Pesti Srácok

"Doktorrá fogadom önt..."- Az ELTE díszdoktorává avatták Mario Vargas Llosát

Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui írót az irodalomtudományok díszdoktorává avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Az elismerést az egyetem küldöttsége a madridi magyar nagykövetségen adta át a világhírű írónak kedden.

MTI

author-photo-vargas-llosaA szűk körben tartott ünnepségen Győri Enikő, Magyarország madridi nagykövete tolmácsolta az írónak a művei iránti magyarországi lelkesedést. Ezt követően az ELTE két egykori spanyol szakos hallgatója felolvasott az író néhány regényéből, illetve az egyetem diákjainak üzeneteiből, amelyekben arról számoltak be, hogy milyen hatással volt rájuk Mario Vargas Llosa egy-egy könyve.

PestiSracok facebook image

Borhy László, a bölcsészettudományi kar kinevezett dékánja laudációjában elmondta: Vargas Llosa művei a hatvanas évek óta képezik részét az egyetemi tananyagnak, generációk nőttek fel rajta, akik azóta a regények fordítói, az életmű kutatói lettek. "Úgy érezzük, hogy Mario Vargas Llosa ezáltal már egy kicsit hozzánk is tartozik" - fogalmazott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletét és nagyrabecsülését kívánja kifejezni a doctor honoris causa címmel, amelyet általában olyan nagy hatású tudósoknak adományoz, akik több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel - tette hozzá Borhy.

Mario Vargas Llosa köszönőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a díszdoktori cím felelőséget jelent számára. Őszintén vallott arról, hogy fiatal korában azt gondolta: az igazi irodalom távol áll az egyetemtől, és az egyetem távol áll a kreativitástól. "Ma már másképpen gondolom ezt" - mondta. Az író beszélt arról is, hogy később a tanárai ismertették meg a külföldi irodalommal, és tőlük tanulta meg, hogy az irodalom nem puszta szórakozás, hanem nyomot hagy az olvasókban.

Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az irodalom részét képezi egy olyan társadalomnak, amelynek van képzelőereje és nem hagyja magát manipulálni. Ez az, amiért minden rezsim megpróbálja ellenőrzése alatt tartani az irodalmat, és igyekszik az írókat "háziasítani" - jelentette ki. A Nobel-díjas író az ünnepség után az MTI-nek adott interjújában elmondta, nagyon boldog könyvei magyarországi fogadtatásától. "Ahogy engem fogadnak a magyarok, az nagy megtiszteltetés számomra" - fogalmazott. Mint mondta, már háromszor járt Magyarországon, de most van egy jó indoka, hogy negyedszer is visszatérjen.

Mezey Barna, az ELTE rektora elmondta: az egyetem vezetősége az eseményt követően előadókörútra invitálta az írót, aki el is fogadta a meghívást. Mario Vargas Llosa José Saramago után a második Nobel-díjas szerző, aki részesül az egyetem legmagasabb kitüntetésében. A perui író művei a hatvanas évektől kezdve olvashatóak magyarul, legtöbbjük Gulyás András és Tomcsányi Zsuzsanna fordításában. A legutóbbi, 2013-ban megjelent, A diszkrét hős című regény Szőnyi Ferenc fordítása.

A 79 éves Mario Vargas Llosa az egyik legismertebb és legtekintélyesebb latin-amerikai író, és nem csak a spanyol nyelvterületen, bár történetei elsősorban a perui és latin-amerikai valóságot tükrözik. Irodalmi munkásságát 2010-ben Nobel-díjjal ismerték el, az indoklás szerint a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért". Számtalan rangos irodalmi díj tulajdonosa, Magyarországon 2003-ban tüntették ki a Budapest Nagydíjjal, amikor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)