Pesti Srácok

Rémségek kicsiny városa - A Stranger Things című sorozatról

Rémségek kicsiny városa - A Stranger Things című sorozatról

Kisvárosi környezet, biciklis tinédzserek, hidegháborús paranoia, természetfeletti jelenségek. Ismerős recept. Amikor a Netflix új tévésorozatában felveszik a telefont, azon sem lepődnénk meg, ha a vonal végén maga E.T. szólalna meg. Első tévés produkciójukban a Duffer-fivérek Steven Spielberg és Stephen King fénykorának örökzöld alkotásaiból gyúrtak gömbölyded - s a zabolátlan újrahasznosítás ellenére is - egyedi történetet. Ó, azok a csudálatos nyolcvanas évek!

MARKOVICS PÉTER - 061.hu

Alighanem a nosztalgia lehet rakétaként gyorsuló civilizációnk legkevésbé káros égésterméke. A trendek, szokások és izmusok felturbózott váltógazdaságában ugyanis kifizetődő, ha a közös gyerekkori-ifjúkori emlékeinkből mixelt illatmintát pazar csomagolásban, felpántlikázva tolják az orrunk alá. A vásznon és a képernyőn egyaránt virágzó nosztalgiabiznisz annak ellenére (vagy éppen amiatt) lelt gazdag forrásra a megboldogult nyolcvanas évek világában, hogy a korszakot – egyebek között az olyan balesetek okán, mint a kreppelt séró, a spiráldauer vagy a Modern Talking –, szokás a múlt század legcikisebb évtizedeként felemlegetni. Ennek ellenkezőjéről pedig semmi sem regél magabiztosabban, mint a Netflix gyerekszereplős sci-fi-horror filmsorozata, a Stranger Things. Kijelenthetjük, hogy a jobbnál jobb sorozatokkal előrukkoló netes tévészolgáltató az év meglepetésszériáját tette le az asztalra.

PestiSracok facebook image

Stranger-Things-poster

A történet 1983-ba, egy amerikai kisvárosba teleportálja a nézőt, ahol négy tizenéves fiú biciklizéssel meg a pincében megejtett D&D szerepjátékpartikkal próbál kiszakadni az álmosító vidéki tempóból. Aztán egyiküket elragadja egy vérszagra gerjedő animált rém, s miközben további rejtélyes esetek borzolják a kisvárosi kedélyt, barátai, családja és a tragikus múltú helyi seriff nekiállnak az eltűnt kisiskolás felkutatásának. Közben egy telekinetikus képességekkel rendelkező kopasz kislány is felbukkan, nyomában a közelben üzemelő kormányzati kutatóbázis vérebeivel.

Az első évad fő érdeme, hogy miközben nyolc állkapocslazító részben nyújtogatja története tésztáját, szépen feltérképezi a 80-as évek hollywoodi filmgalaxisának javát. Olyan megidézett alkotások tucatjait sorolhatnánk hosszasan, amelyekért ma is megérné sorban állni mozijegyért, vagy átszenvedni a film előtt annak idején vetített félórás proletárhíradót: Carrie, a Kincsvadászok, a Csillagember harmadik típusú találkozása ez E.T.-vel, a nyolcadik utassal meg A dologgal az Elm utcai rémálomban. Egy filmzabáló harmincasnak éppoly felkavaró élmény lehet elmerülni ebben a „húsvéti tojásokkal“ teleszórt parafrázisfolyamban, mint szembesülni a világegyetem felfoghatatlan végtelenségével Douglas Adams telepszichopatikus turbomixerében.

A rendező Duffer-testvérek érdeme mégsem pusztán annyi, hogy színpompás szövetté tetriszezték Steven Spielberg, Stephen King, John Hughes, Wes Craven vagy John Carpenter klasszikusainak jeleneteit. A Stranger Things közvetlen előzménye a Super 8 című mozi, amely a sorozathoz hasonlóan látványos filmes hommage-csokorba szedte gyermekkorunk legszebb és legvadabb filmélményeit. Dufferéknek azonban jóval több játékidő jutott végigvinni azt, ami a mozifilmnek csupán részben sikerült. A Stranger Things az eltéphetetlen gyerekbarátság emberformáló, hősnevelő erejéről és a gyerekkor varázsáról szól, amelyet kíméletlenül szembesít a tisztaság forrásától elszakadt felnőttléttel. Bármennyire banálisan is hangzik, amikor a sorozatot nézve időnként szívroppantó érzés kerülget, abban éppúgy ludas a nosztalgia, mint kétségbeesett tapogatózásunk az elvesztett ártatlanság után.

Bár nehéz foltot találni a Netflix sorozatán (a zseniális soundtrack a szintis főcímzenével ráadásul külön posztot is megérne), az eltűnt srác anyukáját egyébként remekül alakító, lopási botránya óta ritkán szereplő Winona Ryder felettébb kellemetlen beszédhangja mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ebbe a gyermeki képzelet és elvadult elmék kisüléseivel beragyogott misztikus mesevilágba persze még egy bolti szarkába ojtott nazgúl is bőven belefér.

Stranger Things
amerikai filmsorozat, 8x50 perc
Rendezte: Shawn Levy, Matt és Ross Duffer
Szereplők: David Harbour, Winona Ryder, Millie Bobby Brown, Matthew Modine

Netflix-előfizetéssel

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.