A mozi- és a tévépremier után elsőként a PestiSrácok.hu-n nézhető meg Dézsy Zoltán filmrendező Seuso II. című nagysikerű dokumentumfilmje, amely a felbecsülhetetlen értékű kincsek számos rejtélyéről és megválaszolatlan kérdéséről rántja le a leplet. A Seuso-kincsek történetét feldolgozó film második részében például az is elhangzik, hogy a 2010 előtti szocialista kormányzat finoman szólva sem erőltette a Seuso-kincsek hazahozatalát, mert attól féltek, hogy az ahhoz kapcsolódó politikai- és médiasikert az utánuk következő Fidesz-kormány fogja learatni. Dézsy filmje részletesen foglalkozik az ezüsttárgyak megtalálójával, Sümegh Józseffel és az ő meggyilkolásával, a filmrendező egy olyan pincét is megtalált, amely a meggyilkolt kiskatona rejtekhelye volt. Dézsy Zoltán a PestiSrácok.hu-nak elmondta, naponta kapta a kérdéseket, hogy hol lehet megnézni a Seuso-film második részét, ezért is döntött úgy, hogy a PestiSrácok.hu nyilvánosságával él. Nézze meg nálunk az izgalmas dokumentumfilmet!
Bár még mindig sok titok övezi a Seuso-kincseket, a fantasztikus római-kori leletekről kétségkívül Dézsy Zoltán Seuso II. című dokumentumfilmje adja a legteljesebb képet, amelyet a mozi- és tévépremier után elsőként portálunk ad közre. A PestiSrácok.hu-t az a megtiszteltetés érte, hogy felteheti honlapjára és Youtube-csatornájára a 90 perces alkotást.
Naponta kapom a kérdéseket – még külföldről is, hogy van-e DVD-kópia, hol lehet megnézni a filmet. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy a PS nyilvánosságával élek
– mondja rendező. Hozzátette, újabb és újabb információk futhatnak be, amelyeket mindig ellenőrizni szokott. “Tisztában vagyok vele, hogy rengeteg pontatlan, félrevezető adattal kell megküzdeni, de biztosan tudom, hogy bármikor felbukkanhatnak szenzációs tárgyak is. A napokban például az ország határáig autóztam egy római lámpás hírére, de sajnos hiába. Az úton ugyanakkor gondolkodhattam a kutatás folytatásán is. A film dramaturgiailag kerek, a történetet azt hiszem érthetővé tettem, de úgy látszik még végig kell járnom néhány szálat”– hangsúlyozta Dézsy Zoltán.
Elárulta, sokan kérdezik, hogy mi lesz a további ásatásokkal, keresésekkel. Dézsy Zoltán a sajátjával kapcsolatban tud értekezni, amelyről elmondta, Nádorfi Gabriella vezető régész remélhetőleg hamarosan folytatja a munkát az ásatási területen, a rendező pedig az oknyomozó riporter eszközeivel dolgozik.
Felbukkant egy izgalmas nyom: a székesfehérvári Seuso-keddek alkalmával egy hölgy azzal fordult Látrányi Viktória hírigazgató, hogy tud egy pincéről, ahol Sümegh József valamit elrejthetett! Mivel a Seuso-kincset is pincében rejtegették, amint lehetett, kimentünk a helyszínre. Ráadásul Viktória talált még egy tanút, aki megerősítette a sztorit. A rég elfeledett, beomlott pincét még hitelesebbé tettek a viszonylag friss ásási nyomok… Nem volt vitás, hogy átkutatjuk a helyszínt – mondja Dézsy.
A filmrendező portálunk kérdésére azt is elmesélte, mennyire küzdelmes és időigényes kibogozni egy-egy Seuso-szálat. “Először is meg kellett tudni, kié a pince, amelyre rábukkantunk. Meg kellett találni a tulajdonost, majd engedélyt kellett kérni tőle az átvizsgáláshoz. A munkálatokhoz pénzt is kellett szereznünk, miközben a betakarítás végét is meg kellett várnunk, hiszen a helyszín egy gabonatábla közepén található. Közben a szakemberekkel is egyeztetni kellett, majd a logisztikával is foglalkoznunk kellett. A helyszín biztosításával és a későbbi esetleges helyreállítással is törődtünk” – ismertette Dézsy Zoltán.
