Pesti Srácok

Eötvös Péter operája nyert az Armelen

Eötvös Péter Senza sangue című operája, az avignoni Opéra Grand produkciója nyerte el a legjobb előadás díját, a legjobb énekesnek járó elismerést Adriana Bignagni Lesca kapta az Armel Operafesztiválon.

MTI

Eötvös Péter Senza sangue című egyfelvonásos operáját Alföldi Róbert rendezésében láthatta a közönség. Alföldi Róbert az Armel Operafesztivál történetében kiemelkedő művészi teljesítményéért eddig háromszor kapta meg a legjobb előadás díját és háromszor a közönségdíjat. Az idei elismerés azért is különleges és fontos a rendező számára, mert Eötvös Péter zeneszerzővel dolgozhatott, aki bízott benne. A nemzetközi zsűri elnöke hangsúlyozta, hogy a Senza sangue csodálatos zeneiségének és letisztult rendezésének összhangja egyértelművé tette számukra a produkció díjazását - idézik a közleményben. A Senza sangue meghívást kapott Londonba, a Hackney Empire színházba, 2017. októberében. Az énekesek mezőnyében a zsűri Adriana Bignagni Lescát találta a legjobbnak, aki Bruno Coli A furcsa véletlenek angyala (The Angel of the Odd) című művében, a pisai Verdi Színház produkciójában szerepelt a fesztiválon. A gaboni származású, Franciaországban élő énekesnő teljesítményét értékelve a zsűri érzelmekben és árnyalatokban gazdag technikai tudását és kimagasló színészi képességeit emelte ki. A legjobb énekes díja 6 ezer euró (1,9 millió forint).

PestiSracok facebook image

Az Armel Operafesztivál zsűrije az idén különdíjjal jutalmazta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak előadását, az Elégia ifjú szerelmesekért című produkciót Almási-Tóth András rendezésében, Vajda Gergely vezényletével. Indokolásukban a kimagasló zenei teljesítményt, a szereplők expresszív kifejezés módját, valamint azt emelték ki, hogy a Zeneakadémia vállalkozott először Magyarországon a szerző, Hans Werner Henze művének bemutatására. A közönségdíjra az Arte Concert oldalán szavazhatnak a nézők augusztus 10-ig. A szavazás eredményét a Sziget Fesztivál zárónapján, augusztus 16-án jelentik be és ekkor adják át az Arte-közönségdíjat.

Az idén kilencedik alkalommal megrendezett Armel Operafesztivál szervezőinek célja az alapításakor operaritkaságokat és főként kortárs műveket bemutató nemzetközi operaesemény létrehozása volt, amelyben ötvözni tudnak egy operaénekeseknek szóló, szintén nemzetközi tehetségkutató versenyt és egy évente öt produkciót bemutató fesztivált. Az énekesek tavalyi versengését és kiválasztását követően a fesztivál idén is öt produkcióval várta a közönséget június 27. és július 2. között a Thália Színházban és a Nemzeti Színházban. A fesztivál tradíciói szerint nemzetközi zsűri értékelte a versenyszerepekben fellépő operaénekesek énekesi-színészi teljesítményét, ők feleltek a legjobb produkciónak és a legjobb előadónak járó díj odaítéléséért. A zsűri tagjai José Correia, az Arte Concert programigazgatója, Annilese Miskimmon, a dán nemzeti operaház igazgatója és művészeti vezetője, Kjell Englund, a svéd Norrlandsoperan művészeti vezetője és ügyvezető igazgatója, Guy Coolen, a belga Transparant zenés színház főigazgatója és művészeti vezetője.

A fesztivál Eötvös Péter új egyfelvonásosával, a Senza sanguével, valamint Bartók Kékszakállújával indult. Ezt a svájci Biel-Solothurn színház produkciója, Ástor Piazzolla María de Buenos Aires című műve követte. A pisai Verdi színház Edgar Allan Poe-novellákból átírt egyfelvonásosait (A furcsa véletlenek angyala, Árulkodó szív) maga a szerző, Bruno Coli vezényelte. A Szerb Nemzeti Opera társulata három operával érkezett: Gian Carlo Menotti A telefon, Samuel Barber Lapjárás, Paul Hindemith Oda és vissza című alkotásaival. A fesztivált a Zeneakadémia produkciója, Hans Werner Henze Elégia ifjú szerelmesekért című művének magyarországi premierje zárta.

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)