Pesti Srácok

Interjúkötet mesél a Kádár-korszak könnyűzenei életéről

A rendszerváltozás előtti könnyűzenei élet tíz szereplőjével készült életútinterjút tartalmazó kötet jelent meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Cseh Tamás Program gondozásában.

MTI

A Hangok és ütemek - tíz életút zenével című kötetben a magyar könnyűzenei örökség megőrzése érdekében indított Cseh Tamás-alprogram működésének első éve alatt kutatási céllal készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatát rendezték sajtó alá a szerzők, Csatári Bence, Jávorszky Béla Szilárd, Papp Máté és Rozsonits Tamás. A könnyűzene történetének az oral history módszertana alapján történő gyűjtését és feldolgozását gyakorlatilag a Cseh Tamás Program indította el Magyarországon - hangsúlyozta Csatári Bence a kötet keddi budapesti bemutatóján a Magyar Rockhírességek Csarnokában.

PestiSracok facebook image

A történész-újságíró szerint továbbra is feltárásra vár a második világháború előtti magyar könnyűzenei élet története és nem szabad megállni a rendszerváltásnál sem. Hozzáfűzte: a zenetörténészek mellett a kötetben olvasható életutak érdemesek a múlt és a zene iránt érdeklődő nagyközönség figyelmére is, hiszen az egyes interjúk rengeteget mondanak el többek között a korszak közpolitikai viszonyairól. "Régi vágyamat élhettem ki azzal, hogy ezekkel az emberekkel találkozhattam és beszélgethettem" - fogalmazott Rozsonits Tamás zenész és rockzenei újságíró. A Moby Dick egykori dobosa elmondta azt is: sok esetben az évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott kérdéseit tehette fel az interjúalanyoknak.

A kötetből Bolba Lajos, Csányi Attila, Csiba Lajos, Dinnyés József, Kovács György, Módos Péter, Nemes Nagy Péter, Pentz Zsolt, Vági László és Victor Máté életútját ismerhetik meg az olvasók. A megkérdezettek között zenekarvezetőt, karnagyot, rádiós és televíziós szerkesztőt, "daltulajdonost", hangmérnököt, a zeneszerzés mellett filmrendezéssel és képzőművészettel is foglalkozó gondolkodót, valamint dzsesszkutatót és bluesszakembert is találni.

A kötetből kiderül, hogyan teltek a mindennapok a Magyar Rádió könnyűzenei osztályán és milyen tényezők határozták meg a Magyar Televízió könnyűzenei kínálatát 1989 előtt. Az olvasó megtudhatja azt is, hogy milyen hosszú lehetett a külföldi turnéra induló szocialista rocksztárok haja. Rozsonits Tamás kiemelte azt is: a könnyűzenei örökség megőrzése és archiválása terén "az utolsó órában vagyunk", rengeteg zenetörténeti kincs fog elveszni, ha nem kezdődik meg az egyre rosszabb állapotban fellelhető adathordozók, lemezek és fotók mentése.

Fotó: Hartyányi Norbert/We Love Budapest

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.