Pesti Srácok

Interjúkötet mesél a Kádár-korszak könnyűzenei életéről

A rendszerváltozás előtti könnyűzenei élet tíz szereplőjével készült életútinterjút tartalmazó kötet jelent meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Cseh Tamás Program gondozásában.

MTI

A Hangok és ütemek - tíz életút zenével című kötetben a magyar könnyűzenei örökség megőrzése érdekében indított Cseh Tamás-alprogram működésének első éve alatt kutatási céllal készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatát rendezték sajtó alá a szerzők, Csatári Bence, Jávorszky Béla Szilárd, Papp Máté és Rozsonits Tamás. A könnyűzene történetének az oral history módszertana alapján történő gyűjtését és feldolgozását gyakorlatilag a Cseh Tamás Program indította el Magyarországon - hangsúlyozta Csatári Bence a kötet keddi budapesti bemutatóján a Magyar Rockhírességek Csarnokában.

PestiSracok facebook image

A történész-újságíró szerint továbbra is feltárásra vár a második világháború előtti magyar könnyűzenei élet története és nem szabad megállni a rendszerváltásnál sem. Hozzáfűzte: a zenetörténészek mellett a kötetben olvasható életutak érdemesek a múlt és a zene iránt érdeklődő nagyközönség figyelmére is, hiszen az egyes interjúk rengeteget mondanak el többek között a korszak közpolitikai viszonyairól. "Régi vágyamat élhettem ki azzal, hogy ezekkel az emberekkel találkozhattam és beszélgethettem" - fogalmazott Rozsonits Tamás zenész és rockzenei újságíró. A Moby Dick egykori dobosa elmondta azt is: sok esetben az évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott kérdéseit tehette fel az interjúalanyoknak.

A kötetből Bolba Lajos, Csányi Attila, Csiba Lajos, Dinnyés József, Kovács György, Módos Péter, Nemes Nagy Péter, Pentz Zsolt, Vági László és Victor Máté életútját ismerhetik meg az olvasók. A megkérdezettek között zenekarvezetőt, karnagyot, rádiós és televíziós szerkesztőt, "daltulajdonost", hangmérnököt, a zeneszerzés mellett filmrendezéssel és képzőművészettel is foglalkozó gondolkodót, valamint dzsesszkutatót és bluesszakembert is találni.

A kötetből kiderül, hogyan teltek a mindennapok a Magyar Rádió könnyűzenei osztályán és milyen tényezők határozták meg a Magyar Televízió könnyűzenei kínálatát 1989 előtt. Az olvasó megtudhatja azt is, hogy milyen hosszú lehetett a külföldi turnéra induló szocialista rocksztárok haja. Rozsonits Tamás kiemelte azt is: a könnyűzenei örökség megőrzése és archiválása terén "az utolsó órában vagyunk", rengeteg zenetörténeti kincs fog elveszni, ha nem kezdődik meg az egyre rosszabb állapotban fellelhető adathordozók, lemezek és fotók mentése.

Fotó: Hartyányi Norbert/We Love Budapest

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.