Pesti Srácok

Az ókori Egyiptom két elveszett városa a British Museum-ban

Több mint ezer éven át hevert a tenger mélyén az ókori Egyiptom két elveszett városa, amelyek kincseit az elmúlt másfél évtizedben hozták a felszínre. A kolosszális szobrokat és a precízen megmunkált aranyékszereket a londoni British Museum májusban nyíló nagyszabású tárlatán nézhetik meg az érdeklődők.

MTI

Thonisz-Hérakleion volt az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb nemzetközi kereskedelmi központja, és akárcsak a szomszédos Kanopuszba, oda is a világ minden tájáról sereglettek zarándokok, hogy Egyiptom isteneihez imádkozhassanak.

PestiSracok facebook image

Az egykor az Aboukir-öbölben elterülő két város természeti katasztrófák következtében süllyedt a Földközi-tenger fenekére a 8. században. A területet 2000-ben fedezte fel Franck Goddio régész és csapata, akik a legújabb technológiákat használva emelték ki az elsüllyedt városok kincseinek egy részét az elmúlt években - olvasható a British Museum honlapján. A felszínre hozott tárgyak között monumentális szobrok, precízen megmunkált aranyékszerek, Ozirisz kultuszához kötődő rituális tárgyak, a korabeli politikai életről, a népszerű hiedelmekről, a mítoszokról, a népességmozgásokról, az istenekről és az uralkodókról mesélő leletek sorakoznak. A május 19-én nyíló tárlat lenyűgöző bepillantást nyújt az ókor két jelentős civilizációja, Egyiptom és Görögország kapcsolatába. A British Museum jóvoltából a tenger mélyéről felszínre hozott kincsek mellett a legfőbb egyiptomi múzeumoktól kölcsön kapott lenyűgöző tárgyak is bemutatkoznak Nagy-Britanniában. Az érdeklődők november 27-ig kereshetik fel a Sunken cities - Egypt's lost worlds (Elsüllyedt városok - Egyiptom elveszett világai) című tárlatot.

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.