Pesti Srácok

Varga Mihály: nemzeti szabadság csak akkor van, ha van pénzügyi függetlenség

Varga Mihály: nemzeti szabadság csak akkor van, ha van pénzügyi függetlenség

Nemzeti szabadság csak akkor van, ha van pénzügyi függetlenség - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Pénzügyminisztérium alapításának 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn Budapesten.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy az önálló magyar pénzügyminisztérium volt a forradalom első tartós sikere. Kossuth Lajos 1848 áprilisában kezdett foglalkozni a minisztérium létrehozásával, májusban el is indult a működése. 1848 júliusában fogadták el az első költségvetést, ahogy ez ebben az évben is történik - mondta. Varga Mihály hangsúlyozta: a mai idők, a "cancel culture" szokása a múlt lebecsülése. A múlt eltörléséről nekünk magyaroknak is vannak emlékeink, ez mindig kiszolgáltatottsághoz vezet - tette hozzá, megjegyezve: aki nem ismeri múltját, az kiszolgáltatott. Tőlünk nem lehet elvenni a múltunkat, megünnepeljük, emlékezünk elődeinkre - szögezte le a tárcavezető.

Felidézett számos meghatározó politikust, Kossuth Lajost, Lónyay Menyhértet, Széll Kálmánt, Wekerle Sándort, akik mint mondta, mind azon dolgoztak hogy a pénzügyi függetlenség létrejöjjön. Utalt arra, hogy a kiegyezés utáni, 1868-as költségvetésben az szerepelt: a bevételek és a szükségletek közti egyensúly helyreállításának kell képezni a legfontosabb vezérelvet. Nincs új a nap alatt, ezen kell dolgozni ma is - mondta Varga Mihály.

Közölte: az egyensúly megőrzésének érdekében időről időre új megoldásokra van szükség. "Fontos emlékeztetni arra, hogy már Kossuth is olyan megoldásokat alkalmazott egy háborús időszakban, melyek az ország költségvetését kiegyensúlyozottá tették. Olyan megoldásokra is szükség van, amelyek átmenetileg nehezítik a költségvetés működését. Nem mindig új adókat kell kivetni" - fogalmazott. Egyúttal jelezte, hogy ez az utolsó ünnepség a minisztérium jelenlegi épületében, mert várhatóan a jövő évben megvalósul az intézmény felköltözése a Várba, a Mátyás-templom mellé.

PestiSracok facebook image

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.