Pénz, vesztegetés, árulás, politika – hétfőn megjelenő botránykönyvében vall Zuschlag János egykori MSZP-s országgyűlési képviselő. A Blikk megszerezte a hétfőn megjelenő könyv több részletét is, amelyben a politikus megdöbbentő dolgokat állít. Így például azt írta: vezető szocialista politikusok 50 millió forinttal kenték meg, hogy félreálljon, és ne induljon a 2006-os választásokon. Zuschlag azt is állítja az elcsalt sportpályázatokról szinte a teljes MSZP-s vezérkar tudott és Simon Gábor sem magányos elkövető.
Ennek előzménye, hogy 2004 októberében Zuschlag lejáratta magát, amikor a Terror Háza előtt a holokauszt áldozatain viccelődött. Akkor le kellett mondania képviselői mandátumáról. Csakhogy a fiatal politikus nagyon erős maradt szülővárosában, Kiskunhalason. Elkezdte újra felépíteni magát. Egy év sem telt bele, s komoly esélye volt, hogy 2006-ban újra képviselő legyen.
„Az MSZP-ben megrémültek attól, hogy 2005-ben engem választottak egyéni képviselőjelöltnek, sőt Halason pártelnök lettem. Mindenki megdöbbent, és elkezdtek velem alkudozni. Gyurcsány kitalálta, hogy nem lehetek képviselőjelölt, mindenáron szabadulni akart tőlem. 2005 októberében Lendvai, Szekeres és Szilvásy leültek velem, hogy mit kérek cserébe azért, hogy lemondjak a képviselőségről. Megkaptam, amit akartam, én pedig visszaléptem. Ötvenmilliót kaptam egy reklámszatyorban. Nem érdekelt, hogy honnan, kitől, miként” – idéz a kéziratból a Blikk. A könyvben említett politikusok tagadták, hogy bármit is kapott volna tőlük Zuschlag.
A Napi Gazdaságnak intejút is adott Zuschlag János, ahol elmondja, megjelenő könyve kapcsán nem tart az MSZP-től, “hogy ők mondjanak erkölcsi ítéletet fölöttem, egyenesen nevetséges. Ezt ők is tudják, és én is tudom.” – nyilatkozza.
A Simon-ügy kapcsán megdöbbentőnek tartja, hogy azok az MSZP-s pártvezetők, akik aggályoskodás nélkül bűnbakot csináltak belőle, akik odalökték maguk helyett a bíróság elé és utána a börtönbe, akik végig csak arra gondoltak, hogy jaj, csak álljon meg az ügy Zuschlagnál, jaj, csak ne menjen feljebb, tehát ezek a vezetők még most is, még az ő ügye után is fülig sárosak. “Mert azt ugye, nem gondolja senki, hogy Simon Gábor magányos elkövető” – állítja Zuschlag és hozzáteszi: “Kizártnak tartom, hogy Simon Gábor egyszemélyes buliban tudott volna megszerezni ennyi pénzt. Egyedül elintézni effajta dolgokat, úgy, hogy nem is tud róla senki, az MSZP rendszerének a jellegzetességei miatt nem lehet.”
Zuschlag elmondja, hogy Gyurcsány Ferenc végig tudott az elcsalt sportpályázatokról:
“– Persze, hogy tudott. Ha egy ilyen szisztéma működik egy minisztériumban, arról egy Gyurcsány-típusú miniszter tud. Mindenről tudott, mindenbe beleszólt, mindent ő írt alá. Neki ez a tárca volt akkoriban a homokozója, itt építette fel magát, innen lett miniszterelnök.” “…azt mondta, hogy rendben van. Mindig azt mondta.”
De nem csak ő tudott, sorolja Zuschlag:
– Kabinetfőnökként ő mindig, mindenről tudott, hiszen az ő feladata volt a napi operatív ügyintézés a minisztériumban. Hétfőnként volt a heti egyeztetés, ott volt Feri, Attila, ott volt Szigetvári, Keszthelyi, esetleg valamelyik helyettes államtitkár, az ifjúsági szervezettől ott volt Újhelyi István, Arató Gergő, meg én, a sportosoktól Bakonyi Tibor, és megbeszéltük a heti várható ügyeket, és persze a pályázatokat is.
Mesterházyról azt állítja Zuschlag, hogy őt Gyurcsány nagyon utálta. “Gyurcsány csak a saját csapatát kedvelte, Keszthelyi Andrást, Szigetvárit, Szilvásyt. Mesterházyt ott szívatta, ahol érte, például korlátozta a mobiltelefon-használatát. Egy államtitkárnak! Feri ugyanis egy igazi bunkó, ha valaki kicsit jobban megismeri. Már valósággal sajnáltuk Mesterházyt. Attilának akkor lett nagyobb szerepe, amikor Medgyessy már lemondott, Gyurcsány pedig még nem lett miniszterelnök.”
A közben elkezdődött büntetőügye miatt elmondása szerint nem aggódott Zuschlag: “hiszen már 2004-ben megindult a nyomozás, és nem történt semmi érdekes. Ráadásul mindenről tudtam, Lusztig Péter rendszeresen tájékoztatott, hogy éppen hol tart a rendőrség. 2007 januárjában fordult komolyra a dolog, mert az ügyészség vagy megunta a rendőrség tipródását, vagy új információkat kaptak. Ekkor felhívott Szilvásy Gyuri, hogy van-e valami közöm ehhez az ügyhöz. Azt mondtam, hogy nincs, és akkor úgy is gondoltam. Majd rá egy hétre megjelentek a rendőrök, nagyon sok rendőr, tartottak egy csomó házkutatást, engem pedig felhívott valaki, hogy vigyázzak, mert lehallgatnak. Ekkor már nagyon ideges voltam, bementem Szilvásyhoz, de úgy, hogy gyakorlatilag rátörtem az ajtót. Kiabáltam vele, hogy miért nem szólt. Képes volt azt mondani, hogy elfelejtette.”
Zuschlag Jánost Lendvai Ildikó is behívta, hogy tájékoztassa. “Én el is mondtam, hogy ebből katasztrófa lesz, hiszen ekkor már a pártvezetés tagjait is kezdte az ügyészség behívogatni. Ildikó aggódott, hogy az ügy esetleg feljebb is mehet, és azt hajtogatta, hogy valamit kellene csinálni, meg hogy találjunk ki valamit. Szóval tipikus MSZP-s válságkezelés volt.” – mondta az ex képviselő.
A rendkívül szigorú büntetéséről azt mondja az egykori MSZP-s: “Végig az volt az érzésem, hogy a bíró rajtam torolja meg azt, hogy a valódi bűnösök kibújtak a hurokból.”
A teljes interjút a napi.hu-n és a blikk.hu-n olvashatja.
Zuschlag János 2013. szeptember 18-án szabadult a kecskeméti börtönből, miután letöltötte hatéves büntetését. A Szegedi Ítélőtábla társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és annak kísérletében részben tettesként, bűnsegédként, illetve felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében, valamint felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségében mondta ki bűnösnek. Az ítélet szerint Zuschlag János és társai civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert, összesen 75 millió forintnyi támogatást.
Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese 2008. április 24-én közölte az MTI-vel, hogy a Zuschlag János és társai ellen indított bűnügyben zajló iratismertetés során a gyanúsított védője okiratokat csatolt be arról, hogy körülbelül 50 millió forint összegben térítettek meg kárt. A volt politikusnak 2004 októberében azért kellett lemondania parlamenti mandátumáról, mert a fővárosi Terror Háza Múzeum előtt a holokauszt áldozatain viccelődött. – foglalja össze az előzményeket a hvg.hu.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS