számára elegendő a közéleti részvételre hivatkozni, és ezt követően gyorsított eljárásban, érdemi vizsgálat nélkül szabadulhat a helyreigazítási per alól. Ahol klímaaktivisták következmények nélkül rongálhatnak európai műemlékeket, hiszen bármilyen ellenük indított per közéleti részvételüket akadályozná, ezért a bírósági eljárás azonnal megszüntethető. Ahol a civil szervezetek mindenki felett állnak, közéleti szereplésük biztosítása pedig bárki jogát és jogos érdekeit megelőzi.
NGO-k a törvények felett
Ez a világ sajnos nem egy távoli utópia, hanem rövidesen az Európai Unió valóságává válik. Egy új brüsszeli szabály ugyanis olyan eljárás kereteit teremti meg, ahol a civil szervezetek, tényfeltáró újságírók, lobbisták és közéleti aktivisták külön bizonyítás nélkül szabadulhatnak a velük szemben kezdeményezett perek terhétől – méghozzá pusztán azon az alapon, hogy a jogi eljárások nem veszélyeztethetik közéleti részvételüket. Sőt mi több, komoly bírság jár annak, aki egy NGO-t ilyen módon perbe fog.
Nem állhatunk feltett kézzel, miközben szemünk előtt válik egyre fenyegetőbbé a jogállamiságunkra leselkedő veszély. Egyes perek aláássák a szólásszabadságot, az információhoz való jogot, a gyülekezési jogot. Kötelességünk megvédeni a civil szervezeteket. Bíróságaink nem válhatnak a gazdagok és hatalmasok, az államok, vállalatok vagy politikusok játszóterévé, meg kell akadályoznunk, hogy egyesek egyéni érdekből különböző ügyekkel árasszák el a bíróságokat”
– fogalmazott Tiemo Wölken német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, az új uniós szabályozás jelentéstevője. Nem szorul különösebb magyarázatra, miért torz ez az érvelés, amely a jogállamiság elvének égisze alatt az NGO-k jogait az egyéni és társadalmi érdekek, továbbá a demokrácia legelemibb alapelve, a bíróság előtti egyenlőség princípiuma fölé helyezi.
Brüsszel saját tagállamaitól is megvédi a jogvédő szervezeteket
A közéleti részvételt akadályozó, megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárás (angol nyelvű mozaikszóval SLAPP, vagyis pofon), fogalmát a nyolcvanas évek végén alkották meg az Egyesült Államokban. Az uniós intézmények most új keletű jelenségként próbálják beállítani Európában, holott a magyarok és a közép-kelet-európai nemzetek sajnos elég széleskörű ismeretet szereztek a valódi koncepciós perek önkényuralmi módszertanával kapcsolatban a kommunista diktatúra évtizedei során. Ma a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia elveinek tagállami érvényesülése garanciát jelent arra, hogy az Európai Unió nemzeti bíróságain senkinek se kelljen elszenvednie ilyen jellegű visszaélést. A bíróságok az EU normákkal konform nemzeti szabályok alapján, mindenki számára egyenlő elbírálást biztosítva hozzák meg ítéleteiket, függetlenül attól, hogy a peres fél magánszemély, cég, állami szerv vagy éppen civil szervezet – olvasható az intézet elemzésében.
A „civilektől” a törvénysértés is jogszerű
Többé nem a nemzeti bíróságok döntik el rendes eljárásban, hogy mely kereset befogadható, vagy melyik peres félnek van igaza. Brüsszel úgy döntött, hogy a jogállamiság árán is megvédi az NGO-kat saját tagállamaitól.
Az EU intézményei a törvényes rend fölé helyezik az illegális migráció szervezőit, azokat, akik alkotmányos demokráciákkal szemben koholt jogállamisági vádakkal szolgálják a brüsszeli érdekeket, vagy éppen klímavédelem címszóval komoly gazdasági károkat okozó bűncselekményeket követnek el – gondoljunk csak a Németországban, Olaszországban és Ausztriában tevékenykedő Letzte Generation szervezet tavalyi és idei akcióira.
A szervezet tagjai 2022-ben megpróbálták szabotálni a Transalpine olajvezetéket, egy, az Alpokon keresztül, az olaszországi Trieszttől a bajorországi Ingolstadtig húzódó „kritikus infrastruktúrát”, egy másik alkalommal három városban sikeresen manipulálták az olajvezetékek vészhelyzeti leállásait az olajáramlás megállítása érdekében, idén májusban pedig fekete festéket öntöttek a Trevi-kút medencéjébe, hogy a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának leállítását követeljék. A szervezet tagjaival szemben idén májusban bűnszervezet alapításának gyanúja miatt indult büntetőeljárás Németországban
– áll a XXI. Század Intézet elemzésében.
A teljes elemzés ITT olvasható el.
(Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS