Pesti Srácok

Robotokkal számolnák fel a szovjet utódállamok atomerőműveit

Tíz éven belül robotot tervez kifejleszteni a Roszatom a nyomottvizes (VVER) és a csatorna-típusú, nagy energiakimenetű (RBMK) reaktorokkal felszerelt atomerőművek bontására és sugármentesítésre.

MTI

Az orosz állami atomenergetikai konszern 2030-ig szóló innovációs és korszerűsítési programjának ismertetője szerint ezt a célt 2025-ig kell megvalósítani, és addig kell kidolgozni a nukleáris létesítmények, reaktorblokkok leszerelésének, konzerválásának, valamint sugármentesítésének hatékony technológiáit. A nukleáris és sugárveszélyes objektumok üzemen kívül helyezését célzó szolgáltatások fő piacát a Roszatom elsősorban a szovjet utódállamok többsége által alkotott Független Államok Közösségében (FÁK) és Európában látja, de az orosz atomóriás kezelésében is van több mint 120 ilyen, már leállított, leszerelésre váró létesítmény.

PestiSracok facebook image

Az atomerőművek és más nukleáris objektumok felszámolásának világpiacát 2014-ben 7,3 milliárd dollárosra becsülték, ám a Roszatom előrejelzése szerint egy ideig fokozatos bővülés várható. A következő években ugyanis egyre több reaktort készülnek üzemen kívül helyezni. A csúcsot 2019-re jósolják, a piac értéke akkor éri majd el a 8,7 milliárd dollárt, amely utána várhatóan csökkenni fog, de a becslések szerint még 2030-ban is hétmilliárd dolláros lesz.

Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója egy júniusi interjúban kifejtette, hogy az orosz atomóriás perspektivikusnak tartja az atomerőművek leszerelésének nemzetközi piacát. Partnerei egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a reaktorok üzemidejének záró szakasza iránt, az orosz szakembereknek pedig van ilyen tapasztalatuk - mondta a Rosszija 24 orosz állami tévécsatornának. Példaként Japánt hozta fel, mondván, a Roszatom-cégek sikerrel teljesítették a fukusimai erőműbaleset következtében szennyeződött vizek tisztítási technológiájának kidolgozására elnyert megbízást. Ugyanakkor érdeklődőként említette meg Angliát és Németországot is.

Fotó: gizmodo.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.