Pesti Srácok

"Doktorrá fogadom önt..."- Az ELTE díszdoktorává avatták Mario Vargas Llosát

Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui írót az irodalomtudományok díszdoktorává avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Az elismerést az egyetem küldöttsége a madridi magyar nagykövetségen adta át a világhírű írónak kedden.

MTI

author-photo-vargas-llosaA szűk körben tartott ünnepségen Győri Enikő, Magyarország madridi nagykövete tolmácsolta az írónak a művei iránti magyarországi lelkesedést. Ezt követően az ELTE két egykori spanyol szakos hallgatója felolvasott az író néhány regényéből, illetve az egyetem diákjainak üzeneteiből, amelyekben arról számoltak be, hogy milyen hatással volt rájuk Mario Vargas Llosa egy-egy könyve.

PestiSracok facebook image

Borhy László, a bölcsészettudományi kar kinevezett dékánja laudációjában elmondta: Vargas Llosa művei a hatvanas évek óta képezik részét az egyetemi tananyagnak, generációk nőttek fel rajta, akik azóta a regények fordítói, az életmű kutatói lettek. "Úgy érezzük, hogy Mario Vargas Llosa ezáltal már egy kicsit hozzánk is tartozik" - fogalmazott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletét és nagyrabecsülését kívánja kifejezni a doctor honoris causa címmel, amelyet általában olyan nagy hatású tudósoknak adományoz, akik több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel - tette hozzá Borhy.

Mario Vargas Llosa köszönőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a díszdoktori cím felelőséget jelent számára. Őszintén vallott arról, hogy fiatal korában azt gondolta: az igazi irodalom távol áll az egyetemtől, és az egyetem távol áll a kreativitástól. "Ma már másképpen gondolom ezt" - mondta. Az író beszélt arról is, hogy később a tanárai ismertették meg a külföldi irodalommal, és tőlük tanulta meg, hogy az irodalom nem puszta szórakozás, hanem nyomot hagy az olvasókban.

Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az irodalom részét képezi egy olyan társadalomnak, amelynek van képzelőereje és nem hagyja magát manipulálni. Ez az, amiért minden rezsim megpróbálja ellenőrzése alatt tartani az irodalmat, és igyekszik az írókat "háziasítani" - jelentette ki. A Nobel-díjas író az ünnepség után az MTI-nek adott interjújában elmondta, nagyon boldog könyvei magyarországi fogadtatásától. "Ahogy engem fogadnak a magyarok, az nagy megtiszteltetés számomra" - fogalmazott. Mint mondta, már háromszor járt Magyarországon, de most van egy jó indoka, hogy negyedszer is visszatérjen.

Mezey Barna, az ELTE rektora elmondta: az egyetem vezetősége az eseményt követően előadókörútra invitálta az írót, aki el is fogadta a meghívást. Mario Vargas Llosa José Saramago után a második Nobel-díjas szerző, aki részesül az egyetem legmagasabb kitüntetésében. A perui író művei a hatvanas évektől kezdve olvashatóak magyarul, legtöbbjük Gulyás András és Tomcsányi Zsuzsanna fordításában. A legutóbbi, 2013-ban megjelent, A diszkrét hős című regény Szőnyi Ferenc fordítása.

A 79 éves Mario Vargas Llosa az egyik legismertebb és legtekintélyesebb latin-amerikai író, és nem csak a spanyol nyelvterületen, bár történetei elsősorban a perui és latin-amerikai valóságot tükrözik. Irodalmi munkásságát 2010-ben Nobel-díjjal ismerték el, az indoklás szerint a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért". Számtalan rangos irodalmi díj tulajdonosa, Magyarországon 2003-ban tüntették ki a Budapest Nagydíjjal, amikor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?