Pesti Srácok

A Skanzen elmúlt öt évének gyűjtő munkájáról nyílt kiállítás

A Skanzen elmúlt öt évének gyűjteményező tevékenységéről nyílt időszaki kiállítás kedden a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.

MTI

A Gyűjtőpontok című tárlat a Skanzen új tárgyairól és épületeiről nyújt áttekintést mintegy 80 kiállítási tárgy, valamint fotók és filmek segítségével. Legutóbb 2010-ben fejeződött be kiemelkedően nagy projekt, akkor nyílt meg az Észak-Magyország falu tájegység, jövőre pedig 50. születésnapját ünnepli az intézmény. Az elmúlt években három program került fókuszba: az Erdély tájegység létrehozása, annak előkészítése, kutatása, a diaszpórakutatás (két helyszíne Argentína, illetve az egyesült államokbeli Pennsylvania), valamint a 20. századi épületegyüttesek és az életmód vizsgálata. Az erdélyi tájegység a remények szerint öt éven belül megvalósul, a másik két program befejezése azonban a következő múzeumi generációkra vár.

PestiSracok facebook image

Az elmúlt öt évben több mint 15 ezer tárggyal gazdagodott az intézmény, és több mint 50 épület áttelepítése történt meg. A tárgyak 99 százaléka leltárba került, és digitálisan feldolgozott. A gyűjteményezés új elve szerint a múzeum nem pusztán tárgyakat gyűjt, hanem interakciókat, és a közönség társkurátori szerepet nyer. A középpontban nem a gyűjtés, hanem a gyűjtés fejlesztése áll, a korszerű megközelítés kulcsszavai a részvétel és az együttalkotás. A múzeumok egyik legnagyobb feladata pedig összekapcsolni az élő kultúrát a múlt örökségével, és hogy aktuális kérdéseket vessenek fel. A Skanzen tájegységi koncepciója korszerű gyűjteményezési stratégiát tükröz, és ez a megközelítés jelentősen befolyásolta magát a gyűjteményezést, hiszen például korábban soha nem gyűjtött, figyelmen kívül eső tárgyak, anyagok kerültek be. A tárlat kurátora Sári Zsolt tudományos igazgató, a kiállítás október végéig látható a szabadtéri múzeum Magtár épületében.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.