Hozzátette, hosszú előkészítés után először kilencen vágtak bele a munkába. Hamar kiderült, hogy kevés az élőerő, munkagép nélkül nem megy. Újabb hetek teltek el, míg ezt is sikerült megszerveznie, szerencsére olyan segítőket, támogatót is talált Dézsy, akik nélkül nem folytathatták volna a kutatást – Antalicz Miklós volt az. A lényeg: kibontották a beomlott pincét, falában megtaláltak egy kialakított rejtekhelyet, amelyet valaki ( a tanú szerint Sümegh József) becementezett. Üresen találták, de mégsem érezték kudarcnak a többnapos kemény munkát, hiszen jó nyomon, a Seuso-lelet megtalálójának nyomában jártak. Nádorfy Gabriella régész szerint pedig a negatív információ is információ.
Végül a rendező úgy értekezett, ez csak egy szál volt, amit a film premierje óta végigjárt, és maradt még jócskán.
Optimista vagyok, szerintem van esély új, eddig lappangó tárgyak, hiteles tanúk felbukkanására. Ezt mondatja az a huszonvalahány évnyi tapasztalat, amelyet a forgatás során szereztem. Ifjúkori vágyam volt, hogy a Seuso-leletet a Nemzeti Múzeumban lássam. Nincs bakancslistám, de boldog vagyok, hogy ez sikerült.
A Seuso-kincset nemcsak az ország, hanem a nemzetközi közvélemény is jól ismeri, vagy legalábbis hallott róla. A felbecsülhetetlen értékű ezüstlelet története igazi kulturális krimi, amelyet Dézsy Zoltán hosszú éveken át tartó kutatómunkája eredményeként sikeresen rekonstruált. A dokumentumfilm első részét még 1995-96-ban forgatták, melyet azóta sokszor ismételtek a televízióban, valamint elérhető különböző videómegosztó portálokon. Időközben rengeteg új fejlemény történt, az aktualitást azonban az adja, hogy 2014-ben a magyar állam 15 millió eurót, majd 2017-ben 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a kincsek őrzési jogáért, ezzel a Seuso-kincs összes ismert darabja Magyarországra került.
Akadnak olyan dokumentumfilmek, melyek csak évtizedek alatt készülnek el. A Seuso 2. is ilyen, a műfaj sajátossága pedig, hogy dramaturgiáját az élet írja. Ma már vitathatatlan, hogy a kincset a kőszárhegyi kőbányában találta egy egyszerű kiskatona 1976-ban, bizonyos Sümegh József. Mint ahogyan azt a film ismerteti, halála körül sem tisztázottak a körülmények. A rendező oknyomozó riporteri módszerrel kutatta ezt a hihetetlen történetet, amely bepillantást nyújt sírrablók és orgazdák, műkincskereskedők és gyűjtők titkos világába is. A Seuso II. című dokumentumfilmet fent, a videóra kattintva nézheti meg.
Károly
2018-09-12 at 10:24
Szekeres Imre még él.
Tessenek megkérdezni, biztos, hogy érdemi információkkal rendelkezhet és pont.
Szecsődi László
2018-03-05 at 11:17
Ott lett volna a helyem (A feltárásnál.) Na de talán majd a barlangnál.
Fbmarti
2017-08-18 at 09:44
Nem mellesleg a cselekmény bűnügyi, igazságszakértői és történelmi vonulata miatt nem csak dokumentumfilmre érdemes. A nemzetközi szálai miatt külföldön is eladható nagyjátékfilm vagy krimisorozat lehetne belőle. Producerek, filmrendezők, írók és forgatókönyv írók hajrá, mielőtt a témát is lenyúlják előletek!
