Pesti Srácok

Az ókori Egyiptom két elveszett városa a British Museum-ban

Több mint ezer éven át hevert a tenger mélyén az ókori Egyiptom két elveszett városa, amelyek kincseit az elmúlt másfél évtizedben hozták a felszínre. A kolosszális szobrokat és a precízen megmunkált aranyékszereket a londoni British Museum májusban nyíló nagyszabású tárlatán nézhetik meg az érdeklődők.

MTI

Thonisz-Hérakleion volt az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb nemzetközi kereskedelmi központja, és akárcsak a szomszédos Kanopuszba, oda is a világ minden tájáról sereglettek zarándokok, hogy Egyiptom isteneihez imádkozhassanak.

PestiSracok facebook image

Az egykor az Aboukir-öbölben elterülő két város természeti katasztrófák következtében süllyedt a Földközi-tenger fenekére a 8. században. A területet 2000-ben fedezte fel Franck Goddio régész és csapata, akik a legújabb technológiákat használva emelték ki az elsüllyedt városok kincseinek egy részét az elmúlt években - olvasható a British Museum honlapján. A felszínre hozott tárgyak között monumentális szobrok, precízen megmunkált aranyékszerek, Ozirisz kultuszához kötődő rituális tárgyak, a korabeli politikai életről, a népszerű hiedelmekről, a mítoszokról, a népességmozgásokról, az istenekről és az uralkodókról mesélő leletek sorakoznak. A május 19-én nyíló tárlat lenyűgöző bepillantást nyújt az ókor két jelentős civilizációja, Egyiptom és Görögország kapcsolatába. A British Museum jóvoltából a tenger mélyéről felszínre hozott kincsek mellett a legfőbb egyiptomi múzeumoktól kölcsön kapott lenyűgöző tárgyak is bemutatkoznak Nagy-Britanniában. Az érdeklődők november 27-ig kereshetik fel a Sunken cities - Egypt's lost worlds (Elsüllyedt városok - Egyiptom elveszett világai) című tárlatot.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!