Pesti Srácok

"Doktorrá fogadom önt..."- Az ELTE díszdoktorává avatták Mario Vargas Llosát

Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui írót az irodalomtudományok díszdoktorává avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Az elismerést az egyetem küldöttsége a madridi magyar nagykövetségen adta át a világhírű írónak kedden.

MTI

author-photo-vargas-llosaA szűk körben tartott ünnepségen Győri Enikő, Magyarország madridi nagykövete tolmácsolta az írónak a művei iránti magyarországi lelkesedést. Ezt követően az ELTE két egykori spanyol szakos hallgatója felolvasott az író néhány regényéből, illetve az egyetem diákjainak üzeneteiből, amelyekben arról számoltak be, hogy milyen hatással volt rájuk Mario Vargas Llosa egy-egy könyve.

PestiSracok facebook image

Borhy László, a bölcsészettudományi kar kinevezett dékánja laudációjában elmondta: Vargas Llosa művei a hatvanas évek óta képezik részét az egyetemi tananyagnak, generációk nőttek fel rajta, akik azóta a regények fordítói, az életmű kutatói lettek. "Úgy érezzük, hogy Mario Vargas Llosa ezáltal már egy kicsit hozzánk is tartozik" - fogalmazott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletét és nagyrabecsülését kívánja kifejezni a doctor honoris causa címmel, amelyet általában olyan nagy hatású tudósoknak adományoz, akik több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel - tette hozzá Borhy.

Mario Vargas Llosa köszönőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a díszdoktori cím felelőséget jelent számára. Őszintén vallott arról, hogy fiatal korában azt gondolta: az igazi irodalom távol áll az egyetemtől, és az egyetem távol áll a kreativitástól. "Ma már másképpen gondolom ezt" - mondta. Az író beszélt arról is, hogy később a tanárai ismertették meg a külföldi irodalommal, és tőlük tanulta meg, hogy az irodalom nem puszta szórakozás, hanem nyomot hagy az olvasókban.

Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az irodalom részét képezi egy olyan társadalomnak, amelynek van képzelőereje és nem hagyja magát manipulálni. Ez az, amiért minden rezsim megpróbálja ellenőrzése alatt tartani az irodalmat, és igyekszik az írókat "háziasítani" - jelentette ki. A Nobel-díjas író az ünnepség után az MTI-nek adott interjújában elmondta, nagyon boldog könyvei magyarországi fogadtatásától. "Ahogy engem fogadnak a magyarok, az nagy megtiszteltetés számomra" - fogalmazott. Mint mondta, már háromszor járt Magyarországon, de most van egy jó indoka, hogy negyedszer is visszatérjen.

Mezey Barna, az ELTE rektora elmondta: az egyetem vezetősége az eseményt követően előadókörútra invitálta az írót, aki el is fogadta a meghívást. Mario Vargas Llosa José Saramago után a második Nobel-díjas szerző, aki részesül az egyetem legmagasabb kitüntetésében. A perui író művei a hatvanas évektől kezdve olvashatóak magyarul, legtöbbjük Gulyás András és Tomcsányi Zsuzsanna fordításában. A legutóbbi, 2013-ban megjelent, A diszkrét hős című regény Szőnyi Ferenc fordítása.

A 79 éves Mario Vargas Llosa az egyik legismertebb és legtekintélyesebb latin-amerikai író, és nem csak a spanyol nyelvterületen, bár történetei elsősorban a perui és latin-amerikai valóságot tükrözik. Irodalmi munkásságát 2010-ben Nobel-díjjal ismerték el, az indoklás szerint a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért". Számtalan rangos irodalmi díj tulajdonosa, Magyarországon 2003-ban tüntették ki a Budapest Nagydíjjal, amikor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.