Bendzsuk István
2017-08-17 at 22:46
Vagának!
Szeretem az efféle fenhéjázó okoskodást, ami mögött nincs tény, igazolható állítás, konkrét adat, forrásmegjelölés. De azért folytasd csak.
Varga István
2017-08-17 at 08:03
Bedzsuknak!
Ismerni kellene a történelmet, közte a mai Kárpát medence történetét is, s akkor felderengene, hogy kik is, mióta is éltek errefelé, jöttek Keletről, mint akkortájt a hunok is… akik nem véletlenül lépték át a Duna vonalát…(!) Azt a vonalat, amit a rómaiak nem tudtak, s nem is mertek. No, csak ennyi dióhéjban azokról az időkről… / Mellesleg, a Nyugat Európa Múzeumaiban található ókori műkincsek vajon kiket illetnének, hogy a széles világ magángyűjteményeiben rejtőző csodákról ne is beszéljünk…
E
2017-08-15 at 11:07
A filmben több hiba is van.
Az egyik az hogy úgy tűnik mintha eredeti felvételek volnának azonban világso hogy újrajátszások szinészekkel nem a eredeti szereplőkkel.
A másik hogy tűrhetetlen a kisipolt szavak miért? mit titkolnak ki előtt? stb.tvaró még az idétlen zene is ami csak arra jó hogy maszkolja az alig érthető szöveget.
Egy dokumentum filmnek nem kell zenei aláfestés.
Végül a hang minősége is rossz vagy túl hangos orditó vagy alig érthető suttyog
Egy dokumentum filmben csak egy dolog számit az érthetőség. ás pusmogás selypités.
Végül érdekelt volna az összes tárgy részletes lassú bemutatása
Az elásott dolgok megmaradnak azonban a tanúk elfogynak. Az sürgősebb.
Nem lehetetlen hogy nagy része még ismeretlen.
Gáspár Anett
2017-08-14 at 16:07
Volt egy ismerősöm (már meghalt szegény), az Ecseri úti piacon volt hórukkfiú, meg szállító, egy ideig.
Ő mesélte a 80-as években, hogy görög kereskedők vásároltak fel rengeteg műemléket, kastélyok volt berendezéseit, stb…Egy alkalommal összefutottam vele, s hatalmas, barokk keretes, szerinte velencei tükröt vitt a teherautóján, volt vagy négy méter magas. Azt mondta, tudomása szerint Horthy kastélyában volt valamikor. Azt mondta, hogy kamionokkal vitték ki a műkincseket az országból akkoriban. Ahhoz meg kellettek határőrök is, hogy átmenjen a rostán…
Matyko-X
2017-08-15 at 08:22
Nem kétséges, hogy volt kollaboráció egyben s másban.
De aligha úgy, ahogy gondolod: a pecsét volt akkoriban a döntő, nem az ellenőrzés! Miután lepecsételtek egy kamiont, kiadtak egy listát a tartalomról, pecsételve: a határőr, ha TÜK rajta volt, annyit tehetett, hogy a ő is lepecsételte, és eltette a másolatot.
A zárjegyet csak különös esetben lehetett volna feltörni és belenézni a rakományba – de különös ok sztem nemigen volt …
Amúgy meg igen, ez a film ment a Dunán kb egy hete.
Érdekes, kíváncsi vagyok, lesz-e folytatása …
Johannes Langer
2017-08-14 at 15:49
Köszönet, hogy megtekinthetjük ezt a csodálatos örökségünket és annak krimibe illő izgalmas útját.
Annak az országnak, aki így becsüli a múltat és a művészetet van jövője is!
Erre egy másik remek példája a Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája a debreceni Déri Múzeumban!
https://mno.hu/grund/nyert-az-allam-vedett-marad-a-munkacsy-kep-1362330
Gáspár Anett
2017-08-14 at 16:08
Úgy van! És nem is szabad kiengedni az országból.
Gáspár Anett
2017-08-14 at 14:52
Nem ez ment le valamelyik éjszaka a Dunán?