Kapospula mellett talajradarral kutatták Iovia római erőd maradványait

Légi fotózás után most először talajradarral is kutatták Iovia, a Tolna megyei Kapospula határában lévő, egykori római erőd föld alatti maradványait.

MTI

A kétnapos kutatást a közelmúltban a Lipcsei Egyetem Kelet-Közép-Európai Intézetének pályázati programja keretében a német egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei végezték - mondta Ódor János Gábor, a szekszárdi múzeum igazgatója. Hasonló kutatás zajlott a Keszthely melletti, fenékpusztai római erőd területén is.

A Tolna megyei erőd 21 hektáros területén a terepbejárás mellett mintegy tízhektárnyi részen folytattak vizsgálatokat oktokopterrel és talajradarral. A radar segítségével több új épületet sikerült azonosítani az erődön belül - tette hozzá. A késő római erődtípus - másképpen belső pannóniai erőd - legtöbbet kutatott hazai példája a fenékpusztai, de az egykori Valeria provincia nyugati határvonalánál három további erődítmény ismert: a ságvári, a környei és az Iovia, amely a Kapospulához tartozó Alsóhetény közelében feküdt.

Iovia eredetileg a Szakcs és Dalmand határában állt városról kapta a nevét, amely a 4. században pusztulhatott el. Az ezután felépült erőd a fenékpusztaihoz hasonló méretű, körülbelül 460-szor 470 méter kiterjedésű volt, és sok korabeli épülettípus - parancsnoki palota, magtár, gazdasági épületek, fürdő - állt a falai között. Az erőd területén 1980 és 1994 között Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze folytatott ásatásokat, aki többek között felszínre hozta a korábbi városból származó, az erőd alapjába beépített kőfaragványokat.

A múzeum igazgatója elmondta: a szakember tizenegy épületet azonosított, de lehetett sejteni, hogy ennél több - az azóta készült légi fotók alapján legalább húsz építmény - állt az erődben, ami elsősorban raktárbázis lehetett. A radarfelvételek kiértékelése még nem fejeződött be, annyit azonban lehet tudni, hogy újabb épületek nyomait találták meg; az értékelést Lipcsében végzik el - tette hozzá. Ódor János Gábor azt is elmondta: a vizsgálat után elképzelhető, hogy újabb ásatásokat végeznek majd, amelyek során egy-egy érdekesnek tűnő alaprajzot vizsgálnak és az épületek funkcióit is azonosíthatják.